Egy új brüsszeli jogszabálytervezet egyidejűleg szintén lehetővé tenné az egyszerűsített határátlépést – de csak a külső határok mellett élők számára. Ahhoz, hogy az egyszerűsített határátlépés a visegrádiországok és Ausztria között hogyan valósul meg a gyakorlatban, még nem lehet tudni, sem azt, hogy mindez mennyibe kerül és ki finanszírozza majd.
A határőri vezetők javaslata szerint a tagországokban munkacsoportokat kellene létrehozni annak egyeztetésére, hogy milyen típusú és milyen biztonsági jelekkel ellátott személyi igazolvány legyen majd szükséges a határátlépéshez. Javasolják továbbá, hogy az érintett határokon csak az egyik ország hatóságai ellenőrizzék az átutazók okmányait, egyszerűsítve az átlépést. A csatlakozási követelményeknek megfelelően Magyarország még tavaly felmondta a szomszédos országokkal kötött kishatárfolgalmi egyezményeket, amelyek megengedték, hogy az országhatár mentén élők a schengeni biztonsági előírásokat nem teljesítő kis határátkelőkön mérsékelt ellenőrzés mellett, és/vagy útlevél nélkül lépjék át a határt.
Az Európai Bizottság jogszabálytervezet szerint viszont csak a határsávban élők számára válna lehetővé az egyszerűsített határátlépés. A bizottság javaslata szigorúan megkülönbözteti a vízummentes és a vízumkötelezett szomszédos országokat. A vízummentes országok állampolgárai közül azok, akik bizonyíthatóan legalább egy éve a határ mellett, meghatározott szélességű sávban laknak, vagy személyi igazolvánnyal (és/vagy lakóhely-igazolással) vagy lakóhely szerinti állam hatósága által kiállított speciális határátlépési engedéllyel kelhetnének át határon.
A vízumkötelezett szomszédok – így Magyarország esetében Ukrajna és Szerbia-Montenegró – határ menti lakosai az uniós tagállamtól különleges, “L” jelzésű vízumot igényelhetnének. Ez az ingyenesen is kibocsátható, tagállam döntésétől függően egy-öt évig érvényes vízum tulajdonosa – ugyanúgy, mint a vízummentes szomszédos ország határ menti lakója – az EU-ország határsávjában maximum hét napig tartózkodhatna. Ezzel a vízummal viszont a külföldi állampolgárok nem utazhatnának tovább más EU-államokba, legalább 2006-ig. Brüsszel ígéretek szerint ekkorra fejezi be a kibővített EU-ba belépők ellenőrzésére szolgáló schengeni információs rendszer fejlesztését.
A magyar-ukrán határon emellett az ukrán lakcímnyilvántartás megbízhatatlansága miatt már eleve nagy nehézségekbe ütközne a rendszer bevezetése. Szerbiában jobb ugyan a nyilvántartás, ott viszont félő, hogy Belgrád nem lesz hajlandó fedezni a határ mentieknek ingyen vagy nagyon olcsón adható, de igen drágán készülő vízum költségeinek rá eső részét.
A költségvetési terheket növelheti, hogy a megadott területeken a schengeni határvédelmet ki kellene ugyanis terjeszteni, tehát növelni kellene a személyi és technikai határőri kapacitásokat ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen, hogy a kishatárforgalmi engedély birtokosai nem hagyják-e el a kijelölt sávot. Mások szerint a schengeni csatlakozásig mindenféleképpen ki kell építeni a mélységi határvédelmet, tehát ez nem jelent plusz költségeket.
A schengeni szabályok két fázisban történő bevezetése miatt a Bizottság egy kiegészítő rendelettervezetet is kidolgozott, amely az ideiglenes külső határokon való kishatárforgalmat engedélyezné. Addig ugyanis, amíg a 2004-ben belépő tagállamok nem építik ki a teljes schengeni védelmet az új külső határok mentén, ideiglenes külső határnak minősülnek azok, amelyek a régi és az új tagországok, illetve az újak között húzódnak – tehát például a magyar-osztrák vagy a magyar-szlovák határok. Az EU-ba jövőre belépő nyolc volt szocialista ország közül csupán Csehországnak és Szlovéniának nem lesz vízumkötelezett szomszédja.
