Belföld

Magyar tudomány – üzlet és hatékonyság

admin

2003. 10. 24. 09:00

Van, amiben a magyar kutatás-fejlesztés világelső: nálunk termelik a legolcsóbban a tudományos közleményeket - mondja Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

A kreativitásról, annak tudományos és gazdasági vonzatairól tartott nemrégiben előadást Kroó Norbert professzor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára. Az MTA magas rangú tisztségviselője úgy véli, Magyarország a kevés rendelkezésre álló anyagi forrásból is komoly tudományos eredményeket tud felmutatni, és erre számos példát is felhozott expozéjában, amelyet a „Talentis Tudásalapú Térségfejlesztési Program” szervezésében rendezett konferencián mondott el.

A Kreativitás, tudomány, innováció címmel elhangzott beszédet Kroó Norbert lapunk rendelkezésére bocsátotta, ennek szerkesztett változatát olvashatják az alábbiakban.

Ki mit lát…

Kroó professzor előadását Szent-Györgyi Albert egyik híres mondásával kezdte: „A tudós azt látja, amit bárki más, de közben olyan gondolatok jutnak az eszébe, mint előtte soha senkinek.” Mindez azért fontos, mert mai világunkban egyre inkább felértékelődik a kreativitás: a globális változások közepette a bizonyosság véges világából a kérdések és kételyek végtelen univerzumába jutottunk. Az egyének, közösségek és társadalmak csak kreatív elképzelések és kezdeményezések segítségével alkalmazkodhatnak az új fejleményekhez.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a kis országok sajátossága: nem a kreatív környezet hiányzik náluk, hanem kevés a kreatív egységek száma. Így arra kell törekedniük, hogy egyes területeken világelsővé váljanak, mert a nagy országokban elegendő, ha csak nemzeti szinten szereznek előkelő pozíciót a tudományos és/vagy kutatási bázisok.

A kis országok esélye

A kis országok számára ezért a legfontosabb, hogy megfelelő együttműködést tudjanak nemzetközi szinten kialakítani. Magyarország, a Magyar Tudományos Akadémia törekszik is ezekre a kooperációs lehetőségekre, hiszen például Németországban 163, Olaszországban 135, Nagy-Britanniában 111, Franciaországban 105, Spanyolországban pedig 102 különböző partnerrel állnak kapcsolatban. Egyébként Európában 120 projekt fut magyarok részvételével, és negyven országban 1179 külföldi partnerrel működnek együtt a hazai intézmények.

A kreativitás, vagyis a problémák megoldása, illetve a tudományos kutatás időben változik – tette hozzá Kroó Norbert. A 19. században egyéni zsenik, hobbikutatás szintjén tették meg a nagy felfedezéseket. A 20. században még mindig egyéni vizsgálatok eredményeként, de immár professzionális körülmények között érték el eredményeiket a tudósok. A 21. században viszont már csapatmunka révén jutnak el a kutatók a felfedezésekhez, és egyre fontosabbá válik a kritikus tömeg, vagyis az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálása egy-egy speciális területre, kutatócsoportra. Éppen ezért értékelődik fel a tudományos szervezők, a tudományos menedzserek szerepe Kroó szerint.

 Az egyén szerepe

A diszciplináris (egyetlen tudományágra kiterjedő) megközelítéseket a transzdiszciplináris szemlélet váltja fel – vélekedik Kroó Norbert. A hierarchikus tudástermelői körök pedig szövevényes, sokágú és összefonódó hálózatokká alakulnak át. Eddig főleg az egyéni kreativitáson volt a hangsúly, a jövőben azonban a csoportos kreativitás lesz a döntő. Persze az egyén szerepe továbbra sem lesz elhanyagolható Kroó szerint: a csoportok ugyanis általában egy-egy kiemelkedő személyiség köré épülnek.

Nobel-díj egy menedzsernek

Az Akadémia főtitkára megjegyezte, hogy mindezt a Nobel-díj odaítélésének gyakorlata is mutatja az utóbbi időben. A megnövekedett létszámú kutatócsoportok miatt a Nobel-díj elosztása problémákat okoz, hiszen évente legfeljebb három személy kaphatja meg megosztva a világ legrangosabb tudományos elismerését, és így óhatatlanul előfordulhat az, hogy valaki, aki sokat tett egy-egy tudományág fejlődéséért, esetleg nem szerepel a díjazottak között. (Érdekesség, hogy Kroó Norbert előadásának időpontjában még nem vált nyilvánossá a vita, amely az idei orvosi Nobel-díj odaítélése kapcsán bontakozott ki időközben.)

Az Akadémia főtitkára azt is megjegyezte, hogy a kutatócsoportok irányításában a menedzserek szerepének felértékelődését szintén a Nobel-díj illusztrálja. Manapság ugyanis már előfordul az is, hogy egy tudományszervező, vagyis egy menedzser kaphatja meg a Svéd Királyi Akadémia elismerését.

Ígéretes területek

Kroó Norbert három ígéretes területet is megnevezett, mint amelyek a következő években komoly eredményeket mutathatnak fel a kutatásban: ilyen a nano- és a biotechnológia, illetve az informatika. Ezek tulajdonképpen szimultán forradalmakat indíthatnak el, amelyek a korábbi, az ipari forradalomhoz képest azért jelentenek újdonságot, mert egyszerre három ágazatot forradalmasítanak.

Ennek nyomán persze a kutatás egésze is megváltozik az akadémia főtitkára szerint: korábban ugyanis a problémákat a kutató, illetve a kutatótársadalom vetette fel, most viszont a tudástermelést alapvetően az alkalmazások, az ipari, technológiai alkalmazások motiválják.

 

Az ezer munkavállalóra jutó kutatók számát tekintve is óriási Magyarország lemaradása, hiszen az USA-ban ez a mutató 7,4, Japánban pedig még ennél is nagyobb (8,5). Az EU-ban 5,1 kutató jut ezer dolgozóra, Magyarországon pedig mindössze 3,2 ez a mutató.

Magyarország helye a világ tudományában

Kroó kitért arra is, hogy Magyarország jelenleg hol áll a világ tudományában. Így például a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásokat tekintve a nyolcvanas évek végén még az EU-átlag fölött voltunk 2,3 százalékos mutatóval (az EU az elmúlt évtizedben szinte változatlanul 2 százalékot fordít nemzeti jövedelméből K+F-re), most viszont 1 százalék körül mozog ez az arány nálunk, némileg növekvő tendencia mellett. Japánt és az USA-t utoljára 1988-ban közelítettük meg, ám ezek az országok végig a 2,5 százalék fölötti mutatóval rendelkeznek.

Ha Magyarország néhány innovációs mutatóját hasonlítjuk az Európai Unióhoz (2002-es adatok szerint), akkor is kedvezőtlen képet kapunk: míg a beáramló külföldi tőke az EU-átlag másfélszerese volt nálunk, s ez volt egyetlen kifejezetten pozitív mutató, addig gyakorlatilag a kockázati tőke meg sem jelent a high-tech cégekben itthon, a szabadalmak száma a töredéke az EU-átlagnak.

Van, ahol mi is világelsők vagyunk

Relatíve elmaradott a felnőttképzés, a műszaki és természettudományos friss diplomások aránya, az állami K+F kiadások aránya és az otthoni Internet-hozzáférés elterjedtsége. Ugyanakkor átlagos a helyzet az IT-kiadások és távközlési ráfordítások területén és a csúcstechnológiai iparágakban foglalkoztatottak számát illetően.

Az EU-átlagtól nagyrészt elmaradó Magyarország egyetlen tekintetben viszont világelsőnek mondható. Ez pedig akkor derül ki, ha a tudományos publikációk költségét nézzük át. Magyarországon ugyanis minden egyes egymillió dollár kutatás-fejlesztési kiadásra 107,2 tudományos közlemény jut, és ezzel megelőzzük Svájcot, ahol ez a mutató 105, továbbá Nagy-Britanniát, ahol 91,5 közlemény jelenik meg átlagosan ebből a pénzből. Svédországban ugyanez a mutató 84,4, majd Spanyolország és Finnország következik 77,4-es és 76,3-as mutatóval.


Forrás: www.geographic.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.