Mihail Hodorkovszkij bebörtönzött orosz olajbáró régóta nem részvényese az ostromlott Jukosz (YUKOS) óriáscéget ellenőrző Menatep csoportnak, sőt a gibraltári bejegyzésű holding tulajdonosai között egyáltalán nincs már magánszemély.
Nagystílű csalás?
A nagystílű csalással vádolt volt Jukosz-vezér védője, Anton Drel csütörtökön közölte az ANI olajhírügynökséggel, hogy a periratokhoz csatoltak egy olyan Menatep-cégkivonatot, amely tanúsítja: Hodorkovszkij tavaly október 20. óta nem részvényese a holdingnak, amely az 1990-es években általa kiépített pénzügyi birodalom központját alkotta – minderről az MTI-Eco is beszámolt a The Moscow Times angol nyelvű oroszországi kiadványra hivatkozva.
A többi részvényes…
Hodorkovszkijon kívül a Menatep többi főrészvényese a 2002 nyarán közzétett lista szerint Leonyid Nyevzlin (8 százalék), Platon Lebegyev (7 százalék), Vlagyimir Dubov (7 százalék), Mihail Brudno (7 százalék) és Vaszilij Sahnovszkij (7 százalék) volt. Az orosz főügyészség mindnyájukat csalással és adócsalással vádolta meg a Jukosz ellen július elejétől folyó jogi-politikai hadjárat keretében. Sahnovszkij megúszta egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel, de a többieket súlyosabb büntetés fenyegeti. Hodorkovszkij és Lebegyev börtönben várja a tárgyalást, míg az Izraelben lévő Nyevzlin, Dubov és Brudno ellen nemzetközi körözést adtak ki.
Hodorkovszkij nem véletlenül várta „felkészülten” a kihallgatását, illetve letartóztatását. A Jukosz vezére ugyanis tudatában lehetett annak, hogy valami hasonló lépés várható, hiszen az orosz állami hatóságok már három hónappal az ő elfogása előtt letartóztatták üzlettársát, Platon Lebegyevet.
A változások nem érintik a Jukosz feletti ellenőrzést
Drel hangsúlyozta, hogy a Menatep tulajdonosi szerkezetében beállt változások a Jukosz feletti ellenőrzést nem érintették, de nem árulta el, kinek a kezében vannak most a Menatep részvényei. A Menatep szóvivője a The Moscow Times kérdésére annyit mondott, hogy nincs határidő arra nézve, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a cég tulajdonosi szerkezetét. Jurij Kotler szerint ugyanis a Menatep zártkörű társaság, amely nincs arra kötelezve, hogy nyilvánosságra hozza a tulajdonosok kilétét. (Mindez egyébként szöges ellentétben van a cég korábbi politikájával, amikor 2002 nyarán elsőként a nagy orosz részvénytársaságok közül pontos adatokat szolgáltattak a tulajdonosi szerkezetről.)
Mindamellett Nyevzlin az Interfax szerint közölte, hogy a Menatep részvényeseinek regisztere nem tartalmaz többé természetes személyeket. Elemzők szerint a részvényeket vagyonkezelő cégekre ruházhatták át bizalmi ügylet keretében. A Menatep a 2002-es közlés szerint a Jukosz 61 százalékát birtokolta két offshore cégen keresztül (a Yukos Universalról és a Hulley Enterprises-ről van szó).
Nehéz “bevenni” mindent
Az Aton cég elemzője, Steven Dashevsky még ennél is tovább ment: szerint senki sem fogja „bevenni”, hogy Hodorkovszkij már nem részvényes. Szerinte inkább csak arról van szó, hogy már megint egy újabb cég által vált áttételesen tulajdonossá a Jukosz olajbirodalom megalapítója.
Egy tavalyi részvénykibocsátás nyomán a holding részesedése 44,1 százalékra csökkent a Jukoszban. Hodorkovszkij megvádolása után a főügyészség zárolta a Jukosz-részvények 44 százalékát (biztosíték gyanánt az államnak Hodorkovszkij és társai által gyaníthatóan okozott kár megtérítésére). A Menatep panaszára azonban az ügyészek 4,5 százaléknyi részvény zárlatát feloldották. Drel szerint meglehet, hogy az egész zárolás jogellenes volt, miután annak időpontjában Hodorkovszkij már nem rendelkezett Menatep-részvényekkel.
Ugyanakkor független elemzők szerint egyre átláthatatlanabbá válik a Jukosz hátterében álló csoportok szerkezete, a tulajdonosi viszonyok fokozatosan áttekinthetetlenné válnak. Mindez nem túl jó hír a befektetők, a kisrészvényesek számára – így vélekedik például Paul Collison, a Brunswick UBS energiapiaci elemzője.
Putyin játszmái
Putyin egyébként az orosz elnökválasztásra készülve játszotta ki a nagytőkések elleni fellépés ütőkártyáját. Az orosz nagyvállalkozók ugyanis valódi vállalatbirodalmakat építettek ki a kilencvenes években, népszerűségük pedig szinte a nullával egyenlő Oroszországban, ahol sokan úgy élték meg az elmúlt évtizedet, hogy elvesztették munkájukat, egzisztenciájukat. Az országban még ma is igen erős például a kommunista párt, és Putyin alighanem a baloldali pártok „vitorláiból próbálja meg kifogni a szelet” azzal a kampánnyal, amelyet a Jukosz ellen folytat – vélekednek bizonyos elemzők.
Mások arra figyelmeztetnek, hogy Roman Abramovics, a Jukosszal rivális Szibnyeft csoport mögött álló nagyvállalkozó is meghúzódhat a mostani események hátterében. Esetleg az sem lenne bizonyos pletykák szerint kizárt, hogy ő vette volna át Hodorkovszkijtól a Jukosz irányítását biztosító jogokat. Ez azonban a legtöbb elemző szerint igencsak valószínűtlen forgatókönyv lenne, jóllehet Abramovicsot a Kreml vezetéséhez közelebb álló személynek tekintik sokan.
Ez utóbbi egyébként szintén bizonytalan híresztelés, hiszen korábban elterjedtek olyan pletykák is, hogy Abramovics megbuktatása lesz a következő lépés, amelyet a Kreml „uralkodója”, Putyin orosz elnök tervez a Jukosz vezetőivel való leszámolás után. William Browder, az Hermitage Capital Management igazgatója is inkább úgy véli, hogy Abramovics inkább felszámolni látszik oroszországi pozícióit, vagyis kimenekíti az általa birtokolt vagy irányított tőkét az országból, és inkább külföldi befektetéseket keres. (Abramovics vásárolta meg tavaly például a Chelsea brit futballklubot is.)
