Magyarország hét volt kommunista országgal, valamint Máltával és Ciprus görög ciprióták által lakott déli részével vált az Európai Unió tagjává szombaton nulla órakor. Az Európai Közösséget megalapító Római Szerződés 1957-es aláírása óta a mostani a szervezet ötödik, minden eddiginél nagyobb szabású bővítése, amelynek eredményeként az EU 25 tagúvá vált.
Az unió hivatalos ünnepségét a soros EU-elnökségnek otthont adó ír fővárosban, Dublinban tartották, ahol a 25 tagország állam-, illetve kormányfői, többek között Medgyessy Péter magyar miniszterelnök méltatták a bővítést. A bővítés alkalmából tűzijátékot is rendeztek az ír fővárosban, amelyre mintegy harmincezren voltak kíváncsiak.
Medgyessy Péter miniszterelnök szombaton Dublinban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország jól fog élni azokkal az esélyekkel, amelyeket EU-csatlakozásával kapott. A kormányfő magyar újságíróknak nyilatkozva utalt arra, hogy ez már több olyan országnak sikerült, amelyek korábban váltak az unió tagjává. “Ezért a következő időszak természetesen arról fog szólni, hogyan használjuk ki az esélyeket” – mondta. Medgyessy Péter szerint ennek legnehezebb része az lesz, hogy Magyarországnak meg kell szoknia, hogyan lehet dolgozni és teljesíteni ebben az új környezetben.
“A legnagyobb kihívás az, hogy sok jó tervünk legyen” – mondta a miniszterelnök. Arra biztatta az érintetteket – önkormányzatokat, vállalkozókat, gazdálkodókat – hogy engedjék szabadjára a fantáziájukat ennek érdekében.
Határt bont Prodi – a Balkán
felé
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a bővítés pillanatában lépte át a jelképessé váló olasz-szlovén határt a II. világháború után kettéosztott Gorizia/Nova Gorica település egyik részéből a másikba. Prodi a mostani bővítés pillanatában máris az újabb bővítési körről beszélt. A bizottság olasz elnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy nem ez az EU utolsó bővítése. „Új országok döntenek majd a közösséghez való csatlakozás mellett, amíg az egész földrészen nem lesz egységesen béke és demokrácia” – mondta.
Ezt a gondolatmenetet folytatta a brit BBC-nek adott vasárnapi nyilatkozatában is: fontosnak nevezte, hogy mielőbb kiterjesszék az Európai Uniót a Balkán felé is. “Addig nem lesz béke a délkelet-európai térségben, amíg annak országai nem válnak az EU tagjaivá” – fogalmazott.
A legnagyobb brit konzervatív lap, a The Daily Telegraph azt emelte ki a bővítés várható következményei közül, hogy a tíz új tagállam csatlakozásával véget ért Franciaország és Németország dominanciájának időszaka az Európai Unióban. A tíz új tagállamnak ugyanis elegendő voksa lesz az EU-intézményekben ahhoz, hogy felboríthassák az eddigi hatalmi egyensúlyt. A konzervatív brit lap szerint az új tagállamok lakossága nem érez nagy hálát Brüsszel iránt az EU-ba jutásért, mert “fösvény módon hajtották végre, fillérekből próbálják finanszírozni a bővítést”.
A Financial Times kommentárja szerint a jövő nemzedékei csodálkozni fognak azon, hogy negatív felhangok is kísérték az EU-bővítést. A liberális brit üzleti lap hírmagyarázója furcsának találja, hogy a “régi Európának” azon vezetői fanyalognak, akiknek a legjobban kellene látniuk, milyen fontos ez a bővítés az unió egésze számára.
A The Sun szombaton, a csatlakozás napján is az új EU-tagállamokból várható tömeges bevándorlással riogatta mintegy 11 milliós olvasótáborát. A nagy példányszámú brit bulvárlap már hónapok óta ilyen hangnemű kampányt folytat. Sajtóhadjáratának része volt abban, hogy a brit kormány szinte az utolsó pillanatban korlátozásokat léptetett életbe az új tagállamok polgárainak járó szociális ellátás tekintetében.
Az ír újságok büszkén említik, hogy a bővítés történelmi eseménye éppen Írország elnöksége alatt ment végbe. Az Irish Times az EU egyik legnagyobb külpolitikai eredményének nevezte a mostani bővítést. Az Aftonbladet baloldali svéd bulvárlap hírmagyarázója szerint az EU gazdasági, politikai és kulturális értelemben egyaránt óriási lehetőségek elé került e bővítés révén.
Az új tagok elherdálják az EU-pénzeket?
Óva intette az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokat a korrupciótól és az EU-pénzek elherdálásától az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.
Jean Lemierre a Handelsblatt hétfőn megjelenő számának elmondta: “aggodalmaink vannak egyes minisztériumokban és önkormányzatoknál uralkodó állapotok miatt”. Bár léteznek képzési programok az eszközök hatékony felhasználására, “a korrupció és a pazarlás valóságos probléma”. Az EBRD elnöke utalt arra, hogy az új tagországok alacsonyabb bér- és költségszintje tudatosabb költséggazdálkodásra ösztönöz, és ez erősíti Európát és nagyobb növekedésre sarkallja az Uniót.
Az osztrák elnök Európa újraegyesítéseként méltatta a hét végén az EU-bővítést a kismartoni Esterházy-kastély parkjában. Thomas Klestil kiemelte az új EU-tagállamok képviselőinek, köztük a határ melletti magyar települések polgármestereinek tiszteletére adott fogadáson, hogy most először egyesítették Európát békésen, az állampolgárok szabad döntésével.
Silvio Berlusconi olasz kormányfő Törökország és Oroszország mielőbbi EU-tagságát szorgalmazta. Történelmi pillanatnak minősítette az EU kibővítését, ugyanakkor hitet tett az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok erősítése mellett is.
A Público című független portugál lap hírmagyarázója úgy vélekedett, hogy az EU most érte el azt a méretét, amely megfelel történelmi küldetésének.
A spanyol El Mundo is üdvözölte a bővítést, mert “új generációk sora számára szavatolja a békét és a biztonságot”. Egyúttal azonban azt is megjegyezte, hogy Spanyolország jóval kevesebb EU-támogatásban részesül ezentúl, mert a strukturális alapokból folyósított támogatások egy része most majd az új tagállamokba kerül.
A Corriere della Sera főként a bővítés árnyoldalaival foglalkozott. Az olasz lap szerint fennáll a veszély, hogy szabályozatlanná válik a bevándorlás, megemelkednek az árak, s az EU egésze kevésbé lesz irányítható. Az Il Sole 24 Ore szerint Nyugaton nem fogadta olyan lelkesedés a bővítést, mint az új tagállamokban. A olasz gazdasági lap szerint jobb esetben közöny, rosszabb esetben aggodalom, még rosszabb esetben pedig ellenségesség jellemzi a régi tagállamok lakosságának hozzáállását.
A holland Algemeen Dagblaad is az EU-bővítést kísérő nyugat-európai félelmekről írt a hét végén. A baloldali Trouw úgy fogalmazott, hogy a holland lakosság “fél a kelet-európai bűnbandáktól és pénzhamisítóktól”.
Magyar majális
Gyakorlatilag az egész budapesti belváros egy nagy ünnepséggé változott április 30-tól. Pénteken Európa-sétánnyá alakult az Andrássy út, s a Hősök terénél, az Erzsébet téren és a budai Millenáris Parkban is számos rendezvénnyel, koncerttel ünnepelte Budapest az Európai Unióhoz való csatlakozást.
A szombati, hivatalos ünnepségen a Kossuth téren a magyar zászló mellett az uniós zászlót is felvonták. A zenekar eljátszotta az Európa-himnuszt is, Beethoven Örömódáját. A katonai díszszemlével kezdődött ünnepségen részt vett az öt legfőbb
közjogi méltóság: Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Medgyessy Péter miniszterelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A zászlófelvonáson megjelent a kormány és a parlament több tagja, valamint a pártok, a történelmi egyházak és a diplomáciai testület képviselői. A Parlament épületén a magyar zászlók mellett az Európai Unió zászlója is ott lobogott. A zászlófelvonás után a zenekar eljátszotta az Európa-himnuszt, Beethoven Örömódáját.
Brüssszel: bővítési lobogó
Brüsszelben több ezren figyelték, ahogy az ünnepségek központi helyszínén, az európai negyed közelében lévő Cinquantenaire parkban óriási ventillátorok a levegőbe emelték az Európai Unió hatalmas, 150 négyzetméteres lobogóját, éjfélkor pedig feketéllett a tömegtől Brüsszel híres főtere, a Grande Place. Ott ugyanis a városháza épületére kitűzött tíz lobogót, az újonnan csatlakozó országok, köztük Magyarország zászlaját a belépés pillanatában reflektorok világították meg, s elhangzott Beethoven Örömódája, Európa himnusza, majd egy fény- és hangjáték következett. (A brüsszeli eseményekről készített tudósításunkat itt elolvashatja: Brüsszel – Európa építés alatt)
Kimaradók ünnepe
Megünnepelték az EU bővítését olyan államokban is, amelyek még jutottak el az EU-csatlakozásig. Romániában például több városban operaelőadást, filmvetítést, koncertet, fogadást, valamint gasztronómiai bemutatót tartottak ez alkalomból. Mircea Geoana román külügyminiszter az MTI-nek kijelentette: Magyarország EU-csatlakozása öröm a román nép számára, amely ezáltal a Nyugat szomszédságába kerül. A tíz ország mostani csatlakozása biztosítékot ad Románia számára, hogy ha felkészül, bizonyossággá válik az uniós tagság.
A szomszédos Ukrajna is üdvözölte az Európai Unió kibővítését. Kijevben a külügyminisztérium egyúttal hangsúlyozta: reméli, hogy egy nap Ukrajna is az európai nemzetek családjának tagjává válhat.
Szerbiában Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy nyilatkozott: vegyes érzelmekkel fogadta Magyarország európai uniós csatlakozását. Az MTI-nek adott interjúban reményének adott hangot, hogy az anyaország nem feledkezik meg a határon túl rekedt, kisszámú délvidéki magyar közösségről. Reményét fejezte ki azt illetően is, hogy az anyaország uniós tagságával együtt felértékelődik a délvidéki magyarság fontossága Szerbiában.
Aleksander Kwasniewski lengyel államfő Varsóban az Ismeretlen Katona sírja előtt mondott ünnepi beszédében azt hangoztatta, hogy az unió kapujának a szervezet mostani bővítése után is nyitva kell maradnia. Felvonták az Európai Unió zászlaját és eljátszották az Örömódát, az unió himnuszát. A főváros történelmi központjában szombatra virradóra több ezres koncertet tartottak az európai uniós csatlakozás alkalmából rendezett lengyelországi ünnepségek keretében. Délelőtt Varsóban több mint ezren tüntettek a csatlakozás ellen is.
Csehországban a politikai rendezvények a határokon átnyúló jelképes házasságokkal, díszelőadásokkal, népünnepélyekkel, sörfesztiválokkal váltották egymást. A legnagyobb figyelem azonban a prágai Óvárosi térre irányult, ahol az esti órákban a cseh könnyűzene csillagai adtak uniós megakoncertet, amely tízezreket vonzott, köztük számos vezető politikust – Václav Klaus államfőt, Vladimír Spidla kormányfőt, valamint Václav Havel volt államfőt – is.
Szlovákiában is jelentős tömeg ünnepelte a csatlakozást. A főváros utcáin és terein az unió régi és új tagországai saját pavilonokban mutatták be országaikat. Pozsonyban euroszkeptikusok egy csoportja is tüntetett az uniós bürokrácia ellen: arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a jelek szerint az unió olyan bürokratikus gépezetté kezd átalakulni, amely nem egyszer károsan igyekszik beavatkozni az emberek életébe és a gazdaságba.
A szlovének a helyenként erős eső ellenére is lelkesen ünnepelték a csatlakozást, s országszerte tízezrek vettek részt a szabadtéri koncerteken. Az ország – amelyet az új tagok közül az unió mintadiákjaként emlegetnek a gazdasági szakértők – öntudatosan, Európa új csillagaként ünnepelte magát. “Mostanáig Európa volt a szlovének reménysége, mostantól Szlovénia lesz Európa reménysége” – mondta Anton Rop miniszterelnök. Máltán pénteken és szombaton ugyancsak látványosan ünnepeltek, de a szigeten máris jelen voltak a taggá válással kapcsolatos aggodalmak is. A lakók közül – akik tavaly csak csekély többséggel szavazták meg a belépést – még most is sokban aggodalmak élnek a sziget törékeny gazdaságának és katolikus hagyományainak megóvását illetően.
Egymillió észt fa és egy litván koporsó
A három balti országban a többi csatlakozóhoz hasonlóan látványos eseményeket rendeztek a belépés alkalmából. Észtországban, Lettországban és Litvániában országszerte tízezrek vonultak fel, hogy tűzijátékkal, népdalokkal és helyi táncokkal ünnepeljenek. A kevesebb mint 1,4 millió fős Észtország lakói egymillió fát ültettek. Litvániában a nap első újszülöttjeit kilenc filmfelvevővel várták, hogy életük első pillanatától kezdve megörökítsék napjaikat az Európai Unióban. A lettországi csatlakozási ünnepségek helyszínén, Riga központjában az EU-tagság ellenzői is tüntettek: egy sárga csillagokkal díszített kék koporsót vittek be az ünneplő tömeg közé. Az orosz nyelvű lett lakosság is mintegy ötvenezres megmozdulást szervezett Rigában.
Sógorok
Bécs központjában ezrek ünnepeltek éjszaka és szombaton, mert a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) háromnapos ünnepségsorozatot indított Európát ünnepeljük jelmondattal. A mintegy 800 ezer euró költséggel megrendezett fesztiválon koncerteken, kiállításokon, színházi előadásokon mutatják be az EU csaknem valamennyi tagországának – közöttük Magyarországnak – a kulturális értékeit. A most csatlakozottakat érintő osztrák határ mentén több tucatnyi, határokon átnyúló rendezvényt tartottak a hét végén.
Németország, Lengyelország és Csehország vezetői együtt méltatták az Európai Unió bővítését, amely nagyrészt véget vetett a háború utáni Európa megosztottságának. Gerhard Schröder német kancellár, Leszek Miller lengyel miniszterelnök és Vladimír Spidla cseh kormányfő az országhatárok metszéspontjánál találkozott, s koccintott arra, hogy jelenlétükben megkezdődött egy határokon átvezető autóút megépítése.
A politikailag egyik legfajsúlyosabb ünnep színhelye az Odera menti Frankfurt volt, ahol tűzijáték-villogás közepette Joschka Fischer német és Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter ölelte át egymást éjfélkor a Frankfurtot és a szemközti Slubicét most már csak fizikailag elválasztó Odera folyó hídjának közepén.
Helmut Kohl volt német kancellár a cseh és a lengyel határ metszéspontjánál fekvő szász kisvárosban, Zittauban arról beszélt, hogy Németország húzza a legnagyobb hasznot az Európai Unió bővítéséből.
(Fotók: FigyelőNet, Európai Bizottság, PAP – lengyel hírügynökség)
