Az infláció túljutott csúcspontján, de mérséklődése visszafogottabb a korábban gondoltnál, aminek egyik oka az olajpiac felfutásában keresendő – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzéséből.
Az év átlagában 6,9 százalékos, az év végén 6,5 százalékos áremelkedés várható. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya – további intézkedések nélkül – a kormány által elhatározott 4,6 százaléknál valamivel magasabb, 4,8 százalék körüli lehet.
Export- és beruházás-vezérelt pályán halad a magyar gazdaság, így a növekedés üteme várhatóan idén is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Az első félévben az ipari termelés 10 százalékkal bővült, és annak exportja 20 százalékkal emelkedett, miközben belföldi értékesítése stagnált.
Emelkedett a fogyasztási cikkek és a továbbfelhasználásra termelő ágazatok teljesítménye. Míg a híradástechnikai cikkek, az irodagépek és a járművek kivitele kimagasló. A további dinamikus fejlődést valószínűsíti a feldolgozóipari beruházások félévi 25 százalékos bővülése.
Az építőipari termelés első félévi nagyon gyors emelkedése részben a tavalyi visszaesés következménye. Itt magas – főleg autópálya-építéssel kapcsolatos – rendelésállomány alapján tartósan dinamikus fejlődésre van kilátás.
A kiskereskedelmi forgalom növekedése 2003-hoz viszonyítva lassult, de így is élénk. Az első félévben több mint 13 százalékkal bővült a gépkocsik eladása. A gépkocsi- és üzemanyag-értékesítéssel együtt számolt kiskereskedelmi forgalom hat hónap alatt 7,8 százalékkal bővült, ami jóval nagyobb a reálkeresetek szerény, mindössze 0,3százalékos emelkedésénél.
A bruttó keresetek a versenyszférában 10,1 százalékkal, a költségvetési területen 6,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A foglalkoztatás 0,8 százalékkal nőtt, de ezen belül a költségvetési szektorban csökkent. A létszámnövekedés főleg a szolgáltatásokban, a kereskedelemben és az építőiparban tapasztalható. A feldolgozóiparban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, ez az ipari termelékenység gyors növekedését jelzi.
Az import növekedése gyorsabb az exportnál. Ebben a kivitelhez szükséges készletfeltöltés és a gépberuházások mellett a fogyasztási cikkek növekvő behozatala is szerepet játszott. Az év egészében azonos ütemű export- és import dinamika valószínű – írja a GKI.