Az Európai Unió beruházási bankja már eddig is fontos szerepet játszott a kelet-közép-európai gazdaságok átalakulásában, a különböző fejlesztési programok meghitelezésében. 1990 óta 3,17 milliárd eurót kapott Magyarország ebből a forrásból, többek között olyan programokra, mint a távközlés, az úthálózat fejlesztése, vagy éppen a kelet-magyarországi árvízek miatt megrongálódott infrastruktúra helyreállítása.
Mint Gál J. Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek elmondta, a találkozón alapvetően két témáról, az EIB egyik alelnöki posztjának betöltéséről, illetve a bank által Magyarországnak nyújtható további hitelekről volt szó. Magyarország és a többi kilenc állam jövő évi EU-csatlakozása után az EIB egyik alelnöki posztját ez utóbbiak tölthetik be, s Medgyessy – aki már Brüsszelben, az Európai Bizottság illetékeseivel tárgyalva is szóba hozta a magyarok EU-posztokra kerülését, mert ezt nagyon fontosnak tartja Magyarország érdekérvényesítése végett – szeretné, ha ezt a tisztséget magyar szakember tölthetné be. Egyelőre annyi a bizonyos, hogy erre elsőként az újonnan csatlakozók közül legerősebb gazdasági potenciállal rendelkező három országnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehországnak van esélye.
A másik fő téma a további EIB-hitelek kérdésköre volt. Magyarország alapvetően az Európa-terv keretében, azaz az autópálya-építésekhez, a 4-es metróhoz és a Vásárhelyi-tervhez (az újabb árvízek megakadályozását célzó szabályozási programhoz) szeretné igénybe venni a bank támogatását, s ez utóbbi vezetői készek is erre, ha majd megfelelő programokat terjesztenek eléjük.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
