A pénzügyi tárca korábban 94 milliárd forintos államháztartási hiánnyal kalkulált augusztusra, kedden azonban kiderült, hogy a deficit az említett hónapban – a bevételek vártnál gyengébb teljesülése miatt – a tervezettnél “valamelyest” több, 120 milliárd forint. Az első nyolc havi hiány így 1192,3 milliárd forint, amely az éves előirányzat 100,6 százaléka, a GDP 5,86 százaléka. A prognózis 1166 milliárd forintos deficittel számolt. (A részletes adatokat lásd keretes írásunkban.)
Gyurcsányra várnak
Jócskán alultervezték tehát a hazai deficitet. Ez önmagában nem újdonság, ám minden egyes kedvezőtlen, vagy ahogy az elemzők szívesen nevezik: „kiábrándító” adat egyre nagyobb nyomás alá helyezi a kormányt, pénzügyminiszterét és jelen esetben a kormányfő-jelöltet.
Hogy mit tesz Gyurcsány Ferenc ebben a helyzetben, azt az elemzők is csak találgatják. Annyi biztos (erre maga Gyurcsány Ferenc tett ígéretet), hogy az augusztusi végleges adatok ismeretében – elkerülendő a korábban vállalt éves deficit tarthatatlanságából fakadó politikai kudarcot – szeptember 15-én új hiányprognózissal áll elő.
Az államháztartás hiánya
augusztusban 120 milliárd forint volt. Ezen belül a központi költségvetés 63,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 54,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 1,6 milliárd forintos hiánnyal zártak. A központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege kedvezőtlenebb, míg az elkülönített állami pénzalapoké kedvezőbb lett a prognózisnál.
A központi költségvetés bevételei összességükben mintegy 23 milliárd forinttal elmaradtak a prognózistól. A legnagyobb az eltérés a személyi jövedelemadó bevételeknél, mintegy 12 milliárd forint. Az szja bevételek előző havinál jóval alacsonyabb teljesülése azt jelzi, hogy a nyár eleji mozgó bér kifizetések után a bevétel ismét a mérsékelt növekedési pályára tért vissza. A prognosztizálthoz képest kissé elmaradtak az áfa, a társasági adó, valamint a jövedéki és regisztrációs adóbevételek is, ám a központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei meghaladták a várakozásokat. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a kedvezőtlenebb egyenleget a járulékbevételek alacsonyabb összegű teljesülése eredményezte.
A központi költségvetés kiadásai összességükben 1,4 milliárd forinttal haladták meg a prognózist. Ezen belül az egyedi és normatív támogatások 1,5 milliárd forinttal, a helyi önkormányzatok támogatásai 4,6 milliárd forinttal magasabbak a prognosztizált összegnél. Ezzel szemben a fogyasztói árkiegészítés 1,6 milliárd forinttal, a lakástámogatásokra kiutalt összegek pedig mintegy 1 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek.
Az elkülönített állami pénzalapok kiadásai 1,8 milliárd forinttal alacsonyabbak, melynek oka a Munkaerőpiaci Alapnál az EU társfinanszírozáshoz kapcsolódó pénzeszközátadás finanszírozási tervtől való eltérése.
Reinhard Cluse, a UBS befektetési csoport londoni irodájának feltörekvő piaci stratégája, a többi elemzővel összhangban úgy véli, hogy az augusztusi számsor “csak közelebb hozta azt az időpontot, amikor a kormánynak végül el kell ismernie, hogy a költségvetés kisiklott, és felül kell vizsgálnia az éves célt”. A szakértő ugyanakkor valamelyest későbbre várja a korrekciót, mint azt a jelölt ígérte. Szerinte erre csak azután kerülhet sor, hogy Gyurcsány Ferenc ténylegesen átvette a kormány vezetését, “és a régi vagy új pénzügyminiszter is a helyén lesz”. Az UBS egyébként a Medgyessy-kormány által hivatalosan kitűzött 4,6 százalékos GDP-arányos idei év végi deficitcéllal szemben 5,4 százalékot vár.
A konvergenciaprogramban lefektetett jövő évi deficitcél tartásával kapcsolatban is egyre komolyabb kétségek merülnek fel – nyilatkozta az elemző a Magyar Távirati Irodának. Szerinte a kormány ennek ellenére “piacnyugtató céllal” egyelőre ragaszkodni fog a 4,1 százalékos jövő évi célhoz, noha a kormány csökkenő népszerűsége “hatalmas ösztönző lesz” a költségvetési kiadások lazítására és a cél felfelé korrigálására a választások felé közeledve.
A Goldman Sachs előrejelzéseiben 5 százalék körüli egész éves deficit szerepel, de megvan az ennél is magasabb hiány kockázata, “ha a havi számok továbbra is kellemetlen meglepetéseket okoznak” – vélekedik Jens Nordvig, a cég térségi szakértője.
Nordvig szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt eddigi nyilatkozatai egyértelműen nyitva hagyták annak a lehetőségét, hogy a negyedik negyedévben valamilyen megszorítás lesz, “más kérdés azonban, hogy ebből lesz-e valami”. A jövő évről szólva Norvig úgy látja, hogy ugyan a költségvetési politika hitelességének megőrzése végett a kormánynak ragaszkodnia kell majd a 4,1 százalékos célhoz, “de kétséges, hogy ennek lesz-e még jelentősége, mert ha az idei deficitcélt jelentősen túllépik, már senkit nem fog különösebben érdekelni a jövő évi cél sem”.
A leminősítés árnyékában
A Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő térségi szakelemzője éppen a cég keddi – még a költségvetési adatok ismertetése előtt tartott – londoni szakkonferenciáján mondta azt, hogy a költségvetési kockázatok miatt jelenleg “lefelé mutató hajlam” érvényesül az “A” szinten nyilvántartott magyar szuverén forintadósság-besorolás esetében. Ha a költségvetési szférában meglévő kockázatok valóra válnak, azt “negatív lépés” – vagyis leminősítés – követheti a hazai valutában fennálló adósság esetében – tette hozzá.
