A Mol-részvények árfolyama három hét alatt 8 százalékot emelkedett, de most beragadni látszik a 8400 forintos szint alatt. Ez egyrészt szokásosnak is tekinthető, jelentős árfolyamemelkedés után mindig tapasztalható egy kis megtorpanás. Itt a remek beszállási lehetőség?
Alapvetően két kérdést kell megvizsgálnunk, ha el akarjuk dönteni, hogy melyik irányban fog tova haladni a Mol hajója. Egyrészt sokan gondolhatják úgy, hogy már nem tekinthető olcsónak a papír, másrészt kérdéses a Jukosz esetleges csődjének hatása a vállalatra.
A fundamentumok
Amennyiben a fundamentumokat nézzük, a jelenlegi helyzetet úgy lehet elképzelni, hogy ha este, lefekvés előtt a Mol vezetői vagy befektetői ideális körülményekért imádkoznának, akkor sem lehetne sokat javítani a Mol helyzetén. Az olajár magasan áll, ez segíti a kitermelési üzletágat, a finomítói árrések robosztusak, a gázárszabályozás miatt a Molnak már nem kell veszteségeket elszenvednie, és a dollár árfolyama továbbra is viszonylag gyenge a forinttal szemben.
E hatások közül a finomítói árrések szintje a legfontosabb, hiszen a Mol legnagyobb üzletága a kőolaj finomítása és a kapott termékek értékesítése. A finomítói árrés hosszú távú szintje hordónként 2 dollár körül szokott mozogni, most pedig meghaladja a 4 dollárt. Ez a szint már az első negyedévben is megvolt, csakhogy akkor az olaj árával párhuzamosan a finomítói árrések csökkenésére is számítani lehetett. Nem ez következett be, sőt az ellenkezője.
Amikor az elemzők az első negyedéves meseszerű 50 milliárd forintos profitot egyszerinek minősítették, akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen kedvezőek maradnak a körülmények. A második negyedévben a finomítási üzletág eredménye tovább emelkedhet, és a profit az első negyedévhez képest csak azért lesz alacsonyabb, mert a tavaszi-nyári időszak alacsonyabb gázfogyasztása miatt a gázüzletág nyeresége kisebb lesz.
|
A piac ráébredt arra, hogy nagyon mérsékeltek a várakozások, és elkezdte beárazni az idei évre várható rekordszintű eredményeket. Az elemzők a várakozásokat azzal próbálják lehűteni, hogy a finomítói árrések igen volatilisek, de az átlagos szint mondjuk 10 év alatt akkor is 2 dollár körül fog mozogni. A befektetők azonban igen rövidlátók, és a szemész szerepét betöltő elemzők sem képesek kikristályosítani a képet.
Amennyiben megnézzük a vállalatok árfolyammozgását, amelyek jellemzően egy igen volatilis alaptermék árától függenek, akkor megfigyelhető, hogy ezek árfolyama együtt mozog az alaptermék árával. Magyarán egy aranybánya értéke az arany árával párhuzamosan mozog. A Mol érdekessége azonban az, hogy az elemzők szerint a hosszú távú piaci kondíciók alapján vált reálisan árazottá a Mol részvénye. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy amennyiben a piac itt is alkalmazza a rövidlátását, akkor a második negyedéves eredmény után is tovább emelkedhet az árfolyam, mindaddig, amíg az esti ima meghallgatásra kerül. Amennyiben a piac józan marad, akkor sem kell félni attól, hogy az árfolyam jelentősen visszaesne.
Na és a Jukosz?
A Mol-papírok vonzerejét jelenleg kissé gyengíti a Jukosz esete. Az orosz olajóriás mostanra olyan állapotba került, hogy szóba jött a termelés leállítása. A Jukosz szállítja a Mol által finomított kőolaj 60 százalékát. Ezenkívül egy közös olajmezőt is működtetnek Szibériában ZMB néven. Abba a Mol 20 milliárd forintot meghaladó összeget fektetett be. A Jukosz csődje pánikot okozhat nemcsak Oroszországban, hanem a Mol piacán is. A pániknak azonban nem feltétlenül kell megalapozottnak lennie fundamentálisan.
Ne feledjük, az orosz olajgigászok sorban állnak az olajvezetékek végén, hogy beugorjanak a Mol helyére. A ZMB-projektet a vizsgált adócsalások időszaka után alapították, és külön szervezet, ahol a Mol is ügyel arra, hogy a dolgok szabályosan menjenek. Nem mellékesen Putyin elnök jelezte a magyar miniszterelnöknek egy elejtett félmondatban, hogy „nyugi!”. Az oroszok oldaláról tekintve a dolgot, itt nem a Jukoszt akarják ellehetetleníteni, hanem Hodorkovszkijt. Amennyiben bebizonyosodik az adócsalás, az orosz kormány átveheti a vállalatot. A Jukosz az egyik legjobban irányított cég, és ha az orosz állam kezére kerül, nem az elsorvasztása lesz a cél, hanem a fejlesztése, tehát az orosz félnek sem áll érdekében felrúgni a már megkötött szerződéseket.
