Januárban jön a postatörvény
Az Országgyűlés 188 igen szavazattal, 156 nem ellenében november 17-én elfogadta a postáról szóló törvényjavaslatot. A januárban hatályba lépő új postatörvény egyik legfontosabb eleme a liberalizáció: egyrészt a jövő évtől a Magyar Postának is európai uniós színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, másrészt 2009. január 1-jéig fel kell készülnie a teljes postai piacnyitásra.
Levél helyett e-mail
Az európai tendenciák azt mutatják, hogy az e-mail, a telefax és más technikai megoldások hatására már eddig is jelentősen csökkent, s a jövőben várhatóan tovább csökken a postai küldemények száma. Az ebből adódó bevételkiesés hatását súlyosbítja az a körülmény, hogy éppen ezen a területen különösen nagy arányú az élőmunka-ráfordítás, vagyis a költségek jelentékeny hányada olyan természetű, amit nem lehet a forgalom szűkülésével arányosan csökkenteni.
Jelenleg az Európai Unióban és Magyarországon is csak az egyetemes postai szolgáltatás egy részére van monopólium, de az unió ezt is megszünteti 2009-ben. Az EU-ban már eddig is csak a szolgáltatási kötelezettséget ellensúlyozta a részleges postai monopólium. Az EU direktívája ugyanis az egyetemes postai szolgáltatások garantálását az állam felelősségévé teszi. Ez azt jelenti, hogy bizonyos súlyhatárig bizonyos postai szolgáltatásokhoz minden állampolgárnak alanyi jogon, megfizethető áron fizikai hozzáférést kell biztosítani. Az Európai Unióban és Magyarországon is ez a súlyhatár 2 kilogramm levél és 10 kilogramm csomag felvételére és kézbesítésére szól.
Kezdetben volt a zöld könyv
A monopóliumok lebontását az Európai Unióban már a 90-es évek elején közzétett közösségi zöldkönyv előrevetítette, fokozatos és átlátható piacnyitást ígérve. A 90-es évek végén a postai szolgáltatást a távközléssel foglalkozó főbiztosságról a belső piac főbiztosságának hatáskörébe utalták, jelezve, hogy a postai szolgáltatás ugyanolyan termék, mint bármi más, és ezért az egységes belső piacon versenyhelyzetet kell teremteni neki.
A piacnyitás ténylegesen 2000-ben kezdődött meg. Akkor az úgynevezett levélpostai küldeményeknél 350 grammban határozták meg a kizárólagosság felső határát, az idén januártól pedig ezt 100 grammra mérsékelték.
Mennyibe kerül a profit?
A piacnyitásig a Magyar Postának jelentősen növelnie kell a versenyképességét. A Magyar Posta árbevétel-arányos profitja ma 1 százalék, ugyanez a mutató Európában 4-5 százalék.
A magyar postatörvény a jövő év január 1-jétől csökkenti a súlyhatárt 350 grammról 100 grammra. A következő lépést 2006. január 1-jén teszik meg az uniós tagállamok, köztük Magyarország is, amikortól a limitet 50 grammra mérséklik. A postai monopólium 2009-től teljesen megszűnik az Európai Unióban, s ehhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell.
A Magyar Posta szakemberei szerint az átállást megkönnyíti az a körülmény, hogy például a postai csomagok tekintetében gyakorlatilag már a 90-es évek eleje óta nem volt érvényesíthető monopólium, hiszen a futár- és gyorsszolgálatok küldeményeinek súlyát senki sem ellenőrizte. A Magyar Posta bevételeinek nem több, mint egyharmada származik a monopóliummal védett egyetemes postai szolgáltatásokból.
