A Monetáris Tanács a gazdasági folyamatok kedvező alakulásával támasztotta alá döntését, hogy 12,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A külső konjunktúra élénkülésével a hazai export dinamikusan bővül, ez egyrészt az ipari termelés és termelékenység gyors növekedésében, másrészt a vállalati beruházási aktivitás élénkülésében is nyomon követhető.
Kevésbé veszélyeztetett 2005-ös inflációs cél
A 2004. eddig eltelt időszakában tapasztalt gyorsuló infláció döntően az indirekt adók és a hatósági árak emelésének hatását tükrözi. A belföldi keresletbővülés lassulásával az év második felében az infláció mérséklődése várható. Az inflációs kockázatok csökkenése szempontjából fontos, hogy a versenyszféra bérinflációja tovább mérséklődjön. Az elmúlt másfél hónapban jelentősen javult a forintbefektetések kockázati megítélése. A külföldi befektetők által elvárt kockázati felár mérséklődése elsősorban a makrogazdasági folyamatok és a magyar gazdaságpolitikába vetett bizalom javulását tükrözi. Összességében a Monetáris Tanács megítélése szerint javultak a 2005. végére vonatkozó 4 százalékos inflációs cél teljesülésének feltételei, ami lehetővé tette az jegybanki alapkamatláb mérséklését.
Bár a lakossági fogyasztás bővülési üteme továbbra is igen magas, az MNB várakozásai szerint a lakossági megtakarítások fokozatosan emelkedhetnek a lakáspiaci változások és a hosszú távú jövedelemmel jobban összhangban álló fogyasztási pálya eredményeként. Ezzel egyidejűleg a meghirdetett fiskális korrekció is a külső finanszírozási igény csökkenését vetíti előre.
A spekuláció ellen széthúzzák a kamatvágást
Az elemzőket és a piacot egyaránt meglepte a Monetáris Tanács alapkamatot illető döntése, Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője ugyanakkor jelzés értékűnek minősítette a mai lépést. “Olyan, mintha nem is vágtak volna kamatot” – közölte az elemző, utalva a csökkentés csekély mértékére. Nyeste Orsolya elmondta: a kamatcsökkentés az optimistább várakozásokat tükrözi.
A nagyobb, akár 50-100 bázispontos csökkentés hitelvesztéssel járt volna, hiszen az idén várhatóan gyorsul az infláció, és a költségvetéssel kapcsolatban sem jelentek még meg pozitív adatok. Kérdés az, hogy ilyen csekély mértékű csökkentésnek van-e értelme – mondta a Postabank elemzője –, hacsak nem az, hogy a jegybank most teszteli a piaci reakciókat.
Londoni elemzők: derűs üzenet
A jegybanki derűlátásról a piacnak küldött jelzésként értékelték londoni feltörekvő piaci elemzők az MNB hétfőn végrehajtott, váratlan negyed százalékpontos kamatcsökkentését.
Michal Dybula, a BNP Paribas befektetési csoport térségi elemzője azt mondta: az MNB hétfőn azt üzente a befektetőknek, hogy most vegyenek kötvényt, mert a nagy kamatcsökkentések még csak ezután jönnek. Dybula szerint a hétfői csökkentés minden bizonnyal annak a beharangozója is, hogy a májusi inflációs jelentés igen derűlátó lesz. A BNP Paribas elemzője szerint a bérkiáramlási, a folyómérleg-, valamint ez utóbbin belül az export- és importfolyamatok mind indokolják az optimizmust.
Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési irodájának feltörekvő piacokért felelős alelnöke szintén azt mondta: a negyed százalékpontos csökkentésnek semmilyen hatása nem lesz a gazdaságra, azzal az MNB a piacnak azt akarta jelezni, hogy a gazdasági folyamatokat a korábban vártnál “valamivel kedvezőbbnek” tartja.
A jegybank óvatos kamatpolitikája alapvetően erősítheti a forintot – véli Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője –, az állampapírpiaci befektetők ugyanis szeretik az ilyen stratégiát, a döntés számukra jel lehet a pozícióépítésre. Az is elképzelhető, hogy a hónapok óta várt végbefektetők most határozzák el magukat az állampapír-vásárlásra. Szándékukat mindenképpen erősíti, hogy néhány héttel ezelőtt még a kamatemelésre is volt valamekkora esély, ezen fordított a mostani kamatcsökkentés.
Alig reagált a forint – csökken az állampapírok hozama
A 25 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentésnek az első órában alig volt hatása a bankközi piacon – mondják a kereskedők. A 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentés bejelentése előtt 252,90/253,00 forinton jegyezték az eurót, fél órával a bejelentés után 253,00/40 forintra erősödött a közös valuta jegyzése.
A forint a kamatcsökkentés előtt 10,42 százalékon állt a sáv erős oldalán, a kamatcsökkentés után 10,27 százalékra romlott a magyar valuta helyzete. Pénteken a kereskedés befejezésekor 10,33 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán.
A kereskedők szerint a szimbolikusnak tekinthető kamatredukció célja a jegybank részéről a piac reagálásának tesztelése volt. A piac viszont nem reagált egyértelműen az MNB lépésére. A kereskedelmi aktivitás nem fokozódott, az árfolyam sem ingadozott szélesebb határok között, mint a kamatcsökkentést megelőzően. Az euróval délelőtt is 252,90-253,70 forint közötti sávban kereskedtek, s ez délután sem változott.
Az állampapírok másodlagos piacán minden futamidőre csökkentek a hozamok a jegybanki döntés hatására. Ez természetes fejlemény, hiszen eddig a hozamokat kizárólag az alapkamat tartotta a magasban. A legnagyobb hozamcsökkenés az 1 és 3 éves futamidejű papírok érték el, 19 bázisponttal. A többi futamidő esetében a hozamesés 5-17 bázispont volt a pénteki szintekhez képest. A döntés alapvetően befolyásolja majd a 3 hónapos diszkont kincstárjegy keddi aukcióját, melyre 30 milliárd forintot hirdetett meg az Államadósság Kezelő Központ.
