Az ellenzéki politikusok támadták, a kormánypárti politikusok támogatták a 2005-ös büdzsét. A vita Draskovics Tibor pénzügyminiszter expozéjával kezdődött. Később a sajtót is tájékoztatta elképzeléseiről.
Draskovics TiborFotó: MTI
Az expozé
A kormány világos költségvetést terjesztett a parlament elé, amelyben a legfontosabb cél az adóterhek csökkentése, a beruházások ösztönzése, új munkahelyek létrehozása. A nyertesek Draskovics szerint az állampolgárok és a vállalatok, de vesztesei is vannak a költségvetési osztogatásnak, éspedig az állami adminisztráció. Mialatt 3,9 százalékkal csökkenek a költségvetés kiadásai, az önkormányzatok reálértéken mintegy 5 százalékkal több pénzre számíthatnak, mint az idén – mondta a pénzügyminiszter.
Ezt követően megerősítette a korábban már sokszor hallott makrogazdasági előrejelzéseket. Ezek szerint jövőre 4 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, az infláció pedig 4,5 százalékra csökken. De újra hallhattunk arról is, hogy jövőre közel hárommillióan fizetnek kevesebb adót, 6 százalékkal nőnek a nyugdíjak, s jobb eséllyel vághatnak az otthonteremtésnek a fiatalok, több segítségre számíthatnak a gyermekek. Mivel bővül az otthonteremtés támogatása.
|
A jövő évi költségvetés nem javasol drámai átalakításokat, ilyet a gazdasági helyzet nem is indokol, mivel az ország határozottan halad a konvergenciaprogramban meghatározott irányban – állítja Draskovics. Szerinte a nemzetközi gazdasági környezet nem romlik, így jövőre a gazdaság kiegyensúlyozott és egészséges szerkezetű növekedésére számíthatunk, a GDP 0,5 százalékának megfelelő adótehercsökkenéssel. A pénzügyi tárca 40 dollár körüli olajárral számolt.
Bizakodásra adnak okot az októberi makrogazdasági adatok is. Ezeket ugyan az egyszerű halandó nem ismerheti, de Draskovics kijelentette, hogy teljesültek az októberi irányszámok. Eközben arra a módszertani alapvetésre is felhívta a sajtó munkatársainak figyelmét, hogy az előrejelzések nincsenek kőbe vésve, a tőlük való eltérést sehol a világon nem kérik olyan rigorózusan számon, mint Magyarországon.
Ezért pénzügyminisztérium elfogadja az Állami Számvevőszék minapi ajánlását, miszerint az áfa-bevételek jelentik a legnagyobb kockázatot a jövő évi költségvetésben. Ez a bevételforma ugyanis annyi bizonytalanságot rejt magában – például a szezonalitások elcsúszását –, hogy egzaktul előrejelezni lehetetlen. “Éppen ezért tartalmazza a javaslat azt a 100 milliárd forint összegű tartalékot, amely a bevételek kedvezőtlen alakulása esetén külön beavatkozás nélkül biztosítja a tervezett egyensúly elérését, a vártnál kedvezőbb esetben pedig rugalmas lehetőséget ad a kormánynak a többlet felhasználására” – mondta.
|
De a kockázatok miatt az adóhatóság nagyobb erőfeszítéssel, ha kell, nagyobb szigorral és így javuló eredményességgel gondoskodik majd a bevételek beszedéséről. Draskocvics egyetértett az ÁSZ javaslatával, hogy szükség van egy új Államháztartási törvényre is. Ezt jövő ősszel terjesztik a parlament elé.
A tájékoztatatón az autópálya-építések is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban Draskovics Tibor elismerte, hogy a választott megoldásnak, a PPP-nek vannak kockázatai, mint minden üzleti vállalkozásnak, de ezek véleménye szerint kézben tarthatók. A kormány szakértői vélemények és piacfelmérés alapján döntött a PPP-finanszírozás mellett, amely jogilag és pénzügyileg is megvalósítható – állítja a pénzügyminiszter.
Nem lesz pótköltségvetés, az Állami Számvevőszék javaslata ellenére, mert Magyarországon nagyon nehézkes és hosszadalmas egy pótköltségvetés beterjesztése és elfogadtatása. Így, a rossz tapasztalatok alapján inkább a költségvetési törvényt módosítanák. Jövőre a korábbi 5 százalékos eltérés helyett, már 2,5 százalékos eltérésnél lehet költségvetés-módosítására számítani.
