Belföld

Ponthatárok – minden egy helyen!

Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda kedden éjjel megállapította a felvételi ponthatárokat. Tájékozódjon a FigyelőNet összeállításából: hírek, linkek, előzmények és letölthető eredmények egy helyen.





Pótfelvételi 2004
Az 2004. évi felvételi eljárás kiegészítéseként egyes felsőoktatási intézmények új felvételi lehetőségeket hirdetnek, amelyekre augusztus 6-ig lehet jelentkezni. A hivatalos tájékoztató és a képzési lista itt olvasható >> 

Kedden este 11 óra előtt publikálta a felsőoktatási felvételi ponthatárokat az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFFI). Az eredmények teljes listája többféle formátumban is letölthető (.doc, .xls, .pdf).

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a FigyelőNet intézményekre és néhány esetben karokra  lebontva gyűjtötte össze a legnagyobb érdeklődésre számot tartó “határértékeket”.






JELMAGYARÁZAT

Képzési forma:
A – alapképzés
D – felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára hirdetett képzés
K – kiegészítő alapképzés
F – felsőfokú szakképzés
Tagozat:
N – nappali tagozat
E – esti tagozat
L – levelező tagozat
T – távoktatási tagozat
Vizsgák:
K – közös érettségi-felvételi írásbeli vizsga
Egy – egységes írásbeli felvételi vizsga, amely azonban intézménytípusok szerint különböző lehet
S – saját írásbeli felvételi vizsga
Gy – pontozásos alkalmassági, gyakorlati felvételi vizsga
Finanszírozási forma:
áll. fin. – Államilag finanszírozott képzés
ktg. tér. – Költségtérítéses képzés

• Általános Vállalkozási Főiskola

• Budapesti Gazdasági Főiskola

• Budapesti Kommunikációs Főiskola 

• Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Budapesti Műszaki Főiskola 

• Debreceni Egyetem: Állam- és Jogtudományi Kar, Általános Orvostudományi Kar, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Bölcsésztudományi Kar
 
• Debreceni Egyetem: Egészségügyi Kar, Fogorvostudományi kar, Gyógyszertudományi Kar, Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Műszaki Főiskolai Kar

• Debreceni Egyetem: Műszaki Főiskolai Kar (folytatás), Mezőgazdaságtudományi Kar, Természettudományi Kar

• Dunaújvárosi Főiskola

• Eötvös Lóránd Tudományegyetem: Állam- és Jogtudományi Kar, Bölcsésztudományi Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Informatikai Kar 

• Eötvös Lóránd Tudományegyetem: Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Társadalomtudományi Kar, Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar

• Eötvös Lóránd Tudományegyetem: Természettudományi Kar

• Gábor Dénes Főiskola

• Kaposvári Egyetem

• Károli Gáspár Református Egyetem

• Kodolányi János Főiskola

• Magyar Iparművészeti Egyetem 

• Magyar Képzőművészeti Egyetem 

• Miskolci Egyetem: Állam- és Jogtudományi Kar, Anyag és Kohómérnöki Kar, Bartók Béla Zeneművészeti Intézete, Bölcsésztudományi Kar 

• Miskolci Egyetem: Bölcsésztudományi Kar (folytatás), Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Gépészmérnöki Kar, Gazdaságtudományi Kar, Műszaki Földtudományi Kar

• Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

• Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS)

• Nyugat-Magyarországi Egyetem

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem: Állam- és Jogtudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar Kaposvári Képzési Hely, Általános Orvostudományi Kar, Bölcsésztudományi Kar 

• Pécsi Tudományegyetem: Egészségügyi Főiskolai Kar, Természettudományi Kar Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Illyés Gyula Főiskolai Kar, Közgazdaságtudományi Kar 

• Pécsi Tudományegyetem:  Művészeti Kar, Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, Természettudományi Kar

• Rendőrtiszti Főiskola 

• Semmelweis Egyetem

• Széchenyi István Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem: Állam- és Jogtudományi Kar, Általános Orvostudományi Kar, Bölcsésztudományi Kar, Egészségügyi Főiskolai Kar, Gazdaságtudományi Kar

• Szegedi Tudományegyetem: Gyógyszertudományi Kar, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar, Természettudományi Kar 

• Szegedi Tudományegyetem: Zeneművészeti Főiskolai Kar

• Színház- és Filmművészeti Egyetem

• Szent István Egyetem

• Szolnoki Főiskola

• Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

• Zsigmond Király Főiskola

A hivatalos ponthatárokat ugyanakkor július 21-én szerda reggel hozzák nyilvánosságra. A ponthatárok megállapítását egy matematikai algoritmussal végzik, amelybe belekalkulálják a jelentkezők és a férőhelyek számát, valamint azt is, hogy a felvételizők hányadik helyen jelölték meg az adott intézményt és szakot. A művelet órákig tart, és gyakran többször is megismétlik, ezért egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mikortól lesznek elérhetők a végeredmények.


Sokan nekifutottak


Az idei évben közel 162 ezren vágtak neki a felvételi vizsgáknak, mely a tavalyi számokhoz képest kétezerrel több jelentkezőt jelent, 2002-es adatokhoz képest viszont háromezres elmaradást.






A legdivatosabbnak idén a kommunikáció bizonyult (26 százalék), mely a bölcsész és a jogi szakmák választásával járt együtt a leggyakrabban. Az idei jelentkezési statisztikák is a szak egyre nagyobb népszerűségét mutatják, hiszen a főiskolai kommunikáció szak 2004-ben a harmadik legnépszerűbb főiskolai képzésnek bizonyult.

A túljelentkezés ezen a pályán – a felmérés tanulságai szerint – pedig a következő években, a kétszintű érettségi rendszerében vizsgázók körében tovább nő majd. A gazdasági pálya, mely idáig a toplista élén szerepelt, a 10-12-es diákok körében idén 23 százalékkal a második helyre szorult. A két slágerszakma mellett a bölcsész (18 százalék), az informatikai (15 százalék), a műszaki (13 százalék) és a jogi (12 százalék), művészeti (12 százalék) pályák bizonyultak a legnépszerűbbeknek.

A Nagy Iteráció

A hivatalos felvételi eredmények kialakítása több órás, több körös „elszánt” iteráció (közeítés) eredménye. A gondot minden évben az okozza, hogy az egyes intézmények csak azoknak a felvételizőknek a számát ismerik, akik első helyen jelölték meg az adott egyetemet, főiskolát. Egy adott ponthatár mellett a második, harmadik helyen „érkezők” számáról csak akkor értesülnek, ha már egyszer lefutott a GOLYA program, vagyis a felvételi eredményeket feldolgozó számítógépes rendszer.

Ennek központi szervere az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodában üzemel, míg az egyes felsőoktatási intézményekben helyi szerverek és munkaállomások működnek. Más szóval, a hivatalos felvételi eredmények kiadását több iterációs futtatás előzi meg, hogy az intézmények felvételi ponthatárai és keretszámai összhangba kerüljenek.





Tovább torzít a duplázás
Az sem könnyíti az egyes intézmények ponthatárainak összehasonlítását, hogy minden évben több helyen élnek a törvény adta lehetőséggel, és nappali tagozaton is engedélyezik a középiskolából hozott pontszámok duplázását. Ezzel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a középiskolában hosszabb idő alatt, „hazai pályán” elért eredmények duplázása általában magasabb felvételi pontszámot eredményez, mint az írásbeli dolgozat adott évben egyszeri megmérettetése során megszerzett pontok és a hozott pontok összege. Éppen ezért azok az intézmények, ahol többszörös a túljelentkezés, általában nem is engedélyezik a duplázást, hiszen az – figyelembe véve a nyelvvizsgapontokat is – bizonyosan 120 pont feletti ponthatárt eredményezne.

Felvételi paradoxon

A felvételi eredmények és az intézményi keretszámok függvényében kialakuló ponthatárok, ráadásul olyan „határértékek”, melyek további furcsaságokat is rejtenek. A felvételi paradoxon abban áll, hogy az egyes intézmények felvételi ponthatárai nem összehasonlíthatóak. Szakemberek minden évben figyelmeztetnek, hogy a különböző intézményekben „nem annyi az annyi”.

A régi példa szerint, ahhoz lehetne hasonlítani a problémát, mintha a golfjátékosok különböző pályákon elért eredményeit próbálnánk összevetni. Ez egyszerűen nem lehetséges, mert nincsenek sztenderdizálva a pályák.

Jelentős eltérések adódnak a hazai felsőoktatási felvételiken például abból, hogy az egyes intézmények milyen típusú nyelvvizsgát jutalmaznak felvételi pluszpontokkal. Sok helyen elfogadják az A-típusú nyelvvizsgát is, másutt nem. Így fordulhat elő, hogy ugyanaz a felvételiző ugyanazzal a dolgozattal az egyik egyetemen 110 pontot ért el, a másikon 113-at. 

A meglepetés ereje

Nem csak az egyes intézmények ponthatárainak összevetése nehéz, de sok esetben egy adott intézmény egymást követő években kiadott ponthatárainak összemérése sem könnyű. Hosszú évek tapasztalata, hogy a gazdasági felsőoktatásban például az egyes évek felvételi pontszámai jórészt attól függenek, hogy a matematika írásbelin előfordul-e meglepő feladat. Mert ha igen, akkor általában gyengébbek az eredmények, míg a szokásos, a középiskolában begyakorolt feladatsorokat általában jól teljesítik a diákok.

A jövő kulcsa a helyes sorrend?

A felvételi felkészítés legfontosabb feladata azonban mégsem a feladatsorok megoldására történő trenírozás, hanem a felvételi lapon a kiválasztott egyetemek, főiskolák sorrendjének “helyes” (vagy inkább kívánatos) megjelölése. A számítógépes rendszer ugyanis úgy működik, hogy a felvételizőt a megadott intézmények sorrendjében az első olyan helyre besorolja, ahová a pontszáma elegendő. Az intézmények oldaláról úgy fogalmazható meg a feladat, hogy mindenkit fel kell venni, aki elérte a pontszámot, s máshová még nem vették fel.

Nyakunkon a pótfelvételi szezon

Nos, akiknek végképp nem jött össze semmi, azoknak sem érdemes elkeseredni, mert épp hogy véget ért a felvételik időszaka, s máris nyakunkon a pótfelvétel szezon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.