Belföld

Magánmecenatúra – tájkép pénzzel

Kortárs művészeket támogató, milliárdos megamecénás lesz Kovács Gábor, az eddig leginkább csak a pénz művészetével foglalkozó „bankárholdingos" üzletember.

Itt most egy másik Kovács Gábor mutatkozik be – ezzel igyekezett eloszlatni az 1990-es években a Bankár-csoport fejeként többmilliárdos vagyont felhalmozó, a Magyar Hírlap által 2002-ben a száz leggazdagabb magyar egyikének tartott üzletember a Figyelő kérdéseire azokat a kételyeket, amelyek a múlt héten bejelentett és a nevével fémjelzett, kortárs alkotókat támogató művészeti alapítvány elindítását kísérték.

Neves kurátorok

 

Az alapítvány kurátori feladatait olyan neves közéleti személyiségek látják el, mint Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hegyi Lóránd művészet-történész, aki jelenleg egy francia és egy olasz kortárs múzeumot is vezet, Tóth Tamás, a H. Neumann International tanácsadó cég volt első embere, Rajna József, a londoni Hungarian International Bank volt vezérigazgatója és Köves Péter, a Köves Clifford Chance ügyvédi iroda vezetője.  

Alapítvány pénzzel

Az üzletemben saját minősítése szerint a vagyonában „nem jelentéktelen tételnek” számító 3 milliárd forintos készpénzzel hozza létre a Kovács Gábor Művészeti Alapítványt, amely így az eddig nyilvánosságot kapott hasonló szervezetek közül a legnagyobb értékű, magánszemély által alapított művészeti alapítvány lesz Magyarországon. Ezen túlmenően az alapítvány – valószínűleg jelképes bérleti díj ellenében – használhatja (és hasznosíthatja) az egyik cégének nevén lévő, Andrássy úti, jövő áprilisig felújítás alatt álló XIX. századi palotát, amely egykor a Fiatal Művészek Klubjaként vált híressé Budapesten.

Kovács Gábor becslése szerint a szervezet évi mintegy 400–500 millió forintot fordíthat majd az alapítvány céljainak fedezésére, anélkül, hogy a kezdő vagyonhoz hozzá kellene nyúlni. Az összeg részben a mintegy 3 milliárd forintnyi készpénz konzervatív vagyonkezeléséből – várhatóan állampapír-befektetésekből – származik, ami a létrehozó számításai alapján évi mintegy 250–300 millió forintot hoz majd a konyhára. A klasszikus pénzügyi nyereségen kívül további 200–250 millió forintot termelhet ki évente a háromszintes, mintegy 2500 négyzetméteres palota, a hasznosításra máris számos ötletük van.

Az épület földszintjén például kávéház és étterem is működik majd, amelynek profitja szintén az alapítvány forrásait növeli, de a tervek között szerepel az is, hogy esténként elegáns fogadásokra bérbe adják a palotát. Az első szinten, ahol az alapító saját, főleg XIX. és XX. századi klasszikus magyar festők műveiből álló, mintegy 200 darabos gyűjteményét helyezi el, elegáns üzleti fogadásokat vagy akár 120 főre ültetett vacsorát is lehet rendezni, a három szint egybenyitása pedig akár 800 fős rendezvények megtartására is alkalmat adhat.

Művészi célok

További bevétel remélhető attól, hogy az egyébként nyitott alapítványhoz csatlakoznak egyes magáncégek, amelyeket esetleg sikerül meggyőzni arról, hogy saját kortárs gyűjteményük kialakításához, netán irodáik műalkotásokkal való díszítéséhez vegyék igénybe az alapítvány szakértelmét, de nem kizárt az sem, hogy állami, netán uniós pályázatokon sikerül pénzt szerezni. „A becslések szerinti, évi félmilliárd forint a hazai kortárs képzőművészet szempontjából óriási összeg” – mondja Kovács Gábor, aki szerint ez a pénz lehetőséget ad arra, hogy a tervezett XXI. századi gyűjtemény kiépítésén, tehát az alkotások megvásárlásán túl a mecenatúra számos egyéb válfaját finanszírozhassa a kuratórium.

Az alapító szándékai szerint a támogatás formája leginkább attól függ majd, hogy a művészek milyen igényekkel jelentkeznek. Az eszköztárban az épület második és harmadik szintjén kiállítások szervezése éppen úgy szerepel, mint pályázatok kiírása, katalógusok, bemutatkozó anyagok összeállítása, vagy tanulmányutak támogatása. A tervek között szerepel az is, hogy a gyűjteményt itthon és külföldön is utaztatják, sőt az épületben más hasonló intézmények anyagait is bemutatják.

A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 2003/41. számában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik