Belföld

Sajtóháborút robbantott a PSZÁF körül az ombudsman

A Baumag-ügy vizsgálatára és a PSZÁF felelősségére tett ombudsmani megállapítások lavinát indítottak el a megszólalni akarók között. A PSZÁF éles reagálására az MSZP képviselőcsoportja az „egyszemélyes" hatóságot kárhoztatja.

A közleményfolyam elindítója Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának csütörtöki írása volt. Miután lezárta a Baumag szövetkezetek és gazdasági társaságok tevékenységével kapcsolatos vizsgálatát Közleményében azt a következtetést fogalmazta meg, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogelődeivel együtt 1995. óta folyamatosan hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanszövetkezetek esetében fennmaradjon az alkotmányos jogokkal összefüggő visszás állapot.

Szerinte a felügyelet egymásnak ellentmondó lépéseket tett. Az iratokból megállapítható, hogy a PSZÁF engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás bűntette miatt büntető feljelentést tett a szövetkezet elnöke ellen, egyidejűleg azonban nem élt azzal a jogával, hogy megállapítsa, a szövetkezetek tevékenysége pénzügyi szolgáltatásnak minősülő betétgyűjtést takar, és megtiltsa annak folytatását. Az ombudsman szerint a felügyelet “más hatóságokra hárítja a szövetkezetek pénzügyi tevékenységével kapcsolatos törvényi kötelességeit”.

Éles késekkel vett revansot a PSZÁF

A PSZÁF élesen reagált Lenkovics Barnabás, ombudsman nem kevésbé éles csütörtöki feddésére a Baumag tevékenységével kapcsolatban.

A PSZÁF álláspontja szerint Lenkovics Barnabás teljesen megalapozatlan, jogi és vizsgálati tévedések halmazán alapuló megállapításokat tett. A PSZÁF állításait azzal hárítja el, hogy a szövetkezetek, mint gazdálkodó szervezetek működésének ellenőrzése vagy felügyelete soha semmilyen körülmények között nem tartozott a Felügyelet hatáskörébe.

A szövetkezeti tag elsősorban szövetkezeti tag, a szövetkezetekre pedig nem vonatkoznak a hitelintézetekre, illetve pénzügyi intézményekre vonatkozó eljárási, óvatossági, felügyeleti, személyi és tárgyi előírások, kivéve természetesen a felügyeleti engedéllyel működő takarékszövetkezeteket. Pontosan ezekre a tényekre hívta és hívja fel folyamatosan a Felügyelet fizetett hirdetéseiben az állampolgárok figyelmét – állítja a közlemény.

A jogszabályok és a tények nem kellő ismerete lehet az indoka az Országgyűlési biztos azon megállapításának, hogy – s ez egyébként a legsúlyosabb elmarasztalása a közleménynek is és a jelentésnek is – “a Felügyelet nem élt azzal a jogával, hogy megállapítsa: a szövetkezet tevékenysége pénzügyi szolgáltatásnak minősül és megtiltsa annak folytatását” – írja felháborodott hangnemben a PSZÁF.

A valós tényhelyzet szerintük azonban a következő: 1996-ban az akkor hatályban lévő pénzintézeti törvény nem biztosított jogkört a Felügyelet számára valamely tevékenység megtiltására. Ez a jogkör ugyanis 1997. január 1-ével hatályba lépő hitelintézeti törvényben jelent meg, ebben az időpontban azonban a Felügyelet korábbi vizsgálatát már lezárta, a vizsgálat eredményeképpen feljelentését megtette, mert megállapította a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást.

A nevető harmadik?

Egy MSZP-s állásfoglalás követte ezután a PSZÁF reakciót. Ebben a Magyar Szocialista Párt Országgyűlési Képviselőcsoportja megnyugtatónak tartja, hogy több hónapos szakmai vita végén, amelyet a Baumag kisbefektetők védelmében a PSZÁF-fal és a Fidesszel folytatott, az ombudsman jelentése zár le és elmarasztalja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét az ingatlanszövetkezetek betétgyűjtésével kapcsolatban – válaszolt vissza a PSZÁF nem éppen kedves hangú közleményére Molnár László, az MSZP Gazdasági és Költségvetési munkacsoportjának tagja.

A Felügyelet és annak vezetése évek óta látszat felügyeleti tevékenységet végzett ebben az ügyben, hiszen közigazgatási szervként fizetett hirdetéseket adott fel és nem tartalma szerint ítélte meg a szövetkezetek betétgyűjtési tevékenységét – állítja a Molnár képviselte MSZP csoport.

Ennek a szervezetnek bizony egyszemélyes, „nagyhatalmú” vezetője volt Szász Károly, akinek – sajtóhírek szerint – több tízmilliós végkielégítést akarnak kifizetni. Az MSZP képviselőcsoportja szerint a végkielégítés nem jár neki, mert az a szervezet, amely vezetése alatt rossz felügyeleti gyakorlatot folytatott ezen a területen, hozzájárult ahhoz, hogy közel húszezer ember pénze „beragadjon” a betétgyűjtő szövetkezeteknél.

Az MSZP Költségvetési Munkacsoportja több alkalommal kinyilvánította azon véleményét, törvényileg annak megítélése, hogy engedély nélküli betétgyűjtés, illetve ezáltal engedély nélküli pénzügyi tevékenység végzése történik a Baumagnál a Felügyelet jogosult megállapítani. Nem tette, sőt, Molnár László véleménye szerint köztisztviselői jogviszonyából eredő vezetői kötelezettségét – ellenőrzés – vétkesen szegte meg, ezért végkielégítést sem érdemel – írják közleményükben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.