Az elnök elmondta, a kamara hajlandó lenne a mostani székházat felújítani, amiért az állami tulajdonban maradó épület kezelését kérnék. A küldöttgyűlés általános alelnöknek választotta Miklóssy Ferencet. Alelnök lett Bihall Tamás, Juhász József, Kocsis István, Kovács Vince, Mosonyi György, Petykó Zoltán, Radetzky Jenő, Vereczkey Zoltán.
A küldöttgyűlést követő sajtótájékoztatón Parragh László elmondta, hogy kibővítették az alelnöki kört és a gazdaság szerkezetéhez alakítva a nagyvállalatok nagyobb képviseletet kaptak. Az elnökségben négyen a nagy cégeket képviselik, nyolcan a kézműveseket reprezentálják és tagja az elnökségnek a 23 területi kamara elnöke.
Tolnai Tibor, az MKIK elnökségi tagja a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gazdaság képviselői véleményének egyeztetésére van szükség, mert így lehet eredményesen képviselni az érdekeket. Szerinte a VOSZ-nak és az MGYOSZ-nak egyesülnie kellene és a megerősödött kamarával közösen a gazdaság valós érdekeit tudnák képviselni.
Kóka János miniszter azt szeretné, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a szakmai fórumokon a gazdaság folyamatairól, a reálkeresetekről vitatkozna és nem általános érvényű megfogalmazásokat tenne.
Kóka János, az MKIK pénteki tisztújító küldöttgyűlésén rámutatott: azon érdemes vitatkozni, hogy a makroszámok mögött milyen folyamatok vannak és ezeket hogyan lehet változtatni. A miniszter szólt arról, hogy a magyar gazdaság növekedése 2 százalékkal van az európai uniós átlag felett, a gazdaság bővülését az export és a beruházások növekedése határozza meg és nem a fogyasztás. A miniszter emlékeztetett arra, hogy évente 0,6 százalékos csökkenést kell elérni a költségvetési deficitben, ami az egyik legnagyobb feszültség az államháztartásban.
Véleménye szerint a forint inkább drága, mint erős. Hozzátette: a drága forint az exportálóknak jelentős problémát okoz, az államháztartásnak terhet jelent és a növekedés forrását vonja el a gazdaságból. A kis- és középvállalkozások helyzetéről szólva a miniszter elmondta, szerinte a helyzet jobb a tekintetben, hogy a rendelkezésre álló eszközök tára széles. Ugyanakkor a rendelkezésre álló források felhasználása rossz, a támogatásokat átláthatóbbá, ügyfélközelibbé kell tenni.
Kóka János hangsúlyozta a kereskedelemfejlesztés, a beruházásösztönzés hatékonyabbá tételének fontosságát is. A miniszter szerint az államigazgatásnak is a vállalkozásoknál tapasztalt hatékonysággal kellene segítenie a magyar gazdaságot. A GKM-ben nem drasztikus létszámcsökkentésre törekszik, hanem arra, hogy hatékonyabb, szolgáltatóbb, mérhető teljesítményt nyújtó tárcát hozzon létre.
