Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke az augusztusi 7,2 százalékos éves adat keddi ismertetése után az MTI-nek azt mondta: decemberre 6 százalékot vár, az éves átlagos idei fogyasztói inflációt 6,9 százalékra valószínűsíti.
Evans szerint 2005 végére 4,3 százalékig csökken a 12 havi infláció, azzal együtt is, hogy a ház a forint euróárfolyamának jelentős gyengülését várja, amint a jegybank jövőre várhatóan ismét elkezdi csökkenteni alapkamatát.
A szakértő szerint a forint a jelenlegi igen rossz államháztartási és folyómérleg-környezetben “minden lehetséges árfolyammércén mérve túlértékelt”, és gyengülnie kellene annak érdekében, hogy valamilyen kiegyensúlyozódás meginduljon a folyó fizetési mérlegben. A BoA véleménye szerint a forintot egyedül az euró feletti jelentős kamatelőny tartja a jelenlegi szinten – mondta Evans.
Az elemző szerint a kamatkilátásokat most nem is az infláció határozza meg, hanem az, hogy szerdán a pénzügyminiszter mennyire emeli meg az idei év végére várt államháztartási hiányt. A Bank of America előrejelzése szerint 5,2-5,3 százalékos új deficitcél bejelentése várható, de megvan a kockázata annak, hogy a tényleges hiány ennél is magasabb lesz – mondta.
Evans szerint ebben a környezetben nehezen elképzelhető további idei jegybanki kamatcsökkentés, annak ellenére is, hogy a következő másfél évre lassuló infláció valószínű.
Jövőre azonban lehetséges fokozatos kamatcsökkentés, mert a jelenlegi 11 százalékos kamatszint a reálgazdaságnak nem jó. Az elemző szerint 2005 közepére elképzelhető 9 százalék körüli jegybanki kamat, ami a hozamelőny eróziója révén jó eséllyel 260-265 forint/euróra gyengítené a forintot; ez az árfolyam “jobban illeszkedne a jelenlegi magyarországi alapfolyamatokhoz”.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni befektetési irodájának térségi makroelőrejelzésekért felelős alelnöke szerint az a tény, hogy sem az átfogó, sem a maginflációs adat nem csökkent júliusról, az államháztartási aggályok mellett újabb érvet ad a jegybanknak arra, hogy legalábbis rövid távon ne csökkentse tovább a kamatot.
A CSFB vezető elemzője szerint a pénzügyminiszter “nem vállalt túl nagy kockázatot” azzal a kijelentéssel, hogy az infláció májusban tetőzött. A ház szerint is folyamatos csökkenés várható, 6,0-6,5 százalék közötti idei év végi szintig.
Desbarres nem tartotta kizártnak, hogy 2005 végére 4,0-4,5 százalék közé csökken tovább a drágulási ütem, feltéve, hogy tovább szigorodik a költségvetési és a jövedelem-politika, és nem érik a gazdaságot külső ársokkok, például egy újabb olajárrobbanás.
A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) az augusztusi adatok ismertetése után kiadott írásos elemzése szerint 12 hónapja most fordult elő először, hogy havi összevetésben csökkent az árszint, de ezt jórészt szezonális hatások okozták. A ház a harmadik negyedévben már “jobban érzékelhető” csökkenést vár a az éves ütemekben, de kitart a hivatalos előrejelzést jóval meghaladó, 6,6 százalékos év végi jóslata mellett, és azzal számol, hogy az infláció 2005 végén is meghaladja a célt, hacsak valamilyen váratlan csökkenés nem következik be a bérkiáramlásban.
A kamatkilátásokról a Dresdner londoni elemzői azt írták, hogy a ház már az eddigi kamatcsökkentéseket is elhibázottnak tartotta, és úgy véli hogy az MNB-nek a jelenlegi helyzetben nem szabad még tovább lazítania a pénzügypolitikát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
