A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar sajátossága, hogy a gazdák, az egyéni termelők nehézségekkel küszködnek a piacon, ezzel szemben a
nagyobb cégek, illetve a multinacionális vállalatok jobban bírják a versenyt. (Néhány országban éppen azért működnek szövetkezetek, hogy az egyéni gazdák kockázatait megosszák, teherviselő képességét növeljék, de nálunk a termelőszövetkezetek hagyományai miatt a gazdaságok kevésbé hajlamosak az összefogásra.)
Éppen ezért érthető az is, miért tudott Medgyessy Péter miniszterelnök parlamenti országértékelő beszédében arra hivatkozni, hogy a mezőgazdaságban javuló folyamatok érzékelhetőek. „A gépek vásárlása tavaly 80, a mezőgazdasági beruházások aránya 30 százalékkal bővült 2003-ban” – fogalmazott a kormányfő.
Statisztikai adatok és a valóság
Mindez igaz ugyan, de a beruházások ágazati és területi megoszlása korántsem egyenletes. Más helyzetben vannak a nyugat-magyarországi gazdák (akik inkább osztrák riválisaikkal versenyeznek hazai földön), mint a keleti országrészben tevékenykedők, és például a tejipar sem nevezhető manapság „sikerágazatnak” – nem véletlen, hogy a hétfői, Budapest környéki, útelzárási demonstráción szép számmal képviseltették magukat a tejesgazdák. A tejágazat problémáira csak egy példa a Parmalat körüli botránysorozat Itáliában és a magyar Parmalat-leányvállalat itthoni vesszőfutása – csődeljárási kérelem, felszámolási eljárás kezdeményezése – az elmúlt hetekben.
A negatív hírek közepette örvendetes, hogy vannak olyan cégek, ahol tényleg komoly beruházások folynak. Ezek közé tartozik a székesfehérvári Cerbona is, holott olyan térségben működik, amelyet az utóbbi időben számos probléma sújtott. Elköltözött Fejér megyei székhelyről az IBM üzeme, elbocsátások voltak a Videotonnál, és itt működik a magyar Parmalat is, amelynek bajairól az előbb már szóltunk.
A székesfehérvári Cerbona az évről évre erősödő hazai és nemzetközi verseny ellenére piacvezető Magyarországon a reggeli cereáliák (például: müzli) piacán. A cég export-értékesítése is folyamatosan növekszik.
A Cerbonáról, röviden
A Cerbona jogelődje a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat volt, amely még időben felismerte az új fogyasztási szokások megjelenését, és már 1982-ben tízezer tonnás kapacitású tésztagyárat épített, majd Magyarországon elsőként, 1987-ben extrudáló üzemet létesített. A háromezer tonna kapacitású extrudáló részleg reggeli pelyheket, müzliket, müzliszeleteket és snackeket gyárt. A Cerbona 2003-ban átlagosan 23 százalékkal növelte értékesítését a reggeli cereáliák magyarországi piacán, ahol piacvezető: az AC Nielsen szerint 33 százalékos a részesedése. (Reggeli cereália a müzli, a müzli szelet és a reggeli pehely.)
A háromezer tonnát meghaladó éves termelési és értékesítési volumen miatt mind az üzemcsarnok, mind az alapanyag- és készáruraktár szűkösnek bizonyult. Ezért a vállalat 2004-ben elhatározta egy új, 2300 négyzetméteres alapanyagraktár és egy 3100 négyzetméteres üzemcsarnok építését, közel 800 millió forintos beruházással.
Az alapanyagraktár különböző hőfokú tárolótereiben lényegesen javulni fognak az érzékeny alapanyagok tárolási körülményei, a növelt alapterületű gyártócsarnok pedig lehetőséget nyújt a közeljövőben tervezett kapacitásbővítésre – írja a vállalat közleménye. A felszabaduló régi üzemcsarnokot kisebb átalakítással készáru raktározására lehet használni, ezáltal a cég külső, bérraktározási költségei csökkenthetők.
Az új létesítmények mindenféle szempontból megfelelnek a legkorszerűbb uniós előírásoknak, a nagy nemzetközi kereskedelmi láncok minőségi követelményeinek és az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak. A beruházástól a Cerbona versenyképességének növekedését és hatékonyságának javulását várja a hazai és nemzetközi piacokon. 
