Michael Stollmeier, a berlini ACC Reisebüro – Lufthansa City Center irodavezetője már első nekifutásra hibátlanul – na jó, érthetően – képes kiejteni a Margitsziget, Keszthely, Hévíz, Sopron és Hajdúszoboszló szavakat. Mint mondja, ezek a germán turisták által leginkább kedvelt wellness-paradicsomok Magyarországon. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az általa felsorolt klasszikus magyar üdülőhelyeket is modernizálni kellene, hogy profi wellness-karakterük legyen.
W-kategória
A Kereskedelmi szálláshelyek besorolásáról szóló rendelet szerint wellness szálloda az a hotel, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelmé-nyeknek, legalább egy beltéri fürdővel, kétféle szaunával és/ vagy gőzfürdővel, négyféle szépségápolási szolgáltatással, hatféle masszázs- és relaxációs szolgáltatással, továbbá háromféle kulturális program-lehetőséggel rendelkezik. Előírás a reform- és a vegetáriánus, valamint a régióra jellemző hagyományőrző magyar ételkínálat. Wellness végzettségű munkatársat is kell alkalmazni, csakúgy, mint a fitneszteremben a kardiogépek mellé sportoktatót.
A Magyar Szállodaszövetség wellness szekciójának kezdeményezésére a gyógyszálló kategória mellett immár a wellness szállodákat is definiálják az ágazatról szóló, november 28-i hatállyal életbe lépő jogszabályban.
“A törvénymódosítást követő adatgyűjtés során kiderült, eddig a wellness szállodaként számon tartott 49 hotelből csupán 39 felelt meg a legfrissebb előírásoknak” – mondja Eőry Edit, a Magyar Turizmus Rt. egészségturizmus irodájának vezető termékmenedzsere. E szám azonban hamarosan növekedhet. A Széchényi Terv keretén belül a közelmúltban ugyanis nyolc szálloda részesült pályázati úton 20-600 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban ilyen célra. A négycsillagos Hévíz Naturmed Hotel Carbona például 90 millió forintot nyert kapacitásbővítésre. “A pénzből a wellness létesítmények vonzereje miatt ide látogató vendégek problémamentes elszállásolását oldottuk meg” – mondja Móricz Szilvia, a szálloda marketing- és értékesítési vezetője. Az élményfürdővel, wellness medencével, szauna szigettel, aromakamrával is rendelkező hotel forgalma a termékfejlesztés óta 20 százalékkal nőtt. Arra a kérdésre, hogy mikor térülhet meg a beruházás, Móricz Szilvia a szállodaiparban ismert megtérülési számot említette, ez új szállodáknál 5-6 év.
Magukat finanszírozzák
Maguk a fogyasztók saját forrásból vagy magán egészségügyi pénztárak segítségével finanszírozhatják ilyen célú üdülésüket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fedezi ugyan némely, már kialakult betegség kúráját belföldi gyógyhelyeinken, ám az egészségmegőrző tevékenységet, ami a wellness turizmus lényege, nem támogatja.
“Új szállodák esetén az elnyerhető pénzekre gyakran ingatlanfejlesztő cégek pályáznak, amelyek a létesítmény felhúzása után szerződést kötnek egy szállodalánccal az épület üzemeltetési feladatainak ellátására” – ismertet egy népszerű modellt Ruszinkó Ádám, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalának egészségturizmus programvezetője. Beszámolójában arra is fény derül, meglévő kis- és családi vállalkozások wellness szállodává bővülési ambícióit eddig nemigen támogatták. Ennek oka, hogy egy 15-20 szobával rendelkező családi vállalkozásban üzemeltetett panzió nem tudja eltartani a törvény által előírt szakembergárdát és létesítményeket: a wellness kategóriában 100-120 szoba szükséges egy hotel gazdaságos működtetéséhez. Ruszinkó rámutatott, legutóbb a Széchenyi Tervhez képest kevésbé vonzó kamattámogatásos pályázatokat írtak ki, ám bízik abban, hogy az európai uniós pályázatokkal ismét nagyobb összegeket lehet majd elnyerni. Puczkó László, a KPMG Tanácsadó Kft. utazás, szabadidő és turizmus csoportjának menedzsere is arra mutat rá, hogy a méregdrága beruházás miatt a wellness a nagyobb ingatlanfejlesztők üzlete.
Nincs idejük utazni
“A wellness turizmus jellemzője, hogy jobbára a belföldi közönséget mozgatja meg, mert az ilyen turisták elfoglalt, túlhajszolt emberek, akiknek nincs idejük utazni” – vélekedik Eöry Edit.
Wellness nagyhatalmak születnek
A wellness szolgáltatásra épülő turizmus profilja mindenütt más és más. Az Egyesült Államokban a fitnesz- és a szépségszolgáltatások a dominánsak, Németországban a léböjt-kúrák a legkelendőbbek, Ausztriában a kényeztetésé és a magaslati levegőé a főszerep, míg a magyar kínálat kuriózuma a termál-, illetve a gyógyvíz. Utóbbit Michael Stollmeier elegendő oknak tekinti arra, hogy hazánkat is azokhoz a közép-európai “wellness nagyhatalmakhoz” sorolja, amelyekhez csak mostanában kezd felzárkózni Ausztria, Svájc, Olaszország, Szlovénia és Horvátország. Szerinte azok az országok járnak az élen a wellness terén, amelyek termálforrásokkal rendelkeznek, s már a XIX. századtól kezdve csábítják a magukat kúrálni akarókat.
A hazai kínálat főként a belföldi keresletre épül, ami már most sem csekély, pontos adattal a Központi Statisztikai Hivatal azonban csak a törvény életbelépése után tud szolgálni, mert eddig a gyógyszállókkal együtt számolták el a wellness hotelek forgalmát és szobafoglaltságát is. Az ilyen típusú hotelfejlesztések beérésére Puczkó László szerint 3-5 évet kell várni, addigra válhat elfogadottá ez a fajta turizmus Magyarországon. Kizárólag a magyar wellness turizmusban a külföldiek számára nincs elég vonzerő, Eőry Edit szerint azonban a konferenciaturizmussal összekapcsolva vonzóvá lehetne tenni e hotelek kínálatát.
