A Malév tőkehelyzetét rendezni kell, és mivel hosszú távon a folyamatos állami segítségnyújtás nem jelent megoldást, a légitársaság privatizációjára van szükség – mondta Podolák György (MSZP) az ülés után.
A bizottság alelnöke közölte: úgy ítélik meg, hogy a Malév stratégiájának megvalósítására van esély, ezért várhatóan a légitársaság talál olyan partnert, amelyik hajlandó áldozni erre.
Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozatában egyetértett azzal, hogy a légitársaság tőkehelyzetét rendező döntéseket mielőbb meg kell hozni.
“A Malév megfelelő tőkeellátottsággal és befektető partnerrel komoly növekedési pályára léphet” – tette hozzá.
Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: az erősödő versenyben jó eredménynek tekinthető, hogy a légitársaság javított piaci pozícióin.
“A Malév olyan társaság, amelyikbe érdemes befektetni” – mondta. Hozzátette: a menedzsment feladata a hosszú távú működés biztosítása, az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása révén.
A Háború és béke minden figurája kortalanul eleven, de a mostani orosz háborúhoz semmi köze
Tolsztoj monumentális történelmi regényének aktualitását mi sem jelzi jobban, mint a szomorú egybeesés, hogy az új fordítás javában készült, amikor kitört az orosz-ukrán háború. De vajon miért kell újrafordítani a klasszikusokat? Mit gondolt Tolsztoj a történelemről? És lehet-e bármi szerepe egy regénynek az orosz imperializmusban? A fordítóval, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.
