Belföld

Az EU munkanélküliségi rátája 1 százalékkal nő a csatlakozás miatt

Az Európai Unió átlagában a munkanélküliség januárban 1 százalékkal magasabb, 9 százalékos lett volna, ha a számításba a májusban csatlakozó országokat is bevonták volna - derül ki az Eurostat csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az EU csatlakozók nélkül számított munkanélküliségi rátája januárban 8 százalékos volt.

Az EU-nak gondot okoz majd a 2000 márciusában megfogalmazott célnak a megvalósítása, hogy 2010-re az unióban a foglalkoztatottságot a munkaképes korúak 70 százalékára növelje. Főként a 25 éven aluliak gondjai lesznek súlyosak; ebben a csoportban ugyanis a 25 tagra bővülő EU-ban a munkanélküliek aránya 17,8 százalékos, szemben a jelenlegi 15 tagú unió 15,4 százalékos, vagy az USA 12 százalékos korosztályi munkanélküliségi arányával.

Lengyelországban a 25 éve alattiak 41, Litvániában 25, Észtországban 21, Szlovákiában 30,5 százalékának nincsen munkahelye. Ez váltott ki félelmet Nyugaton az esetleges tömeges bevándorlás miatt és késztet arra több EU tagországot, hogy a korlátozza a csatlakozó országok polgárainak bevándorlását.

Az Eurostat kiszámolta ( 2002-re vonatkozóan), hogy mekkora lenne a kibővített unióban az egy főre jutó nemzeti termék. A munkanélküliség arányában a meglévő és a jövőbeli tagok közti különbség is hozzájárul ahhoz, hogy az 25 tagú unióban az egy főre jutó GDP csak 91 százalékát teszi ki a 15-tagú unió adatának. Az egységnyi bérköltség 2000-ben szintén alacsonyabb lett volna a “25-öknél” mint a “15-öknél”. Az előbbi 22.21 eurót, az utóbbi 19,09 eurót tett volna ki. Hasonló a helyzet a termelékenységet illetően is.

Különösen nagy volt a különbség az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében. A 25 tagú EU-ban ( 2000-ben) ez 51900 eurót tett volna ki, szemben a 15 tagú közösségben mért 57600 euróval.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik