Belföld

Mol-Slovnaft ügylet – három a szlovák igazság?

A tét 30 millió dollár. Ennyivel fizet többet a Mol a Slovnaft kisrészvényeseinek, ha veszít a szlovák tőkepiaci felügyelettel vívott ádáz csatában. Egyelőre nem áll nyerésre...

A szlovák tőkepiac-felügyelet (ÚFT) ismét elutasította a Mol fellebbezését, melyet a Slovnaft részvényekkel kapcsolatos állítólagos árfolyam-manipuláció miatt nyújtott be a magyar olajtársaság. Így még mindig nem tudni, hogy mikor és mennyiért kerülhet a Mol tulajdonába a Slovnaft 100 százaléka. A felügyeleti eljárással párhuzamosan a bírósági ügy is folyamatban van – a Mol tehát még remélhet.


 Nyereséges a Slovnaft

A Slovnaft olajfinomító az idei első fél évben 1,821 milliárd koronás nettó nyereséget könyvelhetett el. Ez több mint ötödével haladja meg a múlt esztendő első felében elért profitját. Nagykereskedelemi bevételei az említett időszakban 8 százalékkal, 28,23 milliárd koronára nőttek.  

Titokzatos önkötés


A felügyeleti döntés előzménye, hogy a Slovnaft többségi tulajdonát megszerző Mol márciusban 1200 koronás árfolyamon tett vételi ajánlatot a kisrészvényeseknek a Slovnaft általa még nem birtokolt részvényeire. A J&T nevű szlovák befektető cég azonban néhány nappal a Mol kötelező ajánlattétele előtt 202 ezer papírra 1540 koronás árfolyamon bonyolított le önkötést.


Minthogy a Molnak az előző 180 nap forgalommal súlyozott átlagos árán kellett ajánlatot tennie, az említett ügylet miatt a magyar olajipari vállalatnak az eredetinél mintegy 30 millió dollárnak megfelelő összeggel többet kellett volna fizetnie a részvények 30 százalékáért. A Mol árfolyam-manipulációnak tartja az ügyletet, ezért kifogást emelt a szlovák felügyeletnél. Annál is inkább, mert a Slovnaft papírjainak forgalma mindaddig napi néhány száz darab volt, 1100 korona körüli áron.


 Az indoklás

Az ÚFT legfrissebb elutasító határozatának indoklása szerint az ajánlat nincs összhangban a szlovák törvényekkel, mivel a 66 százaléknál nagyobb részesedéssel rendelkező tulajdonos nyilvános vételi ajánlata esetén a megelőző 6 hónap tőzsdei átlagárát kell figyelembe venni. Ha viszont az ominózus kötés beleszámít az ajánlati árba, akkor az átlagárfolyam 1100 koronáról 1379 koronára emelkedik, míg Mol ajánlatában 1200 koronát kínált. 

Eddig háromszor mondott nemet az ÚFT 


Az ÚFT már júliusban elutasította a részvényeseknek tett 1200 koronás nyilvános vételi ajánlatot, ám ezt a döntést a Mol megfellebbezte. Csakhogy a másodfokon eljáró igazgatótanács a fellebbezést szintén elutasította, mondván, hogy a Mol által kifogásolt, a szlovák tőzsdén márciusban kötött 202 ezer darabos, jóval piaci ár feletti, 1540 koronán született kötés nem minősült árfolyam-manipulációnak. A hivatalnak ugyanis nem sikerült megállapítani, hogy a tranzakcióban részt vevő angol eladó, illetve a vevő, egy megbízott svájci cég között összefonódás lett volna.


Elemzők szerint a másodfokú döntés azért is aggályos, mert korábban az ellenérdekelt fél, a mintegy 15 százalékos csomaggal rendelkező J&T Finance Group képviselője elismerte: ők voltak az eladók. Mindenesetre a Mol ismét fellebbezett. Ám az ÚFT pénteken újra csak elutasító határozatot hozott.

A Mol bíróság elé vitte az ügyet 

A Mol sajtóirodáján kérdésünkre azt mondták: az olajtáraság még nem kapta meg a hivatalos értesítést az ÚFT határozatáról, ezért ennek hiányában nyilatkozni sem tudnak. Ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az árfolyam-befolyásolás ügyében már korábban bírósághoz fordultak, s sajnálatosnak tartják, hogy a szlovák tőkepiaci felügyelet a bírósági eljárás ilyen korai szakaszában újabb döntést hozott. Szerencsésebbnek tartották volna, ha az ÚFT felfüggeszti eljárását a bírósági döntésig.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik