Belföld

Informatikai piac – egy lépéssel hátra?

2003-ban folytatódott a 2002-ben elkezdődött recesszió, a cégek visszafogták informatikai beruházásaikat. A legdinamikusabb piaci szegmens idén is az üzemeltetési szolgáltatásoké volt.

A magyarországi informatikai bevételek 2003-ban is tovább csökkentek. A legnagyobb hazai informatikai felhasználók válaszaiból az derül ki, hogy a hazai cégek különösen a hardvervásárlásokra, illetve a szolgáltatásokra,
Informatikai piac – egy lépéssel hátra? 1

ezen belül is a tanácsadásra költöttek kevesebbet. A költségcsökkentés nemcsak a magyar, hanem a multinacionális cégek leányvállalatait is érintette.

A nagyvállalati szegmensben csökkent a nagy rendszerintegrációs projektek száma, míg a külföldi tulajdonú vállalatoknál nemzetközi költségcsökkentési programokat léptettek életbe itthon is; emiatt nehezebb jóváhagyatni az új beruházásokat, késnek a tenderek, a beruházásokat pedig több részletben valósítják meg. A középvállalati piac eközben folyamatosan fejlődik, de ez egyelőre még nem elég ahhoz, hogy a nagyvállalati piacon elszenvedett veszteségeket kompenzálja.

Élénkítő Közháló

 

Serkentőleg hathat az iparágra az IHM szélessávú informatikai közműprogramja, a Közháló is, amelynek keretében piaci szereplők szolgáltatásait veszik igénybe – a tervek szerint az év végéig mind a hét részfeladat teljesítésére kiírt közbeszerzési eljárásban eredményt hirdetnek. A Közháló feladata a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek) elektronikus kommunikációs infrastruktúrájának biztosítása. A Közháló első fázisában 7300 végpontot építenek ki, és ugyancsak ebben a szakaszban valósulnak meg az alap-infrastruktúra meghatározó részei, valamint az ehhez kapcsolódó hálózatfelügyeleti, ügyfélszolgálati, és internetszolgáltatások. 

Elmaradtak az állami beruházások

Az iparágnak az sem használt, hogy korábbi legnagyobb informatikai vásárlóit elvesztette: a távközlés válsága elhúzódott, így az eladósodott telekommunikációs cégek szintén visszafogták beruházásaikat. Az elemzők szerint a vártnál gyengébben teljesített a kormányzati piac is. Az utóbbi időben leginkább a pénzügyi szektor, illetve a gyártó iparágak kínáltak lehetőséget.

A gyenge eredmények és a nem túl biztató kilátások miatt egyre több IT-cég kényszerült racionalizálni tevékenységét. Az elmúlt évben számos nagy informatikai vállalat hajtott végre szerkezetátalakítást, bocsátott el munkatársakat, vagy legalábbis létszámnövekedési stopot jelentett be, illetve átalakította portfólióját. A cégek egyre inkább feladni kényszerülnek eddig hangoztatott nézetüket, hogy mindenkinek teljes körű megoldásokat kell kínálniuk. Egyre inkább az egyes iparágaknak adható speciális megoldásokra koncentrálnak.

Igény a komplex üzleti megoldásokra

A szolgáltatásokból származó bevételek aránya ugyanakkor az elmúlt három évben folyamatosan növekedett, akárcsak a szoftvereladásoké. Vagyis egyfajta elmozdulás tapasztalható az infrastrukturális jellegű beruházásoktól az üzleti megoldások irányába. Idei számok ugyan természetesen még nem állnak rendelkezésre, de az IDC szerint a cégek árbevételéből 2002-ben átlagosan 54 százalékos részt képviseltek a szolgáltatások, szemben a 2000-es 48 százalékkal; ezen a területen tehát erőteljes volt az elmozdulás. Ugyanakkor a magyar piacon az integrációs jellegű szolgáltatások összesített értéke még mindig magasabb arányú volt az európai átlagnál.

A jövőben várhatóan még inkább a rendszerek üzemeltetése, hatékony kihasználása kerül előtérbe, mivel az elmúlt években a nagyvállalatok kiépítették az informatikai rendszereket. Az üzemeltetési jellegű szolgáltatások iránti kereslet így várhatóan tovább nő majd, mivel a cégek egyre több üzleti értéket szeretnének kihozni az infrastruktúrájukból. Az outsourcing szolgáltatások az utóbbi két-három évben a legdinamikusabban növekvő piaci szegmens volt, tavaly a magyar piac mintegy 15 százalékát tették ki. Az IDC szerint várhatóan tovább erősödik a verseny, és egyre több kisebb-közepes informatikai cég kezd részt venni ezen a piacon. Az IDC előrejelzése szerint a hazai outsourcing piacon évente átlagosan 19,9 százalékos növekedésre lehet számítani a 2007-ig terjedő időszakban.

Pénz és stratégia

 

Az uniós csatlakozás ugyanakkor serkentően hathat a magyar IT-piacra. Szakértők szerint a következő néhány évben akár 100 milliárd forint informatikai fejlesztésekre fordítható uniós forráshoz juthat az ország, és megfelelő pénzügyi konstrukciók és infrastrukturális feltételek mellett egyre több szaktudást igénylő informatikai feladatot lehet Magyarországra hozni. Ezt a folyamatot segítheti, hogy a kormány novemberben elfogadta a Magyar Információs Társadalom Stratégiát, amely célkitűzései az Európai Unió stratégiájához illeszkednek. Ez lehetőséget ad Magyarországnak, hogy kapcsolódjon a közösségi programokhoz, és forrásként használhassa fel az EU strukturális alapját. 

Magyarországon még nem mozdul a piac

Az informatikai pénzkeretek csökkenésével a cégek felelős beosztásban lévő emberei sokkal jobban megnézik, hogy mire költenek, így a korábbi időszakhoz képest fontosabb lett, hogy a beruházás minél hamarabb megtérüljön. A gyártók ezért egyre nehezebben tudják alkalmazni az új technológiákat, mivel inkább a meglevő infrastruktúrák minél hatékonyabban kihasználására figyelnek az IT-beruházásoknál. Emiatt az integrációs szolgáltatásoknál az értékesítési ciklus időtartama hosszabbá vált.

Mindezzel együtt erősebb lett a verseny a szolgáltatási piacon, és a szolgáltatók között egyre több korábbi hardverszállítót és szoftverfejlesztőt találhatunk, akik a hardvereladások csökkenő nyereségessége miatt egyéb növekedési lehetőség után néznek. A kisebb szereplők, a meghatározó cégek partnerei és viszonteladói is mind több szolgáltatást kínálnak, mivel az infrastruktúra-szállítással egyre kisebb nyereséget lehet elérni, emellett az ügyfelek is egyre több hozzáadott értékeket várnak el a pénzükért.

Amíg tehát az IDC szerint Kelet-Közép-Európában az idén várhatóan mintegy 10 százalékkal nő az IT-piac, és a jövő évre előrejelzéseikben még magasabb, 13-14 százalékos növekedéssel számolnak, a magyarországi helyzet továbbra sem kecsegtet nagyobb növekedéssel (2002-ben a magyar infokommunikációs piac 6 milliárd eurót tett ki, ezen belül az informatikai piac értéke 1,9 milliárd euró volt). Az informatikai kiadások pedig még mindig messze elmaradnak a fejlett országokétól: Nyugat-Európában évente 755 eurót költenek fejenként informatikára, Magyarországon ez az összeg csupán 187 eurót tett ki.

Az informatikai ipar ismerői szerint a hazai magánszektor a recesszió elmúltával rövid időn belül magára találhat, amihez újabb lökést adhat, hogy mind az amerikai, mind az európai gazdaság kilábalni látszik a recesszióból. Az informatikai piacon a lehetséges hajtóerőt a nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatások adhatják, így például az integrált e-business alkalmazások, e-kormányzati megoldások, e-learning megoldások, tudásmenedzsment rendszerek és a komplex IT-biztonsági megoldások.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.