Belföld

A tervezett szerint alakul az államháztartási hiány

Bár az első hat hónapban az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya a tervezett éves mérték 87,8 százalékát már elérte, a tárca szerint tartható lesz az 5,8 százalékos pénzforgalmi hiány.

Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli első félévi egyenlege 1040,2 milliárd forinttal zárt, míg a prognózis 1045 milliárd forintos deficittel számolt. Így a hat havi hiány a GDP 5,1 százaléka pénzforgalmi szemléletben.

A Pénzügyminisztérium, bár a hátralevő második félévben mindössze 140 milliárd forinttal gyarapíthatja csak tovább a deficitet, úgy gondolja, hogy a 2004. évi várható hiány tartható lesz pénzforgalmi szemléletben a GDP 5,8 százalékában, ami eredményszemléletben 4,6 százaléknak felel meg.

A központi költségvetésben lényegében a várakozásoknak megfelelő a hiány, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege kedvezőbben alakult a prognózisnál. Igaz ugyanakkor, hogy a pénzügyi tárca prognózisaiban meglehetősen optimistán ítélte meg a második félév alakulását.





Arány-eltolódás
Az arányok eltolódását jelentős mértékben az okozza, hogy az EU belépés miatt az első félév utolsó két hónapjában áfa bevétel-kiesés jelentkezik. Ennek oka egyrészt, hogy a VPOP-nál eddig azonnali pénzforgalmi bevételt jelentő import áfa-befizetések az uniós csatlakozás és szabályozóváltozás következtében május után a nemzeti költségvetésben pénzforgalmilag már nem jelentkeznek. Másrészt ezzel összefüggésben kiesést jelent, hogy az adóalanyok által márciusban, áprilisban és májusban még megfizetett import utáni áfa-t májusban, de főleg júniusban érvényesíthetik csökkentőleg, ami kevesebb belföldi befizetést, illetve a visszautalások növelését jelenti. Így ebben az adónemben május és június hónapban hozzávetőlegesen 180 milliárd forinttal mérsékeltebb nettó bevétel keletkezett. A kormányzati megszorító intézkedések – már végrehajtott kiadás-zárolások – megtakarító hatása a második félévben jelentkezik a tárca reményei szerint 160 milliárd forintot spórolva ezzel a költségvetésnek. Nagyjából 30 milliárd forintot jelent az, hogy nem jelentkezik év végén a köztisztviselők 13. havi bérének kifizetése. A költségvetést terhelő adósságszolgálati kamatkiadások a második félévben a jegybanki alapkamat csökkenését követően 125 milliárd forinttal lesznek alacsonyabbak, mint az első félévben.

A központi költségvetés estében például az első hat hónapban felhalmozott 855 milliárd forintos deficit megegyezik az egész éves terv 100 százalékával. Miközben a szeptemberi előrejelzés szerint a központi büdzsé először 925 milliárd forintig túllövi ezt a mértéket, decemberre ismét 855 milliárd forintos negatívumot mutat majd fel. 

Az államháztartás hiánya júniusban 317,8 milliárd forint volt, ezen belül a központi költségvetés 347 milliárd forintos deficittel zárt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiban 28 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapokban 1,2 milliárd forintos többlet keletkezett.

A központi költségvetés adóbevételei összességükben kissé meghaladták a prognózist. Kedvezően alakultak a jövedéki adó bevételek, mintegy 12 százalékkal, 9 milliárd forinttal haladták meg a várható értéket.

Ezzel szemben az áfa bevételek 3,7 milliárd forinttal elmaradtak a várakozástól. A Pénzügyminisztérium már eleve alacsony általános forgalmi adó bevétellel számolt, figyelembe véve az import áfa befizetés szabályainak május elsejei módosulását. Korábban az importőrök az áru beérkezésekor, a határon fizették be az áfát, az Uniós csatlakozást követően itt is önbevallásos rendszer érvényesül. Ez egy hónapos csúszást eredményez az áfa bevételekben. Az alacsonyabb bevételek mellett jelentős volt a negyedéves bevallások miatti áfa visszautalás.

A központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei mintegy 9 milliárd forinttal elmaradtak a várakozásoktól.

A központi költségvetés kiadásai összességében 1,5 százalékkal, mintegy 10 milliárd forinttal haladták meg a prognózist. Több kiadási tétel együttesen 16 milliárd forint kiadási többletet mutat (a legnagyobb a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 6 milliárd forintos többlete), amelyet viszont 6 milliárd forinttal csökkent a helyi önkormányzatok támogatására kiutalt összeg elmaradása a prognózistól.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik