A természet sokszínűsége, a biológiai változatosság kulcsszerepet játszik az alultápláltság elleni harcban, éppen ezért közös összefogással kell cselekedni hatékony védelmük érdekében – mondta Pászthoy András.
Hozzátette: az emberiség negatív hatást gyakorol saját környezetének élővilágára. A FAO becslése szerint a mezőgazdasági növények genetikai sokféleségének közel háromnegyed részét veszítettük el az elmúlt száz évben, és a 6300 állatfajból 1350 veszélyeztett, vagy már el is tűnt. A növények és állatok génbankokban, botanikus- és állatkertekben történő megőrzésére irányuló globális erőfeszítés is életbe vágóan fontos – tette hozzá.
Az államtitkár arról is szólt, hogy a kultúrnövények gazdag választéka és a háziasított állatok alkotják a mezőgazdasági biológiai változatosság alapját. Ennek ellenére az emberiség élelmiszerellátása 90 százalékban csupán 12 emlős és madárfaj lététől függ. Csupán négy növényfajta – búza, kukorica, rizs és burgonya – biztosítja a növényektől származó energiánk 50 százalékát. A föld felszínének 40 százalékát használják mezőgazdasági termelésre – utalt rá Pászthoy András.
“Ez nagy felelősséget helyzet a gazdálkodók vállára a biológiai sokféleség megőrzésének tekintetében” – hangsúlyozta az államtitkár.
A megfelelő eljárások alkalmazásával – mint például a szántás nélküli mezőgazdaság – a gazdáknak sikerülhet fenntartani a környezet ökológiai rendszerének törékeny egyensúlyát – vélte Pásztohy András.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a FAO éppen 25 évvel ezelőtt magyar javaslatra, az akkori földművelésügyi miniszter, Romány Pál kezdeményezésére nyilvánította az élelmezés világnapjának október 16-át.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
