Belföld

Kolumbusz elsüllyedt hajóját kutatják

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálja azt a XVI. századi karavellát, amely valószínűleg az Amerika partjainál elsüllyedt legrégebbi roncs. A kutatás jelen állása szerint Kolumbusz egyik hajójára bukkanhattak.

Kolumbusz Kristóf négy expedíciója során összesen kilenc hajót veszített. A negyedik, Spanyolországból 1502 áprilisában útnak indult expedíció egyik hajója volt a Vizcaína, amelynek feltételezett roncsait jelenleg nemzetközi kutatócsoport vizsgálja Panama partjainál.


Kolumbusz elsüllyedt hajóját kutatják 1


Az idős, ötven felett járó és beteg Kolumbusz halála előtt még igazolni akarta, hogy a mai Panama környékén létezik átjáró India és Kína irányába, a Nagy Kán és az arany hazája ott lehet a közelben. Utolsó útja azonban tragédiába torkollott. Egy zendülés és az indiánokkal folytatott harc során az akkor már félig vak és szinte tébolyult Kolumbusz mind a négy hajóját elveszítette. 1504-ben fáradtan, kiégetten, súlyos betegen jutott vissza Spanyolországba, ahol kegyvesztetten, 18 hónap szenvedés után meghalt.





Kolumbusz útjai

• Kolumbusz 1492 augusztusában három hajóval indult első útjára. Októberben elérte Kubát, makacsul hitte, hogy Japánban jár. Decemberben elérte Haitit, ahol megcsillant a remény: egy törzsfő aranyat ajándékozott az idegeneknek. 1493 márciusában tért vissza Portugáliába, ahol lelkesedéssel fogadták.

• Második útjára 1493 szeptemberben Cadiz kikötőjéből indult el. 17 hajón 1200 fegyveres és lovas, európai háziállatok, gabona, főzelékfélék, szőlővessző volt vele. Ez volt a leghosszabb út, 33 hónapig tartott. Aranyat, fűszermintát küldött haza, felfedezte Jamaikát. Közömbösen fogadták hazatértekor, szerencsecsillaga halványulóban volt.

• 1498 májusában harmadik útjára három hajóval, legénységként rabokkal, súlyos bűnözőkkel indult. Ezen az úton éri el Trinidad szigetét.

• 1502 májusában negyedszer is nekivágott az óceánnak. Eljutott a Honduras-öbölbe, végigjárta Közép-Amerika teljes keleti oldalát,
felfedezte Nicaragua, Costa Rica és Panama partvidékét. Megátalkodottan továbbra is az ázsiai szárazföldet kereste. 1504-ben tért haza.


A hajóroncsra 1998-ban véletlenül bukkant egy sportbúvár a panamai portobeloi Nombre de Dios öböl előtt. A roncsok feltárását a német Spiegel médiacsoport múlt év elején toborzott, víz alatti régészekből, Kolumbusz-kutatókból és radiokarbonos kormeghatározásban jártas szakértőkből álló nemzetközi kutatócsoportja kezdte meg.

A kormeghatározáshoz a hajótörzsből vettek mintát. A vizsgálat eredménye szerint a faanyag, amelyből a hajót építették az 1469-86 közötti évekből származhat. A dokumentumok szerint a Vizcaína 1503-ban süllyedt el.

A hajón talált cserepeken megmaradt olivaolaj, valamint a kancsók a vizsgálatok szerint Andalúziából származhatnak. Arról a tájról, ahonnan Kolumbusz a hajókat felszereltette.

Hogy valóban a nagy spanyol felfedező karavellájáról lehet szó, azt alátámasztja az a tény is, hogy a hajó fenekét még nem borították ólomlemezzel. A spanyolok ugyanis csak 1509-től kezdték el  hajóikat fémmel védeni.


A karavellán talált ágyúk száma szintén megfelel a Kolumbusz naplóiban leírtaknak.

Hogy a Panama partjainál talált hajóroncs valóban a Vizcaína-e, azt egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni. Ám az biztosnak látszik, hogy az Amerika partjainál talált hajómaradványok közül ez az eddigi legrégebbi.



Kolumbusz elsüllyedt hajóját kutatják 10

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.