Belföld

A cseh üzlet alkalom a gyors nászra

A varsói privatizátorok ugyan haladékot kértek a Mol és a PKN Orlen stratégiai szövetségével kapcsolatos álláspontjuk kidolgozására, de az Unipetrol tenderének napokban lejár a határideje.

Óriási gazdasági, politikai és tömegkommunikációs nyomás nehezedik a magyar és a lengyel olajipar zászlóshajóira. Arról persze korábban sem volt vita, hogy a Mol és a PKN Orlen stratégiai szövetsége közép-, de főként hosszú távon gyakorlatilag elkerülhetetlen. Elmaradása olyan „Észak Dél elleni háborúhoz” vezetne az Adria-Baltikum tengelyen, ami mindkét olajtársaságot veszélybe sodorná (ha nem egyenesen a vesztébe). A szövetség konkrét megvalósítási formái, továbbá az egyes fúziós lépcsőfokok átlépésére megszabott határidők kitűzése viszont annál nagyobb viharok kiváltója.


 Tőzsdei bevezetés a láthatáron

A lengyel értékpapír-felügyeletnek egy hónapra van szüksége ahhoz, hogy a Mol bevezetési kérelmét a varsói börzére megvizsgálja – mondta a ISB hírügynökségnek a felügyelet vezetője, Jacek Socha. Kijelentette, hogy a Mollal eddig csupán előzetes tárgyalások folytak, s a magyar olajcég nem nyújtott be hivatalos dokumentációt a bevezetési folyamat elindítására. A lengyel sajtó úgy véli, hogy a Mol varsói bevezetése a PKN kereszttulajdonlás kialakításával eshetne egybe.  

Közös ajánlat Dél-Csehországban?


A legfrissebb hír, hogy a Gazeta Wyborcza varsói értesülése szerint a Mol és a PKN Orlen együtt száll harcba a cseh Unipetrol 63 százalékos részvénycsomagjáért. Hivatalosan egyelőre egyik társaság sem kommentálta ezt, de már nem sokáig várhatnak, miután hárman (a Shell, a Mol és a PKN Orlen) vannak versenyben az Unipetrol-pakettért, s a végleges ajánlatokat április 23-án kell benyújtaniuk.


A “short listre” felkerült cégek közül cseh lapinformációk szerint a Shell meggondolta magát, nem mutat túlzott érdeklődést az Unipetrol-részesedés megszerzése iránt. Ezzel kapcsolatosan a Shell úgy nyilatkozott: kizárólag az Unipetrol olajszolgáltatással összefüggésben lévő eszközei iránt érdeklődne, a petrolkémiai ágazat megszerzésére nem törekszik.


A varsói helyzet kuszaságára jellemző, hogy a dél-csehországi privatizációban való közös részvételről szóló hír, alig 24 órával követte a lengyel olajipar privatizációjáért és szerkezet-átalakításáért felelős Nafta Polska elnöke, Krzysztof Zyndul bejelentését, aki haladékot kért a Mol-PKN Orlen tárgyalásokra. Úgy fogalmazott, két-három hónapot is igénybe vehet, amíg kidolgozzák álláspontjukat az egyesüléssel kapcsolatosan. Csatlakozott ehhez a lengyel kincstárügyi minisztérium is. Tadeusz Soroka miniszterhelyettes szerint a PKN Orlennek halasztást kellene elérnie. A Mol és a PKN Orlen ugyanis tavaly novemberben olyan értelmű szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint még az idén április végégig kidolgozzák az egyesülés részleteit.


 A diákok nem haboznának

A Mol középtávú stratégiája volt a lecke a honi közgazdász hallgatók országos esettanulmányi versenyén. A győztes csapat ajánlata úgy szólt: ha a Mol be akar illeszkedni a világtrendbe, s erősíteni kívánja a kitermelési ágazatot, akkor egy 10 milliárd dollár kapitalizációjú közép-európai cégcsoport meghatározó tagjává kell válnia. Az összefogásra két térségi jelölt jöhet szóba: az OMV és a PKN Orlen. Az előbbi versenytárs a déli terjeszkedésben, az utóbbi és a Mol azonban jól kiegészíti egymást, hiszen az egyetlen versenyterület a cseh piac.  A szövetség rövid távon közös – pénzügyi – vállalat létrehozását jelentené, amely a cseh, a román és a szerb olajiparban szerezhetne pozíciókat. 

Tisztáldozatok mindkét oldalon


A tárgyalások körüli bizonytalanságokat csak növelte a PKN Orlen április 8-ai rendkívüli közgyűlése, ahol a fúzió irányába kiskaput nyitó statútumról végül nem szavaztak, ellenben zavaros hatású személycseréket hajtottak végre. Így a felügyelőtanács új elnökévé Jan Wagát választották, aki a PKN Orlen egyik főrészvényese, a Kulczyk Holding vezetőjeként ellenzi a Mol és a PKN Orlen fúzióját.


Az elnökön kívül, aki a PKN Orlen első emberének, Zbigniew Wróbelnek az eltávolítására törekedett, kicserélték hatot a felügyelőtanács 9 tagja közül. Néhány héttel korábban ezzel szemben az olajiprai privatizációért felelős Nafta Polska éléről kellett távoznia a fúziót ellenző Maciej Gierejnek.


 Oroszok a spájzban?

A Mol Rt. stratégiai igazgatója szerint nem igaz, hogy a cég 10 százaléka az orosz Jukosz olajvállalat kezében volna. A Gazeta Wyborcza című napilap a lengyel külügyminisztérium titkos jelentésére hivatkozva írt az oroszok Mol Rt.-ben szerzett tulajdoni hányadáról. Áldott Zoltán, a Mol Rt. stratégiai igazgatója egy interjúban cáfolta, hamisnak nevezte ezt az állítást.

Nem halogatható a döntés


A sakkjátszmára emlékeztető, mindkét oldalon tisztáldozatokkal tarkított varsói személyi változások sem feledtetik, hogy a dél-csehországi privaizációs tender szabta szűk határidő gyors döntést kíván. Mátyás János, a Mol stratégiai és E&P üzletfejlesztési igazgatója néhány héttel ezelőtt éppen a FigyelőNetnek fejtette ki, hogy ma még nem közvetlen versenytárs az Adriai-Baltikum tengely északi részén piacvezető PKN Orlen, ám a fúziós tárgyalások zsákutcába torkollása esetén arra kell felkészülnie a magyar cégnek, hogy a lengyel kőolajipar zászlóshajója előbb-utóbb az irracionalitásig kemény ellenfél lesz a térségben.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.