Belföld

EU-felkészülés – Magyarország jól teljesít

admin

2003. 11. 03. 08:38

A néhány napon belül nyilvános monitoringjelentés szerint Magyarország Szlovénia mögött, Lengyelország, Lettország és Málta előtt jár a felvételi tárgyalásokon vállalt kötelezettségek teljesítésében.

A csatlakozás három fő koppenhágai kritériuma közül az utolsóra, a jogharmonizációra és az intézményi felkészülésre összpontosít majd az Európai Bizottság november 5-ei „számonkérő” (monitoring) jelentése, amelyet kora tavasszal legfeljebb kisebb horderejű, csak egyes problematikus területekre koncentráló értékelések követhetnek – írja a Bruxinfo.

Bizottság őszi értékelése tisztviselők szerint mellőzni fogja a szokásos tiszteletköröket és olykor kíméletlenül szókimondó stílusban elsősorban a hiányosságokra lesz „kihegyezve”. A nyersesség elsősorban annak tudható be, hogy a bővítés előtt lényegében a mostani az utolsó nagy nyomásgyakorlási lehetőség a leendő tagállamokra. 

 Országhelyezések

 Az Európai Bizottságnál hagyományosan nem szívesen állítanak fel rangsort a csatlakozó államok között. Szubjektív véleményként ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy a mezőnyből egyértelműen kiemelkedik Szlovénia. Magyarország pedig Észtország, Ciprus, Csehország és talán Litvánia társaságában a második vonalban foglal helyet. A teljesítetlen ígéretek számának tekintetében három ország egyértelműen elválik a többiektől. Ezek: Lengyelország, Lettország és némi meglepetésre Málta. Bár hozzá kell tenni, hogy a Bizottság mindenkitől a saját menetrendjét kéri számon, ami értelemszerűen minden ország esetében eltérő.

Lemaradásban az agrárium és a vidékfejlesztés

Brüsszel megítélése szerint Magyarország lemaradása az agrártámogatások fogadására alkalmas intézményrendszer felállításánál a legszembetűnőbb. A Bizottság saját használatú osztályozórendszerében a kifizető ügynökség, a közvetlen jövedelemtámogatások hátteréül szolgáló integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IACS) és a mezőgazdasági vidékfejlesztési terv mellett szerepel piros „rovátka”, vagyis ezeken a területeken a legriasztóbb az elmaradás.

Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság kérdése, ahol hazánk ugyan több részterületen is haladást ért el a legutóbbi, nyári monitoringjelentés óta, de az Európai Bizottság a téma közegészségügyi vonatkozásai miatt rendkívül kritikusan szemléli a csatlakozó országok teljesítményét. Az országhatárokon tervezett tíz állat- és növény-egészségügyi hivatalból eddig csak négy állt fel. Ennek ellenére elhangoztak olyan vélemények, hogy Magyarország még így is a sereghajtók közé tartozik a mezőgazdasági intézményrendszer kiépítésében és felkészítésében.

Jól halad a jogharmonizáció

Ami a jogharmonizációt illeti, a monitoringjelentés négy-öt még hiányzó jogszabály elfogadását kéri számon, bár ezek közül lényegében csak egynél csúszott ki az ország a maga számára megszabott határidőből. Ez a települési hulladékgazdálkodási terv, amelyet már el kellett volna fogadni. A jelentés ezenkívül a közbeszerzési törvényt, az új élelmiszertörvényt, az átfogó diszkriminációellenes jogszabályt és a gyógyszertörvény úgynevezett „transzparencia szabályait” sürgeti majd meg a magyar félnél. Ezek az elmaradások ugyanakkor legfeljebb az alacsonyabb készültségi fokozatot jelentő „narancssárga” színnel vannak beírva a Bizottság noteszébe, hiszen a kifogásolt jogszabályok tervezetét zömében már benyújtották az Országgyűlésnek.

A felsorolt jogharmonizációs lépések közül a közbeszerzési törvény a legfontosabb, hiszen enélkül nem lehet kiírni pályázatokat a felzárkóztatási alapokra, amelyek elvileg már január 1-től az ország rendelkezésére állnak. Egyes hírek szerint a hazánkban jelenlévő külföldi gyógyszergyártók is aktívan lobbiztak a Bizottságnál, hogy gyakoroljon nyomást a kormányra az előző kabinet által megígért gyógyszerár-emelés érdekében. Brüsszelben ugyanakkor elismerik, hogy a visszakozás nem tekinthető a vállalások megszegésének.

A monitoringjelentés az átvett jogszabályok és előírások végrehajtásának képességére is nagy hangsúlyt helyez. Az előző jelentésekben sokat kritizált pénzügyi ellenőrzés és a regionális politikára való felkészülés most viszonylag kedvezőbb minősítést kap, bár a helyzet koránt sem tökéletes. A piaci felügyelet működésével kapcsolatban viszont komoly fenntartások fogalmazódnak meg, elsősorban az ipari szektorban, és valamivel enyhébb formában a fogyasztói területen és a szolgáltatásoknál is.

 Kedvező megítélés alatt a kedvezménytörvény

 Egy másik örökzöld témával, a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság most „nagyon semleges” álláspontra helyezkedik, amit az az analízis támaszt alá, hogy a szöveg jelenlegi formájában összhangban áll az uniós acquis-val. Brüsszel ugyanakkor nem elégszik meg ennyivel, és várakozással tekint majd a végrehajtással kapcsolatos rendeletek elé. A monitoring jelentésben újfent megfogalmazódik az igény, hogy Romániához hasonlóan Szlovákiával is megegyezés szülessen a kedvezménytörvényről. Bizottsági tisztviselők ugyanakkor négyszemközt elismerik, hogy erre nem látnak túlzottan sok esélyt. Brüsszeli vélemény szerint a schengeni határvédelem feltételeit Magyarország teljesíti a legjobban. Ezzel kapcsolatban a bizottságnál hangsúlyozzák, hogy nem az unión, hanem egyedül Budapesten múlik, hogy májustól útlevél nélkül lehessen az EU összes tagállamába utazni: a kormánynak el kell döntenie, a háromféle személyi igazolvány közül melyik alkalmas külföldi utazásra és erről tájékoztatnia kell az egész uniót.

Brüsszel helyesli a létszámleépítést

A korábbi országjelentésekben kitüntetett figyelmet élvező politikai és gazdasági kérdések most viszonylag a háttérbe szorulnak. A jelentés röviden kitér majd a korrupcióra és az igazságszolgáltatás működésére. A korábban slágertémának számító romakérdés ezúttal csak a szociális és foglalkoztatási fejezetben bukkan majd fel.

Elképzelhető, hogy a Bizottság a jelentés politikai részében nem megy el minden szó nélkül a kormány és egyes közintézmények (főügyészség, Magyar Nemzeti Bank) viszonya mellett. Az Európai Bizottság a kiegyensúlyozottság jegyében egyaránt fontosnak tartja az említett intézmények függetlenségének tiszteletben tartását és a tőlük elvárható pártatlanságot. E feszültségeket Brüsszelben a magyar politikai élet túlzott mértékű polarizációjának tulajdonítják. Tavasszal még pirossal fenyegetett a belső pénzügyi ellenőrzés helyzete, mostanra ebben javulást látnak. Egyes hazai sajtóhírekkel szemben a jelentés – pártatlansága megőrzése érdekében – nem tér ki a PSZÁF körüli konfliktusra.

A jelentés gazdasággal foglalkozó része kitér majd a magas költségvetési hiányra és arra is utal majd, hogy a monetáris politika konzisztenciája hagy némi kívánnivalót maga után. A dokumentum az egészségügyi és nyugdíjreform folytatását és végigvitelét is sürgetni fogja.

Feltűnő, hogy a magyar gazdaságpolitika értékelését végzők pozitívnak tekintik a költségvetési deficit lefaragására elhatározott létszámleépítést a közszférában, a bizottság más részlegénél azonban aggódnak, hogy a tízszázalékos csökkentés éppen a nyelveket beszélő, dinamikus és rugalmas, a változásokra jól reagáló fiatal réteget érinti majd, az apparátus merevebb, idősebb része a helyén marad. Ez az aggály azonban nem került be a jelentésbe, részben, mert a parlament még nem szavazott a költségvetésről. Kiemelik a gazdaságpolitika negatívumait is: a magas költségvetési hiány egyik oka a bérnövekedés, káros, hogy ennek üteme meghaladta a termelékenyégét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.