Az EU által kidolgozott irányelvek célja, hogy a vállalkozásoknak és fogyasztóknak törvény által garantált védelmet biztosítson az on-line szolgáltatások használata során. Működési elve egységes szabályok alkalmazásán alapszik.
Az előrejelzések szerint az európai internetezők 54 százaléka válik on-line vásárlóvá 2006-ig, így az irányelv sikeres alkalmazása alapvető az EU gazdasága számára. Európa on-line népessége 2002 végére elérte a 184 milliót, és az előrejelzések szerint 2004 végére a 200 milliót is meghaladhatja. Egy 2002 és 2006 közötti időszakot felölelő tanulmány kiemeli Németországot, mint a legfőbb változás helyét. Az internet epicentruma keletre mozdul – az Egyesült Királyságból Németországon át az új csatlakozók felé.
Ma még éles a kontraszt az egyes európai térségek és országaik között. Míg a nyugat a népesség 42 százalékát képviseli, addig kelet csupán a 13 százalékát. Kelet- és Közép Európára különösen jellemző az a trend, hogy a vállalkozások és szervezetek taposták ki az internethasználat útját. Idővel azonban szerepcsere történt, és napjainkra a vásárlói oldal határozza meg az e-nagykereskedelem növekedését. Drámai változások azonban a jövőben nem várhatók az európai e-kereskedelem terén.
A becslések szerint 2006-ra az e-kereskedelemből származó bevételek Közép- és Kelet-Európában elérik a 2,4 milliárd eurót, míg nyugaton a 226 milliárd eurós nagyságrendet. A múlt évhez képest közel kétszeresére emelkednek az európai on-line kiskereskedelmek és az utaztatók bevételei az eMarketer becslései szerint. Az eladások a tavalyi 33,4 milliárd dollárról idén akár 60,7 milliárd dollárra is nőhetnek. A 2003-ra jósolt gyarapodás egy évvel később megismétlődhet, hiszen 2004-re már 114,1 milliárd dolláros bevétel várható Európa on-line életében.
A növekedés valószínűleg azután sem áll meg, mivel a szakemberek 2005-re 178,6 milliárd, míg 2006-ra 243,4 milliárd dollárt jeleznek előre az európai virtuális kasszákba. Az utaztatók az on-line pénzköltés mintegy 20 százalékát generálják. Más piackutatók adatait is figyelembe véve, 2002-ben Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, és Olaszország a nyugat-európai e-kereskedelmi értékesítéseinek 70 százalékát adták. Franciaországban, Németországban, és az Egyesült Királyságban az internet felhasználók 41 százaléka már legalább három éves on-line tapasztalatokat tudhatott háta mögött tavaly. Svédország, Dánia, Finnország, és Norvégia a tízes élmezőnyben végezett az e-businessre való felkészültség tekintetében, míg Kelet-Európából Csehország áll az élen a lista 27. helyén.
Az e-nagykereskedelem bevételei a következő három évben megtriplázódhatnak Európában. Az informatikai ráfordítások a következő három évben elérik a 615,8 milliárd dollárt. Július 1-én életbe lépett az az uniós direktíva, amely megköveteli az EU-n kívüli cégektől, hogy fizessenek forgalmi adót európai ügyfeleik felé értékesített áruik és szolgáltatásaik után. Az új szabályok értelmében az elektronikus úton forgalmazott termékek (szoftverek, zeneletöltések, előfizetéses, vagy igény szerinti műsorszórás) után az eladónak be kell fizetnie az áfát a vásárló országának államkincstárába. Az új rendelkezések miatt vélhetően többet kell majd fizetniük az európai fogyasztóknak.
Az új szabályzás egyúttal azt is jelenti, hogy az EU-n kívüli cégeknek át kell szervezniük a térség felé történő számlázást. A rendelkezés csak az e-kiskereskedelmi eladásokat érinti, az e-nagykereskedelmi ügyletekre nem vonatkozik. A szabályzásban tavaly állapodtak meg, miután úgy tűnt, ki kell egyenlíteni a játékteret az EU-ban működő kereskedelmi webhelyek és az azon kívül ténykedők között. Sok uniós cég számolt áfát elektronikusan teljesített szolgáltatásai után, mostantól viszont ezt nem kell megtenniük, amennyiben az EU országok körén kívülre szállítanak. Az e-kereskedelmi ügyletek több mint 90 százaléka cégek között zajlik, így nem esnek a szabályozás alá. A kisebb cégek a borsos átalakítási költségek miatt mérlegelik, úgy járnak-e jobban, ha frissítik rendszerüket, vagy alkalmanként fizetik a büntetést a rendelkezések figyelmen kívül hagyása miatt.
Magyarországon 1999-ben indult el az online áruházak létrehozása. Mára a vállalatok 8 százaléka kínálja, adja el áruit, szolgáltatásait az interneten. A számítógépes hálózaton érkezett megrendelések forgalma tavaly elérte a 354 milliárd forintot, míg az e-boltok forgalma mintegy 6 milliárd forintot tett ki. Magyarországon a lakosság 1,6 százaléka, az internet használók 6,6 százaléka vásárolt már interneten.
