Vízityúkra vadászni ártatlan szórakozás. A számítógép segítségével űzhető “sport” a németországi irodisták körében Moorhuhnjagd néven vált minden idők legsikeresebb hivatali játékává. A hivatalos honlapról a rajongók napi több száz esetben töltötték le a játékot, ami számos vállalati szervert tett átmenetileg működésképtelenné. A károkozás az elfecsérelt munkaidőben, az informatikai erőforrások leterheltségében, illetve a renyhe produktivitásban is jelentkezett.
Az őrület Magyarországot sem kerülte el, nálunk azonban enyhébb lefolyású volt. Honfitársaink számára erősebb hívószónak bizonyult, amikor a parlamenti választások idején néhány fiatal magas színvonalon manipulálta és tette elérhetővé a Csillagok háborúja II., a Klónok támadása paródiáját hazai politikusok “szereplésével”. A filmecskében a Star Wars-univerzum sötét oldalán az egységbe forrt szociálliberális koalíció vezetői küzdöttek a lézerkardos Jedikkel, akik a Polgári Erők oldalán harcoltak a Köztársaság értékeiért. 
Megfigyelnek és szankcionálnak
A Net Research Center (NRC) 2003 tavaszán 667 fő bevonásával készült hazai kérdőíves felmérésekor a megkérdezettek 40 százaléka naponta félórányi időt ismert be öncélú internetezés címen. Egyötödük pár órában határozta meg a szóban forgó időtartamot, közel 2 százalékuk pedig elismerte, hogy szinte a teljes munkaidejében szörfözési kedvtelésének hódol. A válaszadók egynegyedét érte már megrovás a jogosulatlan internethasználat miatt, 3 százaléka pedig azt állította, hogy már rúgták ki munkahelyről ilyen indokkal.
Ugyan a cégek belépő alkalmazottaikkal általában írásban rögzítik a magáncélú internetezés szabályait, ez még nem garantálja, hogy a dolgozó nem csábul a tilosba munkaidőben. A papíron rögzített tilalmak mellett komoly informatikai arzenál áll a cégvezetők rendelkezésére az internethasználat ellenőrzésére, illetve korlátozására. Az öncélú, munkaidőben történő netezés kivédésére itthon többnyire az elavultnak számító naplózás a bevett szokás. Ilyenkor a számítógép nyomon követi, mely oldalakon járt az adott felhasználó. Amenynyiben szembetűnően sok a munkaköre szempontjából indokolatlanul felkeresett honlap, következik a szankcionálás, ami nem kizárólag szóbeli feddés lehet.
“A naplózási módszert etikátlannak és jogszerűtlennek tartom – mondja Nemes Dániel, a filter:max erőforrás-biztonsági cég stratégiai igazgatója. – Ha valaki megnéz egy speciális irányultságú erotikus oldalt, abból az illető szexuális szokásaira lehet következtetni, ami személyes adat. Az adat kezelője az adatvédelmi törvény értelmében nincs felhatalmazva, hogy birtokolja ezen információt, sem arra, hogy szembesítse vele beosztottját. Ilyenkor tehát jogszerűtlenül intézkedik, bűncselekményt követ el.”
Fellendülőben a tartalomszűrő szoftverfejlesztés
Természetesen a munkavállaló is könnyen bűnelkövetővé válhat. Kevesen tudják, hogy a fájlcserélő programok használója a letöltéssel egy időben az anyag terjesztőjévé is válik, ami büntetendő cselekedet. Nem ismerte az ide vonatkozó jogszabályokat az a két magyar egyetemista, akiket nemrég letartóztattak, mert olyan – hitük szerint – könnyű erotikus anyag letöltésébe fogtak, amely később gyermekpornónak bizonyult.
Mivel nem állhat minden alkalmazott monitora mögött egy biztonsági őr, a tartalomszűrési iparág a közelmúltban fejlődésnek indult. A nethasználat szabályok közé szorításáról ma már egyre intelligensebb szoftverek gondoskodnak. Vannak olyan megoldások, amelyekkel letiltható bizonyos kulcsszavakat tartalmazó oldalak látogatása. Ha például a “szex” szó feketelistán van, akkor a dolgozó online újságot sem tud olvasni addig, amíg annak címlapján a szót tartalmazó hír szerepel.
“A fejlettebb szoftverek kategorizálják (például: politikai, gazdasági, rasszista, terrorista, szexuális tematikájúnak minősítik) a weboldalakat. Ezek közül a munkáltató kiválogathatja, amelyeket engedélyez, vagy tilt, esetleg limitek között hagy jóvá” – mondja Nemes.
Előfordulhat, hogy a pénzügyi osztály dolgozói a gazdasági oldalakat korlátlan mennyiségben látogathatják, viszont a politikai híroldalakon naponta csak egy fél órát időzhetnek. A zenei oldalakról soha nem tölthetnek le dalokat, míg gazdasági oldalak videóbejátszásaival megtehetik ugyanezt. Mindenkinek a munkaköréhez kell rendelni, hogy mely oldalakat és milyen mennyiségben látogathat.
A legfejlettebb szoftverek esetén a megfigyelés eredménye arányszámokban jelentkezik a vezetőnél, aki csupán a tendenciákat tudja figyelni, így kerülve ki azt, hogy jogilag és etikailag ingoványos talajra lépjen. “Amennyiben folyamatosan túlzott a nem munkához kapcsolódó internetes tartalmak látogatása, nem a túlkapás egyébként is inkognitóban maradó okozója, hanem az egész kollektíva bűnhődik, mert korlátozzuk az adatforgalmat” – mondja Örményi András, az IT szolgáltatással foglalkozó Grepton Informatikai Rt. belső üzemeltetési vezetője.
A teljes cikk a Figyelő 2003/40 –es számában olvasható.
