Belföld

Kicsi a kormányválság gazdasági hatása

Alig befolyásolja az idei gazdasági folyamatokat a kormányválság – áll a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzésében. Az áht-hiány meghaladja a kormány várakozását.

Az infláció túljutott csúcspontján, de mérséklődése visszafogottabb a korábban gondoltnál, aminek egyik oka az olajpiac felfutásában keresendő – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzéséből.

Az év átlagában 6,9 százalékos, az év végén 6,5 százalékos áremelkedés várható. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya – további intézkedések nélkül – a kormány által elhatározott 4,6 százaléknál valamivel magasabb, 4,8 százalék körüli lehet.

Export- és beruházás-vezérelt pályán halad a magyar gazdaság, így a növekedés üteme várhatóan idén is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Az első félévben az ipari termelés 10 százalékkal bővült, és annak exportja 20 százalékkal emelkedett, miközben belföldi értékesítése stagnált.

Emelkedett a fogyasztási cikkek és a továbbfelhasználásra termelő ágazatok teljesítménye. Míg a híradástechnikai cikkek, az irodagépek és a járművek kivitele kimagasló. A további dinamikus fejlődést valószínűsíti a feldolgozóipari beruházások félévi 25 százalékos bővülése.

Az építőipari termelés első félévi nagyon gyors emelkedése részben a tavalyi visszaesés következménye. Itt magas – főleg autópálya-építéssel kapcsolatos – rendelésállomány alapján tartósan dinamikus fejlődésre van kilátás.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése 2003-hoz viszonyítva lassult, de így is élénk. Az első félévben több mint 13 százalékkal bővült a gépkocsik eladása. A gépkocsi- és üzemanyag-értékesítéssel együtt számolt kiskereskedelmi forgalom hat hónap alatt 7,8 százalékkal bővült, ami jóval nagyobb a reálkeresetek szerény, mindössze 0,3százalékos emelkedésénél.

A bruttó keresetek a versenyszférában 10,1 százalékkal, a költségvetési területen 6,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A foglalkoztatás 0,8 százalékkal nőtt, de ezen belül a költségvetési szektorban csökkent. A létszámnövekedés főleg a szolgáltatásokban, a kereskedelemben és az építőiparban tapasztalható. A feldolgozóiparban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, ez az ipari termelékenység gyors növekedését jelzi.

Az import növekedése gyorsabb az exportnál. Ebben a kivitelhez szükséges készletfeltöltés és a gépberuházások mellett a fogyasztási cikkek növekvő behozatala is szerepet játszott. Az év egészében azonos ütemű export- és import dinamika valószínű – írja a GKI.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.