Belföld

Mit tervez Kóka János?

Az Országgyűlés szakbizottsága a pénteki ülésén támogatta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszteri kinevezését.

A leendő miniszter a gazdaságdiplomácia élénkítését, a tudásalapú gazdaság jelentőségének növelését ígérte, valamint kiemelt fontosságúnak nevezte az uniós források minél hatékonyabb felhasználását.

Növelni kell az ország versenyképességét, demonstratívan kell felhasználni a gazdaság élénkítését és a felzárkózást szolgáló európai uniós forrásokat, valamint intenzívebben kell megjelennie hazánknak a külpiacokon – emelte ki gazdasági bizottsági meghallgatásán Kóka János.


A Gyurcsány-kormány leendő gazdasági és közlekedési minisztere megerősítette azt az exportvezérelt és beruházáson alapuló gazdaságpolitikai irányvonalat, amely elődje, a miniszteri posztról szerdán lemondott Csillag István gazdaságpolitikáját is jellemezte.


A leendő gazdasági miniszter – aki korábban informatikai vállalkozásokkal foglalkozott, valamint az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke – kiemelt jelentőséget szentelt a tudásalapú gazdaság elterjesztésének és erősítésének, mondván, ez a magyar gazdaság versenyképességének alapja.


Fontosnak nevezte a foglalkoztatottság növelését és a munkahelyteremtést, de aláhúzta: az olyan munkahelyek létesítését kell támogatni, amelyek magas hozzáadott értéket termelnek, nem olyanokat, ahol a tőke kivonul, ha ugyanazt a terméket a Távol-Keleten néhány centtel olcsóbban lehet értékesíteni.

A tudásalapú gazdaság érdekében kiemelt fontosságúnak nevezte Kóka János a szakképzési rendszer átalakítását, hogy magasan kvalifikált, a minőségi állások betöltésére alkalmas szakmunkások kerüljenek ki az iskolapadból. Emellett nagy fontosságúnak mondta a felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulást, valamint azt, hogy a tőkeimport is elsősorban a tudásalapú gazdaság ágazataiban valósuljon meg. Kiemelt figyelmet kell szentelni a tőkebefektetések ösztönzésére, valamint arra, hogy a külföldi beruházásokhoz a hazai kis- és középvállalkozói beszállítói hálózata csatlakozhasson.

A gazdasági tárca leendő vezetője nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a külgazdaság irányítása és a gazdaságdiplomácia koordinálása egy kézben, a gazdasági tárcánál összpontosul. Ez lehetővé teszi a gazdaságdiplomáciai tevékenység élénkítését – mondta Kóka János, aki fontosnak tartja, hogy a magyar gazdaság külpiaci kapcsolattartásért felelős és promócióját végző társaságok és intézmények – mint például az ITD Hungary Kereskedelemfejlesztési és Befektetésösztönzési Kht., az Agrármarketing Centrum, valamint a Magyar Turizmus Rt. – működése között összhang legyen.

Kóka János szerint a magyar gazdaságnak nagyobb figyelmet kell szentelnie a jövőben Délkelet-Ázsiának, elsősorban Kínának és Indonéziának. Mint mondta, az informatikában és a tudásalapú gazdaságban gyorsan nyíló piacot jelent Kína, de a térség többi országa is komoly exportlehetőségeket jelenthet a magyar információtechnológiai végek számára. Az energetikában pedig komoly importlehetőségeket kínálhatnak a keleti piacok – mondta a miniszterjelölt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.