Belföld

Magyar tudomány – üzlet és hatékonyság

Van, amiben a magyar kutatás-fejlesztés világelső: nálunk termelik a legolcsóbban a tudományos közleményeket - mondja Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

A kreativitásról, annak tudományos és gazdasági vonzatairól tartott nemrégiben előadást Kroó Norbert professzor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára. Az MTA magas rangú tisztségviselője úgy véli, Magyarország a kevés rendelkezésre álló anyagi forrásból is komoly tudományos eredményeket tud felmutatni, és erre számos példát is felhozott expozéjában, amelyet a „Talentis Tudásalapú Térségfejlesztési Program” szervezésében rendezett konferencián mondott el.

A Kreativitás, tudomány, innováció címmel elhangzott beszédet Kroó Norbert lapunk rendelkezésére bocsátotta, ennek szerkesztett változatát olvashatják az alábbiakban.

Ki mit lát…

Kroó professzor előadását Szent-Györgyi Albert egyik híres mondásával kezdte: „A tudós azt látja, amit bárki más, de közben olyan gondolatok jutnak az eszébe, mint előtte soha senkinek.” Mindez azért fontos, mert mai világunkban egyre inkább felértékelődik a kreativitás: a globális változások közepette a bizonyosság véges világából a kérdések és kételyek végtelen univerzumába jutottunk. Az egyének, közösségek és társadalmak csak kreatív elképzelések és kezdeményezések segítségével alkalmazkodhatnak az új fejleményekhez.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a kis országok sajátossága: nem a kreatív környezet hiányzik náluk, hanem kevés a kreatív egységek száma. Így arra kell törekedniük, hogy egyes területeken világelsővé váljanak, mert a nagy országokban elegendő, ha csak nemzeti szinten szereznek előkelő pozíciót a tudományos és/vagy kutatási bázisok.

A kis országok esélye

A kis országok számára ezért a legfontosabb, hogy megfelelő együttműködést tudjanak nemzetközi szinten kialakítani. Magyarország, a Magyar Tudományos Akadémia törekszik is ezekre a kooperációs lehetőségekre, hiszen például Németországban 163, Olaszországban 135, Nagy-Britanniában 111, Franciaországban 105, Spanyolországban pedig 102 különböző partnerrel állnak kapcsolatban. Egyébként Európában 120 projekt fut magyarok részvételével, és negyven országban 1179 külföldi partnerrel működnek együtt a hazai intézmények.

A kreativitás, vagyis a problémák megoldása, illetve a tudományos kutatás időben változik – tette hozzá Kroó Norbert. A 19. században egyéni zsenik, hobbikutatás szintjén tették meg a nagy felfedezéseket. A 20. században még mindig egyéni vizsgálatok eredményeként, de immár professzionális körülmények között érték el eredményeiket a tudósok. A 21. században viszont már csapatmunka révén jutnak el a kutatók a felfedezésekhez, és egyre fontosabbá válik a kritikus tömeg, vagyis az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálása egy-egy speciális területre, kutatócsoportra. Éppen ezért értékelődik fel a tudományos szervezők, a tudományos menedzserek szerepe Kroó szerint.

 Az egyén szerepe

A diszciplináris (egyetlen tudományágra kiterjedő) megközelítéseket a transzdiszciplináris szemlélet váltja fel – vélekedik Kroó Norbert. A hierarchikus tudástermelői körök pedig szövevényes, sokágú és összefonódó hálózatokká alakulnak át. Eddig főleg az egyéni kreativitáson volt a hangsúly, a jövőben azonban a csoportos kreativitás lesz a döntő. Persze az egyén szerepe továbbra sem lesz elhanyagolható Kroó szerint: a csoportok ugyanis általában egy-egy kiemelkedő személyiség köré épülnek.

Nobel-díj egy menedzsernek

Az Akadémia főtitkára megjegyezte, hogy mindezt a Nobel-díj odaítélésének gyakorlata is mutatja az utóbbi időben. A megnövekedett létszámú kutatócsoportok miatt a Nobel-díj elosztása problémákat okoz, hiszen évente legfeljebb három személy kaphatja meg megosztva a világ legrangosabb tudományos elismerését, és így óhatatlanul előfordulhat az, hogy valaki, aki sokat tett egy-egy tudományág fejlődéséért, esetleg nem szerepel a díjazottak között. (Érdekesség, hogy Kroó Norbert előadásának időpontjában még nem vált nyilvánossá a vita, amely az idei orvosi Nobel-díj odaítélése kapcsán bontakozott ki időközben.)

Az Akadémia főtitkára azt is megjegyezte, hogy a kutatócsoportok irányításában a menedzserek szerepének felértékelődését szintén a Nobel-díj illusztrálja. Manapság ugyanis már előfordul az is, hogy egy tudományszervező, vagyis egy menedzser kaphatja meg a Svéd Királyi Akadémia elismerését.

Ígéretes területek

Kroó Norbert három ígéretes területet is megnevezett, mint amelyek a következő években komoly eredményeket mutathatnak fel a kutatásban: ilyen a nano- és a biotechnológia, illetve az informatika. Ezek tulajdonképpen szimultán forradalmakat indíthatnak el, amelyek a korábbi, az ipari forradalomhoz képest azért jelentenek újdonságot, mert egyszerre három ágazatot forradalmasítanak.

Ennek nyomán persze a kutatás egésze is megváltozik az akadémia főtitkára szerint: korábban ugyanis a problémákat a kutató, illetve a kutatótársadalom vetette fel, most viszont a tudástermelést alapvetően az alkalmazások, az ipari, technológiai alkalmazások motiválják.

 

Az ezer munkavállalóra jutó kutatók számát tekintve is óriási Magyarország lemaradása, hiszen az USA-ban ez a mutató 7,4, Japánban pedig még ennél is nagyobb (8,5). Az EU-ban 5,1 kutató jut ezer dolgozóra, Magyarországon pedig mindössze 3,2 ez a mutató.

Magyarország helye a világ tudományában

Kroó kitért arra is, hogy Magyarország jelenleg hol áll a világ tudományában. Így például a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásokat tekintve a nyolcvanas évek végén még az EU-átlag fölött voltunk 2,3 százalékos mutatóval (az EU az elmúlt évtizedben szinte változatlanul 2 százalékot fordít nemzeti jövedelméből K+F-re), most viszont 1 százalék körül mozog ez az arány nálunk, némileg növekvő tendencia mellett. Japánt és az USA-t utoljára 1988-ban közelítettük meg, ám ezek az országok végig a 2,5 százalék fölötti mutatóval rendelkeznek.

Ha Magyarország néhány innovációs mutatóját hasonlítjuk az Európai Unióhoz (2002-es adatok szerint), akkor is kedvezőtlen képet kapunk: míg a beáramló külföldi tőke az EU-átlag másfélszerese volt nálunk, s ez volt egyetlen kifejezetten pozitív mutató, addig gyakorlatilag a kockázati tőke meg sem jelent a high-tech cégekben itthon, a szabadalmak száma a töredéke az EU-átlagnak.

Van, ahol mi is világelsők vagyunk

Relatíve elmaradott a felnőttképzés, a műszaki és természettudományos friss diplomások aránya, az állami K+F kiadások aránya és az otthoni Internet-hozzáférés elterjedtsége. Ugyanakkor átlagos a helyzet az IT-kiadások és távközlési ráfordítások területén és a csúcstechnológiai iparágakban foglalkoztatottak számát illetően.

Az EU-átlagtól nagyrészt elmaradó Magyarország egyetlen tekintetben viszont világelsőnek mondható. Ez pedig akkor derül ki, ha a tudományos publikációk költségét nézzük át. Magyarországon ugyanis minden egyes egymillió dollár kutatás-fejlesztési kiadásra 107,2 tudományos közlemény jut, és ezzel megelőzzük Svájcot, ahol ez a mutató 105, továbbá Nagy-Britanniát, ahol 91,5 közlemény jelenik meg átlagosan ebből a pénzből. Svédországban ugyanez a mutató 84,4, majd Spanyolország és Finnország következik 77,4-es és 76,3-as mutatóval.


Forrás: www.geographic.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.