A kilencvenes évek elején működő szervezett bűnözői csoportok egy része ma már legális vállalkozásokat működtet, sőt rendpárti – jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója, Ferenczi László az ORFK csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ez azért is érdekes, mert a rendőrség információi szerint például 2001-ben még 59 csoport tevékenykedett az országban, ami 2002-ben 46-ra csökkent.
Számadatok
A szervezett bűnözői csoportok által elkövetett bűncselekmények száma 72 ezernél is több volt 2001-ben. 2002-ben ez a szám 59 ezerre csökkent. A bűncselekmények fele 2002-ben okmányhamisítással függött össze, ez a belső arányokat tekintve jelentős növekedés az egy évvel korábbi 43 százalékhoz képest. Visszaesett az embercsempészet: 2001-ről 2002-re nyolc százalékkal csökkent a részaránya. (14 százalékról 6 százalékra.)
A 2002-re vonatkozó, összesített nyolcvanas szám egyébként úgy alakult ki, hogy a rendőrség 46, a Határőrség 30, a Vám- és Pénzügyőrség pedig 4 szervezett bűnözői csoportot tartott nyilván. Legalábbis az összesített adatok elemzéséből ezt a következtetést vonta le a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, amelynek eredményeit Mikó István dandártábornok, főigazgató-helyettes ismertette.
Egyébként a Határőrség látókörébe került bandák száma is állandóan változik – jegyezte meg Samu István dandártábornok, a Határőrség rendészeti főigazgatója. A Határőrség ugyanis évente négy-öt embercsempész vagy okmányokat hamisító szervezett bűnözői csoportot leplez le, de ezek 7-8 hónap elteltével újraszerveződnek, részben a régi tagokkal, sőt olyan gépekkel, amelyeket a Határőrség lefoglalt, de a bíróságok (általában bizonyíték hiányára hivatkozva) visszaadnak az érintetteknek.
Ebből a szempontból érdekes, hogy nemrégiben egy olyan személynél tartottak sikeres házkutatást a határőrök, akinek egy másik ügye bírói szakaszban van, de az útlevélhamisítást részben visszakapott gépeken folytatta. Samu István megjegyezte, hogy aki útlevelet másol, az természetesen személyi igazolványok, gyári belépők és más okmányok hamisítására is vállalkozik. Sok bűncselekmény tehát egyszerre több rendvédelmi szervet is érinthet.
Árucsempészet: 50 milliárdos kárérték évente
Hasonló a helyzet az embercsempészetnél. Ha nincsenek illegális migránsok, akkor a meglévő „kapacitásokat”, teherautókat, személyeket cigaretta vagy kábítószer csempészetére használják fel. Különösen aggasztó a helyzet a Szerbia és Montenegró, illetve az Ukrajna területén működő bandák esetében. Ezeknek az országoknak a hatóságaival ugyanis nincs olyan szoros együttműködése a magyar szerveknek, hogy garantálni tudják: nem szerveződnek újjá az egyszer már feloszlatott csoportok.
Ami az árucsempészetet, illetve az itt lefoglalt értékeket illeti, Szalkai János, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) bűnügyi főigazgató-helyettese elmondta, hogy általában évi 50 milliárd forint értékű jogsértést derít fel az általa képviselt szervezet. A VPOP ebből rendszerint 400-500 millió forint értékben foglal le árukat, pénzt és egyéb vagyontárgyakat. Évente például 1700 darab gépkocsit árverez el a VPOP – e gépkocsik jelentős része ilyen jogsértések során lefoglalt jármű.
Kevésbé volt közlékeny a rendőrség abból a szempontból, hogy mekkorára tehető az illegális gazdaság mérete Magyarországon. Ferenczi László nem válaszolt a FigyelőNetnek arra a kérdésére, hogy a kilencvenes évek elején meggazdagodott bűnözői csoportok mekkora összeget forgatnak a legális gazdaságban. Szerinte ezt azért is nehéz megbecsülni, mert a legális pénzek egy része nem feltétlenül származik bűncselekményekből, illetve nehéz elkülöníteni a becsületesen szerzett és az illegális pénzeket.
Kilenc bandában több mint százan
A sajtótájékoztatón Mikó István elmondta, hogy a szervezett bűnözői csoportok létszámát tekintve kilenc banda tagjainak a száma haladja meg a százat. De a csoportok legnagyobb része, éppen a fele 11-50 közötti létszámmal működik. E szempontból érdekes volt viszont Ferenczi László megjegyzése, hogy a rendőrség kilenc csoportra kíván a jövőben fokozottan figyelni. A FigyelőNet kérdésére azonban határozottan cáfolta az ORFK bűnügyi főigazgatója, hogy csak a száznál nagyobb létszámú bandákat ellenőriznék, csak utánuk nyomoznának. Hangsúlyozta, hogy mindenkire odafigyelnek, de természetesen bizonyos kérdésekre jobban összpontosítanak.
Mikó István a felsorolt adatokon kívül megemlítette, hogy a szervezett bűnözői kör döntő része magyar állampolgárokból kerül ki, a magyarok aránya 86 százalékos. Ugyanakkor az összes csoportban résztvevő összes bűnöző számát illetően csak becslések vannak. Így például az alsó határ 1530 fő, az átlagos középérték 2764, míg a maximális becslések szerint az összes bandatag száma elérheti a 3990-et is. A rendőrök a sajtótájékoztatón egyébként a 3800-as bűvös számot emlegették mint a szervezett bűnözők valószínű magyarországi létszámát.
