Belföld

Országok GDP-versenye: az írek nyertek Európában

admin

2003. 09. 29. 08:58

A bruttó hazai termék (GDP) volumene az Európai Unió tagállamaiban az utolsó, 1995-ös bővítés óta összesen 17 százalékkal bővült, míg a most csatlakozó államokban ez idő alatt több mint kétszer ekkora, 38 százalékos bővülést mértek.

A Központi Statisztikai Hivatal összeállítása szerint az unióban a gazdasági növekedés évi átlagban 2,3 százalék volt ezekben az években. Az egységes Európa történetében mindössze kétszer fordult elő, hogy az előző évhez képest csökkent a kibocsátás az országcsoport egészében: 1975-ben és 1993-ban. A folyamatos növekedés viszont az új évezred elejére lelassult, 2002-ben már csak 1 százalékos volt.

A tagállamok közül a legdinamikusabb fejlődésen Írország gazdasága ment keresztül, ahol 2002-ben a GDP 90 százalékkal haladta meg az 1995. évit. A szintén gyorsan növekvő Luxemburgban 47 százalékos volt a bővülés mértéke. A 2002. évi GDP Spanyolországban 28, Görögországban 26 százalékkal haladta meg az 1995-ös szintet.

Tavaly az EU összesített bruttó hazai terméke 9.162,2 milliárd euró volt, volumene 1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az egy főre eső GDP 24.000 eurót tett ki. A csatlakozó országokban 2002-ben összességében 38 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék 1995-höz képest. Az átlagot jóval meghaladta a vizsgált évek alatt Lettország, Lengyelország és Észtország gazdasági növekedése, amelyek GDP-jüket 48, 47, illetve 44 százalékkal növelték meg.

A valamivel fejlettebb magyar, szlovák és szlovén gazdaság 30 százalék körüli bővülést mutatott, a cseh ütem volt a legcsekélyebb, mindössze 12 százalék hét év alatt. Az összeállítás szerint néhány országban a növekedés nem volt folyamatos, azt egy-egy visszaesés szakította meg. Csehországban 1996 és 1998 között 1,8 százalékos csökkenést regisztráltak, Máltán 2001-ben 1, Litvániában 1999-ben 2 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye.

A gazdaság fejlettségi színvonalát leginkább a tényleges vásárlóerő alapján számított egy főre jutó GDP-vel jellemzik. A statisztikák szerint a legutóbbi bővítés előtt a most csatlakozásra váró országok az EU-átlag kevesebb, mint felét érték el. Az EU átlagos szintjéhez akkor Ciprus volt a legközelebb 82 százalékkal. Magyarországot megelőzte még Csehország 62,2, Szlovénia 62,8 és Málta 52,5 százalékkal.

Észtország, Lengyelország és Litvánia az EU-átlag egyharmadát érték el, Lettország helyzete volt a legrosszabb, az egy főre jutó GDP alig negyedrészét tette ki az EU-énak.

Tavaly az EU-átlaghoz legjobban Szlovénia zárkózott fel, Ciprus helyzete relatíve romlott, már csak 72 százalékát érte el az átlagnak. Ezzel az eredménnyel mindkét ország megelőzte Portugáliát és Görögországot.

Csehország pozíciója az 1995-ös szinthez képest romlott ugyan, de még mindig megelőzte Magyarországot: a cseh egy főre eső GDP az uniós átlag 59,9 százaléka volt tavaly, szemben a magyar 56,7 százalékkal. A KSH ugyanakkor jelzi, hogy a magyar adat jelentős javulást mutat az 1995. évihez viszonyítva, amikor az itteni egy főre eső GDP még csak 45,6 százaléka volt az EU-átlagnak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.