László Csaba a jövő évi büdzsé általános vitáját bevezető expozéjában elmondta, hogy a vita során minden olyan javaslatot figyelembe vesznek, ami tekintettel lesz az államháztartási hiány 3,8 százalékra csökkentésére. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi az ország első uniós költségvetése.
László Csaba számokkal támasztotta alá, hogy a csatlakozás a befizetések és a támogatások szempontjából pozitív egyenleget mutat: a költségvetésben megjelenő és az azon kívüli tételek a bevételi oldalon mintegy 315 milliárd forintot tesznek ki, míg a kiadási oldalon a vámbefizetéssel együtt is csak 155 milliárd forint áll.
Az Állami Számvevőszék elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a költségvetési javaslat bevételi oldalát áttekintve a társasági adó előirányzata magas kockázatú, míg az egyszerűsített vállalkozási adó, a bányajáradék, az energiaadó és a lakossági illetékek előirányzatát megvalósítható.
Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat László szerint olyan helyzetbe hozza a magyar gazdaságot, amely elvezet az eurózónához való csatlakozáshoz. “Az euróövezetbe való belépés ugyanis a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint évente 0,7-0,8 százalékot ad hozzá az ország évi GDP-bővüléséhez” – mondta a pénzügyminiszter. Közölte: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszületett megállapodás szerint jövőre 53 ezer forint lesz a minimálbér, a versenyszférában 7-8 százalékos lesz a bruttó keresetnövekedés.
A miniszter expozéjában kitért arra, hogy a kormány 2003-ban gazdaságpolitikai fordulatot indított el, amely nélkül a magyar gazdaság menthetetlenül adósságspirálba került volna. Hozzátette: a 2004-es költségvetés vitájának kezdetén már elmondható, hogy ennek a fordulatnak az első eredményeit elismeri a piac, bár még nem állítható, hogy előnyeit élvezik az emberek.
László Csaba közölte: a 2004. évi költségvetés kedvezményezettjei mindazok a beruházások, amelyek a jövőbeni növekedést alapozzák meg. Közülük az autópálya- és gyorsforgalmiút-építés, a Vásárhelyi-terv megvalósítása, az önkormányzati beruházások és a lakásépítési támogatások emelkednek ki. Az országos közútfejlesztésre, fenntartásra és üzemeltetésre a jövő évi központi büdzsé összességében 307 milliárd forintot irányoz elő. A Vásárhelyi-terv végrehajtására az első ütemben 8 milliárd forintot szán a kormányzat, ez kutatásra, tervezésre, valamint egy tározó munkálataira nyújt fedezetet.
Kovács Árpád, a számvevőszék elnöke az általános vitában ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az önkormányzatok széles körű feladataihoz a 2004-es költségvetésben nem kapcsolódik megfelelő mértékű pénzügyi forrás, így várhatóan jövőre is csak tovább nő az önkormányzatok eladósodottsága.
Az ÁSZ elnöke szóvá tette, hogy a költségvetési törvényjavaslatot visszatérő, tipikus hiányosságok jellemzik, mint a hatástanulmányok és az intézmény-korszerűsítést szolgáló állami feladat-felülvizsgálatok hiánya. A kiadási oldalt értékelve az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy a beruházási keret sok helyen még a szinten tartásra sem elegendő, így 2004-re a beruházások lassítása és halasztása lesz a jellemző.
Az ÁSZ véleménye szerint – mondta Kovács Árpád – az önkormányzati finanszírozási reform előkészítésében érdemi előrelépés nem történt, ez azonban nem a Belügyminisztérium, vagy a Pénzügyminisztérium hibája, hanem egy sokkal szélesebb probléma. Szavai szerint az önkormányzatok finanszírozásának romlása nem egy év, hanem egy évtizeden át tartó folyamat eredménye. “1993-hoz viszonyítva a 2004-re benyújtott javaslatban a központi költségvetésből származó források reálértéke 90 százalékra, a GDP-ből való részesedésük 18 százalékról 12 százalékra csökkent, miközben az önkormányzati feladatok köre folyamatosan bővült” – mondta.
Elismerte ugyanakkor, hogy a javaslat szem előtt tartja azt a célt, hogy néhány év alatt karcsúbb, de mindenképpen korszerűbb és hatékonyabb államháztartás és közigazgatás alakuljon ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
