Harmincmillió forint után “fut” Előházy Kálmán, a Heves Megyei Építő, Szerelő és Gépszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Egy állami megrendelője ugyanis nem fizet, bár a kft. elvégezte számára a munkát.
Az építőipari cég tavaly is pórul járt, akkor egy másik üzleti partnere hagyta cserben: a teljesítést követően a számlát átvette, mi több, visszaigényelte utána az áfát, Előházy Kálmánnak viszont egy fillért sem utalt át. Mint utóbb kiderült, nyoma veszett. Ezután az ügyvezető igazgatóhoz még az adórendőrség is ellátogatott, s felelőssé tette azért, hogy megbízhatatlan partnerrel szerződött.
“Miért kell olyan számla után is megfizetni az adót, amelyre még nem utalták át a pénzt?” – címezte a kérdést Előházy Kálmán egyenesen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökének. Király László György a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tartott előadást a múlt pénteken Egerben arról, hogy milyen adózási változásokra kell felkészülniük a hazai cégeknek az EU-csatlakozást követően. Válaszolt a fenti kérdésre is, mégpedig úgy, hogy visszakérdezett: “Tessék mondani, miért a költségvetés lássa kárát annak, ha két piaci szereplő között vita támad?” Hozzátette még, hogy szerinte a gazdasági élet anomáliáit nem az adóhatóságnak kell helyrehoznia, s magasabb toleranciát tanúsítania azzal, hogy vár türelmesen, amíg az adózó hozzá nem jut a követeléséhez, hanem a gazdasági szférának kell öntisztulási folyamaton végigmennie.
Az APEH elnöke hangsúlyozta: azoknak a hazai vállalatoknak, amelyek uniós tagországokkal kereskednek, a saját érdekükben kell ellenőrizniük partnereiket, hogy rendelkeznek-e uniós adószámmal, s ténylegesen regisztráltatták-e magukat. Ellenkező esetben a “gondatlan” magyar cégen követelhetik az áfát. A jövő év májusát követően amúgy is szigorú adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség terheli majd a cégeket. Az uniós tagállamok adóhatóságai az APEH-hel együtt a leghatározottabban lépnek fel azok ellen, akik a szabad kereskedelemből fakadó lehetőségekkel visszaélnek. Igyekeznek kiszűrni például azokat a “körhinta-ügyleteket”, amelyek célja az adókikerülés, vagy az olyan körbeszámlázásokat, amelyek révén az áru papíron ugyan megjárja mondjuk Szlovákiát, a valóságban azonban csak Miskolc és Eger között utazik.
Tények a felkészülésről
Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) nemrégiben felmérést készített a 10 uniós tagjelölt országban, 9800 cég bevonásával, az uniós felkészülés állásáról. A főbb megállapítások:
• A megkérdezette cégek 60 százaléka még mindig nem kezdte meg a felkészülést a csatlakozásra
• A válaszadók 39 százaléka egyáltalán nem kíván változtatni a vállalati stratégián, 32 százaléka úgy véli, saját erejéből is képes lesz elvégezni az átszervezést, s mindöszsze 16 százaléka keres stratégiai partnert
• Kevés magyar vállalat tudja pontosan, mennyibe kerül számára a közösségi előírásoknak való megfelelés, mindössze 11 százalékuk készített költségbecslést
• A hazai vállalatok többsége, hasonlóan, a többi csatlakozó ország cégeihez, bizakodó az egységes piac kínálta lehetőségek tekintetében, 20 százalékuk azonban peszszimista, 12 százalékuk pedig súlyos nehézségre számít pénzügyi területen Forrás: Eurochambres
“Persze nem az a cél, hogy a cégek a hatóságoktól rettegve tartsák be az uniós előírásokat, hanem az, hogy önként, az üzleti tisztességet és az erkölcsi mércét alapul véve engedelmeskedjenek azoknak” – figyelmeztetett Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Önkéntes jogkövetésre akkor számíthat az állam, ha a mindenkori jogszabályok átláthatóak, egyértelműek, s nem tartalmaznak kiskapukat. “Félelem töltött el az adózás rendjéről készülő új jogszabály láttán, mert az örökösödési és ajándékozási illetékek a tervek szerint oly mértékben megugranak, hogy a megfizetés kikerülésére ösztönzik az embereket” – mondotta. A kamarai elnök szerint, ha a módosítást megszavazza a parlament, az nem fog egyezni a társadalom magasabb szintű erkölcsi felfogásával, s tömegével készülhetnek ál-örökösödési, tartási és életjáradéki szerződések.
Csalódás
Könye Árpád, a rendezvényt támogató Philip Morris Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy a cégek akkor állják a versenyt, ha kiszámítható, stabil jogi környezetben tevékenykedhetnek. A tanácskozáson részt vevő kisvállalkozók szerint azonban épp ennek a hiánya csökkenti leginkább a versenyképességüket. A Heves megyei vállalkozók óvatos optimizmussal várják a csatlakozást (az országos felmérés eredményeit lásd külön), ám közülük csak kevesen bíznak abban, hogy uniós országban is megvethetik majd a lábukat. Okként a saját tőkeszegénységüket jelölték meg. Elmondásuk szerint képtelenek lennének a kinti minimálbér- és adófizetési kötelezettségeket teljesíteni. “Idehaza azonban mi vagyunk előnyben a helyismeretnek és az olcsó munkaerőnek köszönhetően” – érvelt Előházy Kálmán.
A Figyelő által megszólaltatott cégvezetők egybehangzóan arról számoltak be, hogy a brüsszeli pályázati pénzek egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A hazai vállalkozásokat elrettenti a sok adminisztrációs kötelezettség, de még inkább az, hogy ha valaki elnyer egy támogatást, akkor is legfeljebb hét-nyolc hónap múltán jut hozzá. “Az állandó pályázgatás egyébként sem old meg semmit, ugyanúgy megmaradnak a termelési és foglalkoztatási problémák” – fogalmazott egyikük.
