Kemény bérpolitika
Nem folytatódott a kamatcsökkentés, kisebb a vártnál a márciusi infláció, a reálbér-emelkedés pedig nem éri el a fél százalékot.
Hír volt, hogy nem mérsékelte hétfőn a jegybank monetáris tanácsa az alapkamatot. Igaz, a korábbi apró vágások után a Reutersnek nyilatkozó elemzők egyöntetűen csak májusra jelezték előre a további jegybanki lépéseket (többnyire fél százalékpont erejéig). Csakhogy viszonylag jó inflációs adat látott napvilágot: márciusban 6,7 százalékos volt az éves ráta. Ez meglepetést keltett. A forint viszont a múlt hét közepén kissé leértékelődött (a lengyel valutagyengülés kisugárzásaként), és a bankközi jegyzés szerint 251 fölé került az euróval szemben. Az állampapírhozamok emelkedtek, különösen a rövid lejáratoknál, és a külföldiek jó 60 milliárd forintnyit eladtak a náluk levő kötvényekből.
Az inflációs kilátások és a pénzpiac közül a jegybank ezúttal az utóbbi irányzatát követte. Az eddigi kamatcsökkentések mindenesetre felbátorították a Pénzügyminisztériumot (PM), hogy 19,4 milliárd forinttal mérsékelje az idén várható kamatkiadásokra (illetve 2,3 milliárddal a kamatbevételekre) vonatkozó előrejelzését. Annak idején a magas kamatkiadások ellensúlyozására vezették be a Draskovics-csomagot. A két hete elhatározott 13,75 milliárd forintos újabb zárolás 8 milliárd erejéig az M5-ös sztráda matricásítására kellett (a teljes költség 12,5 milliárd, a hiányzó összeget a matricadíjakból pótolják), 3 milliárd a mezőgazdasági támogatásokat egészíti ki, 2,75 milliárd pedig a zárolások miatt kieső adóbevételeket kompenzálja – tájékoztattak a PM-ben.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter Frankfurtban Jean-Claude Trichet-vel, az Európai Központi Bank (ECB) elnökével tárgyalt. Az ECB kedvezően fogadta azt a magyar elképzelést, hogy hazánk 2009-2010-re tűzi ki az euró bevezetését. Az idősáv folyamatos ismételgetése alapján csaknem biztosra vehető, hogy a májusban Brüsszelnek benyújtandó konvergencia-programban sem jelölik meg a pontos dátumot. Tanulmányában a GKI Gazdaságkutató Rt. túl korainak tartja a 3 százalékot el nem érő államháztartási hiány 2006. évi teljesítését, ami a korábban kitűzött 2008-as euróövezetbe lépéshez kellett volna. A GKI szerint a 2007-es költségvetési teljesítés lenne optimális. Draskovics, a GKI-vel összhangban, a hiány mértékének évi 0,5 százalékpontnyi lefaragásáról beszélt.
A költségvetési alkalmazottak száma februárban 813,3 ezer volt, 5,5 ezerrel több, mint egy hónappal korábban, a növekedés döntően a közigazgatásban zajlott le. Ugyanakkor a jövedelempolitikában az év meglehetős szigorral indult. Az első két havi reálbér-emelkedés mindössze 0,4 százalék, a visszafogás részben a bért terhelő elvonások növekedésével valósul meg. Bruttóban ugyanis a bérek 8,5 százalékkal emelkedtek, nettóban viszont csak 7,3 százalékkal. Másrészt a költségvetési szférában a bruttó keresetek csak 6,4 százalékkal nőttek, ami a közterhek és az infláció leszámításával 1 százalékos reálbér-csökkenést jelent. A versenyszférában a bruttó béremelkedés meghaladja a 10 százalékot, bár a feldolgozóipari termelékenység még nagyobb ütemben emelkedik (lásd a grafikont).
