Az alelnök hangsúlyozta: a magyar bankoknak gyors lépéseket kell tenniük a csiptechnológia elterjesztésében, az áttérést erre 2005-re be kell fejezniük, miként az EU minden bankjának. Azoknak a bankoknak, amelyek ezt nem teljesítik, különböző szankciókkal kell majd szembenézniük – húzta alá Radu Obreja.
Az alelnök elmondta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyarországi hitelintézetek fizetési rendszereinek 2005. január 1-jétől alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy csipes kártyákkal végzett tranzakcióknál elfogadják a bankkártyákat. Ha erre a hitelintézetek nem lesznek képesek, akkor az esetleges lopásból vagy kártyacsalásból adódó kárt teljes egészében meg kell térítenie az adott banknak.
Radu Obreja elmondta: azzal, hogy Magyarország teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, a magyarországi Visa tagbankok is új térségbe kerülnek, a közép-kelet-európai, közel-keleti és afrikai térségből átsorolják őket a Visa EU-régióba.
A régióváltásnak 2004. október 1-jéig kell lebonyolódnia, ami természetesen azzal is jár, hogy a magyarországi hitelintézetek kártyarendszereinek magasabb követelményeknek kell eleget tenniük a korábbiakhoz képest. Radu Obreja az EU piacáról elmondta: az EU bankkártyapiacán éles a verseny, a hitelkártyapiac, amely a magyarországinál szabadabb, nyitottabb és agresszívebb, kifejezetten kulcsterületnek számít.
A Visa EU különösen koncentrál a már meglévő kártyaalapú fizetési rendszerek további fejlesztésére, a technológiai biztonság, megbízhatóság megerősítésére, valamint a kártyás fizetésekre átállás felgyorsítására. Az EU piacán a magyarországinál jóval nagyobb szerepet kapnak a
hitelkártyák, amelyek már most nagymértékben kiszorítanak más banki termékeket a fizetési módozatok közül, és jelentős vetélytársai, különösen a fogyasztási hiteleknek, illetve a bankok rövidlejáratú kölcsöneinek.
Az alelnök kiemelte: a magyarországi bankok számára ezért fontos lesz, hogy megerősítsék kockázatkezelési gyakorlatukat és fejlesszék kártyaüzletágukat, s a jövőben a csippel is ellátott hitelkártyák kibocsátására összpontosítsanak. Radu Obreja a bankok vonatkozásában elmondta: az Európai Unió Bizottságának ajánlásait figyelembe véve a Visa International csökkenti a nemzetközi kártyaforgalom elszámolásában érvényesített, határon átnyúló fizetéseknél felszámított díjait. Ez azt jelenti, hogy ötéves időtartam alatt a hitel- és terheléses kártyáknál tranzakciónként a nemzetközi átutalásoknál a díj volumenenként 0,7 százalék lesz a kereskedelmi forgalomban, míg a betéti kártyáknál,
ha azokat kereskedőhelyek termináljain használják, minden egyes tranzakció után 28 eurócentet kap a kártyát kibocsátó bank az elfogadótól.
