Benyújtotta a parlamentnek az Alaptörvény módosításáról szóló első javaslatát a Tisza Párt. Magyar Péter a kampány alatt többször megígérte, hogyha megnyerik a választást, akkor két ciklusban maximálják a miniszterelnök mandátumát, és ez visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd, akit így többé nem lehet kormányfővé választani.
A javaslatot a Tisza két képviselője: az igazságügyi miniszteri poszttól korábban visszalépő Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztette be szerda délután az Országgyűlésnek.
Ez kiegészítené az Alaptörvényt azzal, hogy:
Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a kormányfő megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”, vagyis a mandátum akár a ciklus közben is véget érhet – abban a nem várt esetben például, ha Gyurcsány Ferencet újra miniszterelnökké választanák, neki már nem jutna egy teljes négyéves ciklus, hiszen bő négy és fél évet volt hivatalban.
A javaslat indoklása szerint a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.
Megszűnhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok is
A módosító javaslat további célja, hogy megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését. A Lánczi Tamás fideszes politológus vezette, több mint 6 milliárd forintból működő és leginkább az Orbán-kormánytól független média revolverezésére használt állami intézmény beszántását ugyancsak már a kampányban megígérte a Tisza Párt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mert sérti az uniós jogot.
Az alaptörvény-módosító javaslat emellett azt is rögzítené, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon. A javaslatban ez áll:
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.
A fideszes többség 2021-ben szavazta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvényt, és zöld utat kapott a parlamenttől 11, addig állami egyetem alapítványi fenntartásba terelése és több más vagyonkezelő alapítvány létrehozása, illetve az ezeknek történő vagyonjuttatás. Az Állami Számvevőszék elemzése szerint az alapítványokba terelt vagyontömeg 2024 végén több mint 3000 milliárd forint volt – ez most visszakerülhet az államhoz.
A legismertebb kekva a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, aki politikai igazgatóként Orbán Viktor mellett dolgozott az elmúlt években.
Az Európai Bizottságnak súlyos kifogásai vannak az alapítványi fenntartásba került egyetemek működésével kapcsolatban, ezért hallgatóikat és kutatóikat 2023 elején kizárták a Horizont és Erasmus+-programokból.
