Londoni elemzői vélemények szerint az sem kizárt, hogy Magyarország csak 2007-ben lép be az eurózóna-tagság előtt kötelező árfolyammechanizmusba.
Járai Zsigmond a hétvégén több nyilatkozatban is kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank nem tanácsolja a korai belépést az európai átváltási mechanizmusba, ha Magyarország 2008-hoz képest elhalasztja az euró bevezetését.
Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégája hétfőn az MTI-nek azt mondta: mindig rejtély volt számára, hogy a magyar kormánynak miért olyan sürgős az ERM-II.-tagság.
Cluse szerint a jelentős ikerdeficittel és a “valószínűleg túlértékelt (forint)árfolyammal” jellemzett jelenlegi makrokörnyezetben jelentős kockázatokkal járna, ha a forintot most bevinnék az euróövezeti árfolyamrendszerbe.
Az elemző szerint ezért lenne értelme a halasztásnak, mert ez lehetővé tenné a döntéshozóknak olyan feltételek kialakítását, amelyek stabil viszonyokat teremtenének az ERM-II.-tagsághoz. Hozzátette: a költségvetési és a pénzügypolitika “továbbra sem tűnik jól összehangoltnak”. A UBS térségi stratégája szerint Magyarországnak 2005 végén, esetleg 2006 elején kellene belépnie az ERM-II.-be.
Csatlakozás 2009-ben
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni irodájának feltörekvő piaci elemzője szerint jelentős kockázatokat hordozna az ERM-II.-belépés úgy, hogy nincs pontosan meghatározott időpontja az euróövezeti csatlakozásnak. Evans szerint, ha egy ország jelentős ideig aláveti magát az ERM-II.-beli korlátoknak – márpedig az esetleges mostani belépéssel a forint potenciálisan négy-öt évet is elidőzne az ERM-II.-ben, és mint most, továbbra is plusz-mínusz 15 százalékos sávban kellene tartani a forintot -, az megnöveli a valuta elleni spekuláció lehetőségét.
A BoA vezető elemzője a korai euróövezeti tagságra nem törekvő, és az ERM-II.-beli időszakot a lehetséges minimumra, két évre korlátozó cseh terveket nevezte a helyes eljárásnak. Evans szerint a Bank of America jelenleg 2009-re jósolja a magyar euróövezeti csatlakozást, de “valószínűleg ez sem a legreálisabb időpont, a csatlakozás jó eséllyel kitolódik 2010-ig”. Ezért, és a jelenlegi inflációs és egyéb makroösszetevők ismeretében az elemző nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország 2006 előtt az ERM-II. tagja lesz, de elképzelhetőnek nevezte a 2007-es belépést is.
Maradjon az “árnyék ERM II.”
A Bank of America szakértője szerint a késedelem nem indokolná a forint jelenlegi plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávjának feladását. Evans előnyösnek nevezte, hogy a forintra már érvényben van “egy kvázi ERM-II., az uniós átváltási mechanizmus egyéb megszorításai nélkül”. Hozzátette: most már “minek feladni ezt a rendszert, amikor két-három éven belül (a forint) úgyis visszalépne egy hasonló sávba”.
A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) hétfőn kiadott napi feltörekvő piaci helyzetértékelése szerint azonban az ERM-II.-beli tagság halasztása éppen azt a kérdést veti fel, hogy ebben az esetben az MNB miért tartaná fenn a saját “árnyék-ERM-II.-jét”. A Dresdner elemzői szerint Járai Zsigmond felvetése esetleg a teljes lebegtetés előkészítéseként és értelmezhető, amivel következetesebbé válna az inflációkövetés politikája, és javulna a pénzügypolitika hitelessége.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
