A találkozó főbb napirendi pontjai a globális gazdaságélénkítés lehetőségei, a dollár gyengesége, valamint az ázsiai valuták árfolyamának rugalmatlansága volt.
A tanácskozáson a Hetek közös zárónyilatkozatukban mindenekelőtt a világgazdasági növekedés gyorsítása mellett kötelezték el magukat: “Agenda for Growth” címmel megfogalmazott, a zárónyilatkozathoz csatolt dokumentum azokat a tennivalókat sorolja fel, amelyeket a vezető ipari országok már elindítottak, vagy a jövőben kell tenniük a globális növekedés élénkítésére. Mint hangsúlyozták, a dokumentumban foglaltak teljesítése elsősorban az egyes országok nemzeti felelőssége, de az erős kölcsönhatások működnek.
A Hetek növekedési napirendje Európában a kutatás-fejlesztés és az infrastrukturális beruházások ösztönzésével próbálja a gazdaságokat élénkíteni. Éppen a tanácskozást megelőzően, a német-francia csúcstalálkozón, az euróövezet vezető gazdasági hatalmai, Németország és Franciaország egy tíz területre kiterjedő, európai növekedésösztönző tervvel álltak elő. 
Árfolyam – piaci alapon
A Hetek a gazdasági növekedést élénkítő program elfogadása mellett a tanácskozáson rugalmasabb árfolyampolitikára szólították fel, elsősorban az ázsiai országokat – mindenekelőtt Kínát és Japánt.
Wim Duisenberg az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a találkozón közölte, hogy a központi bankok készek és a képesek kezelni a piaci nyugtalanságokat, hogy a világgazdasági egyensúlytalanságok sima kiegyenlítődését elősegítsék.
A kijelentés közvetlen előzménye az volt, hogy pénteken a dollár erősen esett a jenhez és az euróhoz képest azokra a hírekre, hogy a Hetek bátorítják az ázsiai kormányokat valutáik felértékelésre, a nagy amerikai folyómérleg hiány enyhítésére.
Az árfolyamokkal kapcsolatban az amerikai pénzügyminiszter mindazonáltal azt hangsúlyozta, hogy az átváltási árfolyamokat a piacnak és nem pedig a kormányoknak kell meghatározniuk. 
Ázsiai valutaválság az amerikai ikerdeficit miatt?
A tanácskozást közvetlen megelőzően időzítette a Nemzetközi Valutalap (IMF) a világgazdasági kilátásokról szóló, csütörtökön publikált őszi értékelését, amelyben ugyan az idénre a világgazdaság 3,2, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedését jósolja, ám egyenlőtlennek, bizonytalannak minősítette a fellendülést. Az Egyesült Államok vezeti az élénkülést, jól teljesít a japán gazdaság is, az eurózóna viszont olyan helyzetben van, hogy a legkisebb megingást sem lenne képes elviselni – derül ki az IMF értékeléséből.
A világgazdaságra nézve az IMF szerint az amerikai “ikerdeficit” jelenti a legnagyobb fenyegetést. Kenneth Rogoff, az IMF közgazdásza szerint az amerikai folyó fizetési mérleg hiányának egyensúlyba hozása kemény és áldozatokkal járó folyamat lesz, ám ez a dollár erőteljes esését is magával hozhatja. A dollár gyengülése viszont új gondokat gerjeszthet amiatt, hogy az ázsiai valuták mozgása a “zöldhasúhoz” kötött.
Az Egyesült Államok folyó fizetési mérlegében 138,7 milliárd dolláros hiányt halmozott fel az év második negyedévében, költségvetésében pedig szintén rekordméretű deficit keletkezik 2004-ben várhatóan 480 milliárd dollárral. ” Az Egyesült Államoknak jutott a legjobb fellendüléshez, amit csak meg lehet venni” – ironizált Rogoff, utalva arra, hogy az élénkülést az USA óriási méretű hitelekkel finanszírozza. 
Az euró támogassa a dollár-kiigazítást
Amennyiben a dollár – az egyensúly felé tett amerikai lépések miatt – újból esne, az mindenek előtt az euró kárára történne, hiszen a legtöbb ázsiai valuta a dollárral együtt mozog. Ez azzal járna, hogy a kínai jüan előnyökhöz juttatná Kínát, kisebb mértékben az egész régiót a nemzetközi kereskedelemben. Más szóval, amennyiben az euró támogatná egyedül a dollár kiigazítást, az komoly gondokat okozna szemben azzal a helyzettel, ha a kiigazítás terheit elosztanák, vagyis Kína, és más ázsiai országok is felértékelnék valutájukat a dollárral szemben – érvelt Kenneth Rogoff. – Elég fejfájást okoz, hogy a világgazdaságot egyetlen hajtómű húzza ( az amerikai élénkülés), és még rosszabb lenne, ha a földet érés is egy keréken történne – mondta.
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben kampányt folytatott annak érdekében, hogy Kína lebegtesse valutáját, ám e kérdést az európaiakat és Japánt is nyugtalanítja. Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke hétfőn tárgyal majd Dubajban a kínai központi bank vezetőjével.
Az IMF ehhez képest sokkal visszafogottabb az európai országok egyensúlytalansága ügyében, még ha az Európai Unión belül e kérdés élénk viták tárgya is. Az IMF befolyásos személyiségei ellentétes véleményeket fogalmaznak meg arról, hogy mennyire lehetne rugalmasan értelmezni az európai stabilitási paktumban szereplő, a nemzeti termék 3 százalékában rögzített költségvetési deficit- határt, ám ez a kérdés jelenleg az eurózóna belső ügyének számít, a szakértők nem tekintik a problémát világgazdasági kockázatot jelentő kérdésnek.
