Belföld

Lengyel olajipar – becsúszó szerelés

Évekig osztrák-magyar versenyfutás folyt a legnagyobb lengyel olajcég részvényeiért, most a lengyelek inkább stratégiai partnerséggel és kereszttulajdonlással próbálkoznának.

Addig-addig versenyeztette a lengyel kormány legnagyobb olajcége, a PKN Orlen részvényeiért az osztrák OMV-t és a magyar Molt, míg ki nem derült: mégsem eladó mennyasszony. Pontosabban sajátos kereszttulajdonlásos
Lengyel olajipar – becsúszó szerelés 1

társbérlet terve bontakozik ki a magyar és a lengyel kőolajipar zászlóhajói között. A térségi olajkonszern vízióját ígérő együttműködés kovácsa ezúttal nem a tőke, hanem a két ország kormányzata volt.


Elemzők szerint lassan beérnek a Mol térségi akvíziókra fordított erőfeszítései: Közép-Európa legerősebb olajcége egyértelmű vonzáspont a „térségi törpéknek”. Kérdéses az OMV szerepe, hiszen a korábban a térségben meghatározó osztrák olajcég az elmúlt években fontos privatizációs pályázatokon veszített, s a második helyre szorult.


Alig titkolt kormányzati lobbizás 

A két cég közti megállapodás aláírásával egyidőben a Magyar és a Lengyel Köztársaság miniszterelnökei, Medgyessy Péter és Leszek Miller jelezték kormányaik nevében, hogy osztják a két társaság jövőképét, mely szerint a térségben egy erős regionális szövetségre van szükség, és teljes támogatásukat adják a Mol és a PKN Orlen közötti együttműködés megvalósításához. 

Sokat sejtető megállapodás


A magyar Mol és a lengyel PKN Orlen megállapodást írt alá Varsóban, amelyben kezdeményezik az együttműködés megteremtésének lehetőségét a közép- és kelet-európai régió olajiparában, kötelezettséget azonban egyik fél sem vállalt a dokumentumban. A megállapodásról kiadott közlemény leszögezi: az együttműködéssel egyebek mellett azt vizsgálják, hogy kereszttulajdonlással mindkét fél egyenként 10-15 százaléknyi részvényt szerezne a másik cégből.


A megállapodás jó alapul szolgál a Mol és a PKN Orlen közötti kizárólagos tárgyalások megkezdésére a jövőbeni együttműködésről. A vállalatok megállapodtak abban is, hogy munkacsoportokat állítanak fel, melyek feladata a további együttműködési lehetőségek felmérése, és ezen kezdeményezések struktúrájának és időzítésének átgondolása.


Egy közös tulajdonban lévő társaság esetleges felállításának vizsgálatát kezdetben az új üzleti és közös befektetési lehetőségek felkutatására vizsgálják – áll a közleményben. Ezt követően a felek megállapodhatnak a vállalatok bizonyos meglévő eszközeinek közös üzemeltetésében is, hozzátéve, hogy mindezek egy lehetséges fúzió megvalósításának szándékát, a gazdasági és stratégiai előnyök vizsgálatát követően jöhetnek létre.


Csák hirdetett programot 

A Mol terjeszkedési startégiája akkor kezdődött, amikor az igazgatóság elnökévé választott Csák János 1999 márciusában bejelentette, hogy a Mol a legerősebb céggé akar válni a kelet-közép-európai régióban 4-6 éven belül. Csák akkor még úgy vélte: a Molnak teljes spektrumú energiacéggé kell válnia az elkövetkezendő években. Ez azt jelenti, hogy a gáz- és olajszektor mellett erőteljesebben jelenik majd meg a cég a villamosenergia-szektorban, elképzelhetők erőműi és disztribúciós beruházások is. Ez az elképzelés azóta megváltozott és a Hernádi Zsolt vezette olajcég az olajiparban látja a legnagyobb növekedés lehetőségét. 

Illeszkedik a terjeszkedési stratégiába


A most körvonalazódó fúziós terv jól illeszkedik a Mol térségi elképzeléseibe. Annál is inkább, mert a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. legfőbb stratégiai célkitűzése, hogy a közép-európai térség meghatározó olajvállalatává váljon.


A Mol terjeszkedésének első lépéseként 2000-ben a szlovák Slovnaftban szerzett 36,2 százalékos részesedést, s megkezdte a cég integrációját a Mol csoportba. A tulajdonszerzés azzal folytatódott, hogy 2002 novemberében többséget szerzett a Slovnaftban, mivel további több, mint 30 százalékos tulajdonhányadot vásárolt 360 millió dollárt érő készpénzes és részvénycserés ügyletben.


A közép-európai terjeszkedés következő fontos lépése volt, amikor a Mol 2003 júliusában megállapodott a horvát kormánnyal, hogy az INA olaj- és gázipari társaság stratégiai befektetőjévé válik, 25 százalék plusz egy részvény tulajdont szerez 505 millió dollár ellenében. Ezzel a Mol Közép-Európa legjelentősebb olajvállalatává vált.


 Lengyelországban az első

A plocki PKN Orlen az első számú lengyel olajvállalat, éves forgalma közel 5 milliárd euró (23 milliárd zloty), 7500 alkalmazottnak ad munkát. A csoport 1999-ben jött létre olajipari, petrolkémiai vállalatok összevonásával. Jelenleg nyersolaj-feldolgozással, üzemanyagok, petrolkémiai termékek, műanyagok előállításával foglalkozik. A társaság papírjait 1999-ben bevezették a varsói és a londoni értéktőzsdére. 

Vevő és eladó társulása? 


A Mol a PKN Orlen kisebbségi része iránt is érdeklődött. Már 2001-ben jelezte a lengyel kincstárügyi minisztériumnak, hogy érdeklik a PKN olajtársaság értékesítésének feltételei. Akkoriban a lengyel állam stratégiai befektetőnek kívánta értékesíteni az olajipari cég 18 százalékát, ez azután meghiúsult. (A Mol és az OMV egyaránt ajánlatot tett a 2001-ben meghirdetett, de végül befagyasztott versenytárgyaláson a PKN Orlen 17,58 százalékára.)


Valójában az történt, hogy a lengyel kormányzat időközben módosított álláspontján, s az olajipari cégek eladása helyett abban kezdett gondolkodni, hogy osztrák, magyar, lengyel súlyponttal jöjjön létre egy



Lengyel olajipar – becsúszó szerelés 2


térségi kőolajipari konzorcium. A mostani részvénycserés terv ennek az elképzelésnek a megvalósulása felé mutat. Elemzők szerint a PKN Orlen lengyel olajipari céggel kialakuló együttműködéssel a Mol meghatározó pozícióba kerülhet a stratégiai Balti-Adria folyosón az olajtermékek gyorsan növekvő közép-európai piacán.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik