Belföld

Budapest – még mindig olcsó

Nálunk olcsóbb a DVD-lejátszó és a villanyborotva, de a hűtőszekrény is, mint Európa hat legdrágább városában. A trend szerint az árak közötti különbség egyre csak növekszik.

A Világgazdaság című lap által készített árfelmérés egybevetése a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) befektetési bank által készített tanulmánnyal
Budapest – még mindig olcsó 1

azt mutatja, hogy a sokak számára talán drágának tűnő Budapesten még mindig olcsóbban juthatunk tartós fogyasztási termékekhez vagy márkás élvezeti cikkekhez, mint Nyugat-Európa hat, egyébként igen drága nagyvárosában: Frankfurtban, Párizsban, Rómában, a Madridban, Amszterdamban, Brüsszelben és Londonban. A felmérés nem elsősorban a fogyasztók tájékoztatását tűzte ki célul, sokkal inkább az eurózónán belül észlelhető árkülönbségek létének okát keresi.

Néhány példa

A budapesti áruházláncokban forgalmazott 230 literes hűtők ára 80 és 95 ezer forint között mozog (312–370 euró). A DrKW átlagárai szerint ugyanez a termék Rómában átlagosan 352 euró, Londonban pedig 465 euró – itt a legdrágább a hűtő.
Kisebb a szórás a villanyborotvaárak terén. A Magyarországon beszerezhető „átlagborotva” ára 100–140 euró között van – írja a lap, míg az uniós metropoliszokban az átlag 120–155 euró. A legnagyobb – 17-18 százalékos – eltérés a szolgáltatások, az élelmiszerek és alkoholmentes italok, továbbá a napi fogyasztási cikkek árában tapasztalható; de a mozijegyek áránál például majdnem 40 százalékos a mozgás.

Miért a különbség?


A vizsgálat eredménye szerint Magyarországon jóval alacsonyabb az árszínvonal a vizsgált termékek tekintetében (lásd keretes írásunkat). A lapnak nyilatkozó szakértő szerint az árakban elsősorban a földrajzi távolságok miatt nem következett be gyors kiegyenlítődés, és az hazánk EU-hoz való csatlakozása vagy az eurózónához való csatlakozás után sem várható. Nem csupán az említett termékek, de a szolgáltatások területén sem. Ennek másik oka, hogy az adórendszerek – s ezen belül az áfa – nincsenek teljesen összhangban az EU-n belül.

(Az unióban használatos áfa-kulcsokról legutóbb akkor hallhattunk, amikor a Pénzügyminisztérium előterjesztette a jövő évi adótörvény-módosításokat. A kormány, ha a parlament is jóváhagyja, az uniós előírásokra hivatkozva szüntetné meg a nulla kulcsos áfát. Bár a kedvezményes kulcs mértékéről az EU-irányelv nem rendelkezik, a törvénymódosítás ennek a mértékét 12 százalékról 15 százalékra emelné.)

Egységes piac?


Hogy mégis valamiféle egységes piac benyomását keltse az eurózóna, és az egyes országokban alkalmazott árak közötti eltérés ne növekedjék, az unió az adórendszerek közösségi szintű szabályozásán kívül (ebben az irányban léteznek kezdeményezések) más eszközöket is bevethet. Ilyen a bizottság autógyártókra vonatkozó szabályozása – hoz a lap egy példát, mely szerint az autók átadási árának minimuma és maximuma között nem lehetnek jelentős eltérések. A legtöbb termék piacán várhatóan azonban csak az adók harmonizálásával tud az EU beleszólni az árak alakulásába.


Az uniós irányelvek elvileg abba az irányba mutatnak, hogy az áfa mértékét előbb utóbb közösségi szinten rendezzék. Erre a DrKW által levont következtetések szerint szükség is van, hiszen a 250 különböző – általában márkás, tehát jól összehasonlítható – termék és szolgáltatás árszintje közötti különbség a tizenkét valutauniós országban tavaly óta nemhogy csökkent volna, de kismértékben emelkedett is. Az eltérések – még az eltérő adórendszerek hatásait kiszűrve is – sokkal magasabbak az eurózónában, mint az Egyesült Államokban. Ez pedig ellentmond annak a várakozásnak, miszerint az egységes fizetőeszköz hatására közeledniük kellene az áraknak.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2013. március 8.
Sertéshúskínálat árcédulával a Fõvám téri Központi Vásárcsarnok egyik hentesüzletének (standjának) pultjában.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.