Belföld

Devizahitelek – bújtatott buktatók

A devizaalapú hitelek alacsony kamataikkal méltán lettek népszerűek, pedig korántsem kockázatmentesek. A kockázatok ugyanakkor vállalhatók, csak ismernünk kell a rizikófaktorokat és a rejtett költségeket.

Van egy aranyszabály, elvileg minden bankoló ügyfélnek folyamatosan ismételgetnie kellene, különösen mielőtt nagy összegű hitel felvételére készül – különösen devizában. Ez a bizonyos kulcsmondat a következőképpen hangzik: devizahitelt alacsony és nem emelkedő kamatkörnyezetű, illetve gyengülő árfolyamú devizában érdemes felvenni.

Ebben a jó tanácsban ugyanis sűrítve minden lényeges kockázati faktor – a kamatkockázat és az árfolyamkockázat veszélye – is benne foglaltatik. És bár létezik olyan bank, amely dokumentálhatóan az ügyfelek tudomására hozza a devizaügylet e rizikóit, a számok tükrében úgy látszik, ez mégsem jut el a hitelfelvevőkhöz. Jó ideje masszívan a devizás (svájci frank alapú) konstrukciók szolgálnak a banki hitelezés motorjául, ami három üzenetet hordozhat:
• a buktatókat nem árt újból és újból számba venni,
• az eddig kockázatfélőnek megismert magyar lakosság imádja a kockázatot,
• vagy a hazai hitelfelvevők zöme dörzsölt devizaspekuláns.





Mi most a veszélyesebb?

A devizahitelek kockázata az átlagosnál magasabb, ám ezek a kockázatok azért vállalható mértékűek, mind a bankrendszer egésze, mind pedig az ügyfelek szempontjából – mutatott rá Lantos Csaba, az OTP vezérigazgatóhelyettese a bank devizás ajánlatainak piacra dobása kapcsán, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az ügyfeleknek tisztában kell lenniük a kamat- és árfolyamkockázatokkal. Hogy a két rizikófaktor közül most éppen melyik a veszélyesebb, arról Zékány András, az ING elemzője úgy vélekedik, hogy az euróalapú hitelek esetében inkább a kamatemelkedés kockázata erősebb (az elemzői várakozások szerint 2005 decemberére a mostani 2 százalékról 3-3,5 százalékra emelheti az EKB az irányadó kamat szintjét), a svájci frank esetében azonban inkább a frank erősödésétől és az ebből fakadó árfolyam-ingadozásoktól kell tartani. A 165-175-ös forint-frank kurzusnál gyengébb forintárfolyamtól azonban belátható időn belül nem tart az elemző.

Kamatkockázat

Kezdjük a mondat első felével: az alacsony és nem emelkedő kamatkörnyezet kritériumával. A banki hitelajánlatok közül alacsony kamataikkal messze kitűnnek a devizaalapú hitelek – ezek közül is a legvonzóbbak a svájci frankban denomináltak. Teljesen logikus tehát, hogy a hitelfelvevők elcsábulnak, és inkább azt az ajánlatot választják, amelynek révén havonta akár 20-30 ezer forinttal kevesebbet kell törleszteniük, mondjuk egy 5 millió forintos lakáshitelért. A kamatelőnyt az alapkamatok eltérő szintje indokolja, hiszen míg az MNB irányadó rátája jelenleg 11,5 százalék, addig az Európai Központi Banké 2 százalék, a svájci jegybanké pedig 1 százalék. A különbség tetemes, de hiba lenne pusztán a jelenlegi kamatkörnyezetre alapozni egy jellemzően hosszú távú (10-20 éves) hitelszerződés megkötését.

Különösen akkor, amikor az európai (és amerikai) kamatok emelkedésére számít a piac, mivel ezek egy ideje történelmi minimumon tanyáznak. A
kamatemelési hullám első jeleként a svájci jegybank már június 17-én 25 bázisponttal megemelte a frank alapkamatát (pontosabban szólva ennyivel feljebb tolta a repósáv felső szélét), a hazai piacot csak közvetve érintő dollár alapkamaton pedig éppen szerdán (június 30-án) este lendített negyed százalékpontot a Fed.


Mindeközben nálunk kamatcsökkentésben bízik a piac, hiszen az euróövezethez igyekezvén előbb-utóbb bekövetkezik a kamatkonvergencia, vagyis közelíteni fognak egymáshoz a forint- és az eurókamatok. Nem csak úgy, hogy az uniós kamatok emelkednek, hanem elvileg és elsősorban a regionális szinten is kiugróan magas magyar alapkamat süllyedése révén is. E tekintetben ugyan mostanában visszafogottabbak lettek az elemzői várakozások (már-már egy kisebb kamatemelést sem tartanak annyira elképzelhetetlennek egyesek), de azért hosszabb távon a csökkenő kamattendencia szinte borítékolható.

Ha pedig az euró és a svájci frank forinttal szembeni kamatelőnye csökken, az a devizaalapú hitelek törlesztőrészletére is hatással van. Az MNB nemrégiben számszerűsítette is a kamatkockázat lehetséges











A havi hiteltörlesztés százalékos emelkedése különböző negatív sokkok esetén
Euró, CHF kamatemelkedés / forint árfolyamgyengülés mértéke
0 %-os
10 %-os
20 %-os
0 százalékpont
0,0%
10,0%
20,0%
1,5 százalékpont
9,3%
20,30%
31,2%
3 százalékpont
19,1%
31,0%
43,0%
Forrás: MNB


mértékét: mondván, hogyha a svájci frank vagy az euró kamata 1,5-3 százalékpontot emelkedik (ennek valószínűsége a jegybank szerint középtávon megalapozott), akkor az például egy 15 évre felvett, 6 százalékon folyósított lakáshitel esetében havonta durván 10-20 százalékkal drágítja az adós terheit. A Raiffeisen Bank is végzett hasonló számítást, hasonló eredménnyel: 100 bázispontos kamatemelés körülbelül 8-10 százalékkal emeli a havi törlesztést. Önmagában ettől még nem lesz drágább a devizahitel a forintosnál, viszont ha mindez a forint árfolyamának gyengülésével párosul, akkor már könnyen pórul járhatnak a devizaadósok.





Rejtett költségek

A devizaalapú hitelnyújtás nagyon jó üzlet a bankoknak, a forintos ajánlatokhoz képest ugyanis lényegesen magasabb rejtett költségtételek emelik az európai mércével mérve egyébként is kiugró banki marzsokat. A hitel felvételekor például konverziós jutalékot számítanak fel, és számolni kell az átváltási árfolyam-különbözettel is. A folyósításkor ugyanis devizavételi árfolyamon számolják az eurót és a svájci frankot, a törlesztés viszont a devizaeladás árfolyamán történik. A különbözet ugyan néhány ezrelék (példának okáért legyen 4), ám egy többmilliós hitel esetén ez már nem elhanyagolható tétel (tízmilliós lakáshitelnél éppen 40 ezer forint).

Árfolyamkockázat



A kamatok változása ugyanis gyakran együtt jár az árfolyamok változásával, ám ettől függetlenül is számolnunk kell az árfolyamkockázattal. A lakáshiteleket általában hosszabb futamidőre és rövid kamatperiódusra veszik fel az ügyfelek, a törlesztőrészleteket alapvetően befolyásoló devizaárfolyam a futamidő alatt jelentős mértékben eltérhet a szerződéskötéskor érvényestől. Ha megint a jegybank kalkulációját vesszük alapul (lásd a táblát), akkor láthatjuk, hogy a forint 10, illetve 20 százalékos gyengülése a svájci frankhoz vagy az euróhoz képest éppen 10, illetve 20 százalékkal emeli a havi törlesztőrészleteket. Ha mindez a már említett kamatemelkedéssel párhuzamosan következik be, akkor a helyzet természetesen súlyosabb: akár 20-40 százalékkal többet is kellene havonta törleszteni. Ezzel gyakorlatilag eltűnne a devizaalapú hitelek mostani kamatelőnye.

A svájci frank esete egyébként az utóbbi időben kis mértékben bár, de modellezte a folyamatot: a kamatemelést követően ugyanis a frank megerősödött az euróval szemben, és ezzel egyidejűleg hazai események (az EP-választások) hatására egyébként is (256 forintig) gyengült a forint, így végeredményben szűk két hónap alatt 160-ról 170-re esett a forint kurzusa a svájci frank ellenében. Igaz, azóta ismét erősödésnek indult, így ma durván 165 forintot kell egy frankért adnunk, de az elemzők ennél gyengébb kurzust (165-175 forintos szintet) prognosztizálnak a közeljövőre. Pusztán az elmúlt hetek árfolyamváltozásai hatására tehát a frankban adós ügyfelek terhei is emelkedtek, rácáfolva arra a vélekedésre, hogy a frank a világ legstabilabb valutája. (Ez persze továbbra is igaz lehet, már ami a frank-euró viszonlyatot illeti, de a hazai befektetőknek a frank-euró illetve forint-euró keresztárfolyamok kettős mozgását együttesen kell szemük előtt tartaniuk.)

A Raiffeisen Bank kalkulációi szerint egyébként az devizaadósok még jó ideig biztonságban érezhetik magukat – legalábbis, ami az
Devizahitelek – bújtatott buktatók 17


árfolyamkockázatokat illeti. Ahhoz ugyanis, hogy a forintkamatokkal számolt törlesztést utolérjék a devizaalapú konstrukciók, a svájci franknak a mostani 165-ről 272,33 forintos szintre, az eurónak pedig 251-ről 379,88 forintos szintre kellene emelkednie. Ettől pedig a legpesszimistább elemzői várakozások is igen messze állnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.