Óriási gazdasági, politikai és tömegkommunikációs nyomás nehezedik a magyar és a lengyel olajipar zászlóshajóira. Arról persze korábban sem volt vita, hogy a Mol és a PKN Orlen stratégiai szövetsége közép-, de főként hosszú távon gyakorlatilag elkerülhetetlen. Elmaradása olyan „Észak Dél elleni háborúhoz” vezetne az Adria-Baltikum tengelyen, ami mindkét olajtársaságot veszélybe sodorná (ha nem egyenesen a vesztébe). A szövetség konkrét megvalósítási formái, továbbá az egyes fúziós lépcsőfokok átlépésére megszabott határidők kitűzése viszont annál nagyobb viharok kiváltója.
Tőzsdei bevezetés a láthatáron
A lengyel értékpapír-felügyeletnek egy hónapra van szüksége ahhoz, hogy a Mol bevezetési kérelmét a varsói börzére megvizsgálja – mondta a ISB hírügynökségnek a felügyelet vezetője, Jacek Socha. Kijelentette, hogy a Mollal eddig csupán előzetes tárgyalások folytak, s a magyar olajcég nem nyújtott be hivatalos dokumentációt a bevezetési folyamat elindítására. A lengyel sajtó úgy véli, hogy a Mol varsói bevezetése a PKN kereszttulajdonlás kialakításával eshetne egybe.
A legfrissebb hír, hogy a Gazeta Wyborcza varsói értesülése szerint a Mol és a PKN Orlen együtt száll harcba a cseh Unipetrol 63 százalékos részvénycsomagjáért. Hivatalosan egyelőre egyik társaság sem kommentálta ezt, de már nem sokáig várhatnak, miután hárman (a Shell, a Mol és a PKN Orlen) vannak versenyben az Unipetrol-pakettért, s a végleges ajánlatokat április 23-án kell benyújtaniuk.
A “short listre” felkerült cégek közül cseh lapinformációk szerint a Shell meggondolta magát, nem mutat túlzott érdeklődést az Unipetrol-részesedés megszerzése iránt. Ezzel kapcsolatosan a Shell úgy nyilatkozott: kizárólag az Unipetrol olajszolgáltatással összefüggésben lévő eszközei iránt érdeklődne, a petrolkémiai ágazat megszerzésére nem törekszik.
A varsói helyzet kuszaságára jellemző, hogy a dél-csehországi privatizációban való közös részvételről szóló hír, alig 24 órával követte a lengyel olajipar privatizációjáért és szerkezet-átalakításáért felelős Nafta Polska elnöke, Krzysztof Zyndul bejelentését, aki haladékot kért a Mol-PKN Orlen tárgyalásokra. Úgy fogalmazott, két-három hónapot is igénybe vehet, amíg kidolgozzák álláspontjukat az egyesüléssel kapcsolatosan. Csatlakozott ehhez a lengyel kincstárügyi minisztérium is. Tadeusz Soroka miniszterhelyettes szerint a PKN Orlennek halasztást kellene elérnie. A Mol és a PKN Orlen ugyanis tavaly novemberben olyan értelmű szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint még az idén április végégig kidolgozzák az egyesülés részleteit.
A diákok nem haboznának
A Mol középtávú stratégiája volt a lecke a honi közgazdász hallgatók országos esettanulmányi versenyén. A győztes csapat ajánlata úgy szólt: ha a Mol be akar illeszkedni a világtrendbe, s erősíteni kívánja a kitermelési ágazatot, akkor egy 10 milliárd dollár kapitalizációjú közép-európai cégcsoport meghatározó tagjává kell válnia. Az összefogásra két térségi jelölt jöhet szóba: az OMV és a PKN Orlen. Az előbbi versenytárs a déli terjeszkedésben, az utóbbi és a Mol azonban jól kiegészíti egymást, hiszen az egyetlen versenyterület a cseh piac. A szövetség rövid távon közös – pénzügyi – vállalat létrehozását jelentené, amely a cseh, a román és a szerb olajiparban szerezhetne pozíciókat.
A tárgyalások körüli bizonytalanságokat csak növelte a PKN Orlen április 8-ai rendkívüli közgyűlése, ahol a fúzió irányába kiskaput nyitó statútumról végül nem szavaztak, ellenben zavaros hatású személycseréket hajtottak végre. Így a felügyelőtanács új elnökévé Jan Wagát választották, aki a PKN Orlen egyik főrészvényese, a Kulczyk Holding vezetőjeként ellenzi a Mol és a PKN Orlen fúzióját.
Az elnökön kívül, aki a PKN Orlen első emberének, Zbigniew Wróbelnek az eltávolítására törekedett, kicserélték hatot a felügyelőtanács 9 tagja közül. Néhány héttel korábban ezzel szemben az olajiprai privatizációért felelős Nafta Polska éléről kellett távoznia a fúziót ellenző Maciej Gierejnek.
Oroszok a spájzban?
A Mol Rt. stratégiai igazgatója szerint nem igaz, hogy a cég 10 százaléka az orosz Jukosz olajvállalat kezében volna. A Gazeta Wyborcza című napilap a lengyel külügyminisztérium titkos jelentésére hivatkozva írt az oroszok Mol Rt.-ben szerzett tulajdoni hányadáról. Áldott Zoltán, a Mol Rt. stratégiai igazgatója egy interjúban cáfolta, hamisnak nevezte ezt az állítást.
Nem halogatható a döntés
A sakkjátszmára emlékeztető, mindkét oldalon tisztáldozatokkal tarkított varsói személyi változások sem feledtetik, hogy a dél-csehországi privaizációs tender szabta szűk határidő gyors döntést kíván. Mátyás János, a Mol stratégiai és E&P üzletfejlesztési igazgatója néhány héttel ezelőtt éppen a FigyelőNetnek fejtette ki, hogy ma még nem közvetlen versenytárs az Adriai-Baltikum tengely északi részén piacvezető PKN Orlen, ám a fúziós tárgyalások zsákutcába torkollása esetén arra kell felkészülnie a magyar cégnek, hogy a lengyel kőolajipar zászlóshajója előbb-utóbb az irracionalitásig kemény ellenfél lesz a térségben.
