Magyar logisztika – térségi központ

Magyarország térségi logisztikai szerepének és a hazai szakmai szövetség alapító tagságának egyaránt szerepe van abban, hogy az Európai Logisztikai Szövetséges (ELA) 20. jubileumi éves kongresszusának, az Eurolog 2004-nek éppen Budapest adhat otthont. A háromnapos rendezvényen 25 ország több mint 250 szakembere vesz részt.

Ideális terep Magyarországon az üzleti infrastruktúra a többi térségbeli országgal összehasonlítva viszonylag fejlett, és az irodabérlet is méltányos. Az ország földrajzi elhelyezkedése miatt ideális helyszínt kínál a környező piacok meghódítására készülő multinacionális vállalatok regionális logisztikai központjának kiépítésére.

A magyarok alapító tagok

Az Európai Logisztikai Szövetséget 1984-ben Bernben alapították meg hét ország, köztük hazánk szakemberei. A magyarok európai alapító tagsága annál is érdekesebb, mert a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) is 1984-ben alakult meg, sőt az ELA első nemzetközi konferenciájának is Budapest adott otthont 1985-ben. Azóta még egy logisztikai szervezet alakult: a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

Az ELA mostani kongresszusát a két hazai logisztikai társaság közösen szervezi. A konferencia vezérfonala a határok nélküli Európa. Ezen belül többek között megvitatják, miképpen kezelhető az egyes országok

kulturális különbözősége mellett a globalizáció. A hazai és a most csatlakozott országok logisztikai társadalmát leginkább érintő vitatéma a logisztikai szolgáltatások fejlesztése és az együttműködés a kelet-közép-európai régióban, de szó lesz az ellátási láncok együttműködéséről is.

Olasz csizma Magyarországi központtal alakítja ki régiós hálózatát Olaszország legjelentősebb logisztikai vállalata, a Villanova, amely 50 ezer négyzetméteres logisztikai központot létesít Budapesten. A kiépülő magyarországi régióközpont az Európai Unión belüli és kívüli országok közötti összekötő kapocsként szolgál majd. Innen koordinálják majd a cég csehországi, lengyelországi, magyarországi és szlovákiai működését éppúgy, mint a bulgáriai, moldovai valamint romániai leányvállalatokét is, illetve ide csatlakoznak majd a cég által a régión belüli további terjeszkedés által lefedett területek.

Az adottság önmagában kevés

Az ország földrajzi, gazdasági adottságai önmagukban azonban aligha elegendőek – figyelmeztetett Chikán Attila, a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) társelnöke. Ahogy fogalmazott: az ország kedvező földrajzi elhelyezkedését csak olyan magas szintű logisztikai szolgáltatásokkal tudja kihasználni, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a vállalkozások számára. Mint mondta, a logisztikai központoknak az a feladatuk, hogy egyebek mellett olyan raktározási, újracsomagolási és házhoz szállítási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek az áruforgalmat gyorsabbá és zökkenőmentesebbé teszik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 11 államilag is támogatott regionális logisztikai központot jelölt ki, amelyek közül 5 már működik.

A hazai logisztikai üzlet méreteiről szólva Kiss Péter, az MLBKT társelnöke annyit mondott: a magyar logisztika 300 ezer négyzetméter alapterületű, világszínvonalú raktárbázis háttérrel évente mintegy 20 milliárd forintos piacot jelent. Ehhez Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke hozzátette: 140 tagvállalatuk éves gazdasági forgalma eléri a 2400 milliárd forintot. Tagjaik a gazdaság minden ágát képviselik és nő a teljes áruellátási lánc szereplőinek, valamint az oktatási-kutatási intézményeknek a számaránya.

A kínai kártya Magyarország a kínai kereskedelem logisztikai központjává válhat, és már most is ezt a szerepet tölti be a volt szocialista országok felé irányuló kereskedelemben. Szakemberek 10 és 40 ezer közöttire becsülik azt a konténerszámot, amely évente a kínai kereskedelemben Magyarországra érkezik. Egy konténer értéke 50 és 100 ezer dollár között van.

Nem mindenkinek használ az uniós verseny

A konferencián szóba kerültek az uniós csatlakozás hatásai is. Annál is inkább, mert az EU-bővítést követően ez az első nemzetközi logisztikai kongresszus. Ezzel kapcsolatban a résztvevők úgy vélekedtek, hogy a most átalakuló versenyfeltételek között a magyar cégek egy része rosszabbul fog járni, mint korábban, ugyanakkor a felkészült cégek előtt ígéretes lehetőségek nyílhatnak meg.

A térségi összehasonlításban logisztika szempontból erősnek tekinthető Magyarország európai mércével nézve csupán annyi mondhat magáról, hogy nincs lemaradva a kontinenstől. Abban a bizonyos sokat emlegetett “karosszékben” már csak azért sem lenne ildomos hátra dőlni, mert a térség több országa is a magyarok nehezen kivívott helyére pályázik – egyelőre kevés sikerrel.