Belföld

Lemondott Richard Grasso – brókerből lett multimilliomos

A New York-i tőzsde elnöke 140 millió dollárjával közbotrányt okozott. Lemondását többen üdvözlik, mint sajnálják. Széke még üres. Elszabadulni látszik az indulatok vihara.

Külső nyomásra mondott le posztjáról szerda este Richard Grasso, a New York-i értéktőzsde (NYSE) elnök-vezérigazgatója, akinek közel 140 millió dolláros (32 milliárd forintos) jövedelme botrányt váltott ki az Egyesült Államokban. A lemondását sürgető felhívások hatására maga Grasso ajánlotta fel távozását, ami azonban további dollármilliók kifizetését vonhatja maga után a vitatott kompenzációs csomagon túl.

Egy karrier vége

 

A most 57 éves Richard Grasso kétéves katonai szolgálatot követően 1968-ban értékpapírkereskedőként lépett alkalmazásba a New York-i tőzsdén. 1973-ban a kibocsátási és marketing osztály igazgatójává nevezték ki, 1977 óta alelnök, majd hatásköreinek fokozatos bővítésével 1995. június 1-je óta ült a New York-i értéktőzsde összevont elnök-vezérigazgatói székében. A tőzsde 211 éves történetében ő az első, aki szinte a legalacsonyabb szintről küzdötte fel magát a csúcsra. Felsőfokú végzettsége nincsen, igaz, karrierje során számos egyetem tiszteletbeli doktorátusi címet adományozott neki. 

Önként kellett lemondania

A Richard Grasso elleni indulatokat idei jövedelmének nyilvánosságra kerülése korbácsolta fel: a tőzsdeelnök markát ugyanis 139,5 millió dollár ütheti. Az ominózus kompenzációs csomag Grasso (akit az angol nyelvű szaksajtó már egyszerűen csak Dickként emleget) 36 éves New York-i pályafutása alatt felhalmozott különböző prémiumokból, nyugdíjbiztosítási és takarékszámlákon elhelyezett összegekből, valamint egyéb természetbeni juttatásokból tevődik össze. Augusztus végén azért derült fény az elnök pénzügyeire, mert a szövetségi értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) az irányítási szabályzat vizsgálatára szólította fel a New York-i tőzsdét.

A fizetéseket a lehető legnagyobb diszkrécióval kezelő Amerikában egy ekkora kompenzációs csomag sokaknak csípte a szemét. A három legnagyobb amerikai nyílt végű nyugdíjalap képviselői, korábban pedig a SEC elnöke is élesen bírálta az összeg nagyságát, és a Tőzsdetanács is felvetette a távozás lehetőségét. A kaliforniai közalkalmazottak és tanárok nyugdíjalapjainak vezetői nyílt levélben szólították fel távozásra az elnököt. Hasonló kijelentést tett a szövetségi állam és New York állam főszámvevője is. Utóbbi, Alan Hevesi szerint helytelen ilyen óriási összeggel ösztönözni egy felügyeleti szerepet ellátó személyt.

Kritikusai a pénzügyeken túl azt is szemére vetik a börze ex-elnökének, hogy kudarcot vallott a tőzsdei cégeknél tapasztalható korrupció elleni harcban, ráadásul nem képes bevezetni a NYSE-n a régóta sürgetett reformokat sem. A kritikák és támadások kereszttüzében már Grasso is úgy gondolta,hogy nem akarja megtartani pozícióját. Ő maga hívta össze szerda délutánra az igazgatótanács rendkívüli ülését, amelyen felajánlotta a lemondását, mondván: „Abban hiszek, hogy ez a döntés a legmegfelelőbb a tőzsde és saját magam számára egyaránt”. A testület elfogadta a lemondást, bár húszból heten ellenezték.

Az ex-elnök mellett kiállók első helyen azt hangoztatják, hogy Grasso egész életét a New York-i tőzsdének szentelte. Azt pedig még kritikusai is a javára írják, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után gyorsan és határozottan fellépett a kereskedés újraindítása érdekében.

Nem üres kézzel távozik

Az elnök-vezérigazgató a jelek szerint ügyesen menedzselte pénzügyeit, nemrégiben megújított (2007. májusig szóló) szerződése révén például most további több tízmillió dollárra tarthat igényt afféle lelépési díjként. Amennyiben ugyanis nyomós oka volt a távozásra, vagy ok nélkül távolították el pozíciójából – eredeti munkaszerződésének 2007 májusi lejártáig megkaphatja évi 1,4 millió dolláros fizetését és hozzá további egymillió dollár jutalmat – összesen így mintegy 8,5 millió dollárra számíthat.

Ezen felül további 28,6 millió dollár kiegészítő nyugdíjjuttatást, 12,1 millió dollár életkorhoz kötődő juttatást kaphat, ötmillió dollár pedig bánatpénz címén kerülhet a zsebébe. Ráadásul élete végéig ingyenes egészségügyi ellátás is jár a távozó tőzsdefőnöknek.

Amennyiben kiderül, hogy kellően fajsúlyos indok nélkül távozott Grasso, illetve komoly kötelességszegés okán bírták lemondásra, a fenti juttatások nagy részének búcsút mondhat. Azt egyelőre nem tudni, mi lesz az ex-börzefőnök korábbi kompenzációs csomagjának leginkább vitatott 48 millió dolláros tételével. A tőzsde szeptember elején azt közölte az értékpapírfelügyelettel, hogy Grasso lemond a következő négy évre járó összegről.

A CNN weboldalán tegnap indított szavazáson egyébként már több mint 32 ezren nyilvánítottak véleményt. Az olvasók 73 százaléka úgy véli, nem szabad kifizetni Grassonak a 140 millió dolláros juttatást.

Utód kerestetik

 

Az elnök ideiglenes utódaként első nekifutásra az igazgatóság egyik tagját, Larry Sonsinit kérték fel. A neves szilikon-völgyi értékpapír-szakértő ügyvéd nem fogadta el a felkérést – jelentette be csütörtökön a NYSE szóvivője. Később visszautasította a felkérést további négy utódjelölt is (köztük a volt pénzügyminiszter Robert Rubin), így átmenetileg Carl McCall, a tőzsdei vezetők fizetéséért felelős bizottságot vezető igazgatótanácsi tag látja el a tőzsdeelnöki feladatokat. Az operatív munkában Catherine Kinney és Robert Britz társelnökökként segítik majd, addig, amíg a végleges utódot meg nem találják. Az ő személyéről egyelőre újabb találgatások láttak napvilágot, elképzelhető, hogy Paul Volcker, a Fed korábbi elnöke, Alan Greenspan elődje töltené be a tisztséget.  

Reformokat sürgetnek a tőzsdetagok

A tőzsdeelnök lemondásának hátterében az értékpapírfelügyelet és a tőzsdetagok által sürgetett drámai változások is meghúzódnak. A SEC ugyanis már márciusban vállalati szemléletű irányítást követelt meg a New York-i börzétől. Ezt követően júliusban életbe léptek az első szabálymódosítások, a következő hónapokban azonban újabb, konkrét indítványokat vár a felügyelet.

A kialakult parázs viták során az elnök fizetése mellett a tőzsdetagok felvetették, hogy a tőzsde igazgatósága nem az ő érdekeiket képviseli, hanem saját érdekei által vezérelt szervezetről van szó, amelyben nem fér össze a duális (kereskedési helyet biztosító és az értékpapírkibocsátókat szabályozó) szerepkör. A reformjavaslatok egyébként meglehetősen széles skálán mozognak: sokan megelégednének azzal, hogy különítsék el a vezérigazgatói és az elnöki szerepkört.

A New York-i Értéktőzsde mindenesetre elsősorban most arra törekszik, hogy új alapokra helyezze a transzparenciát és olyan igazgatókat nevezzen ki, akik jobban képviselik a parkett üzletkötőinek és a befektetőknek az érdekeit. Az igazgatóság egyébként jelenleg 12 értékpapír-üzletági igazgatóból és 12 úgynevezett általános igazgatóból áll, akik többnyire a tőzsdén jegyzett vállalatok jelenlegi vagy korábbi vezetői. Elképzelhető azonban, hogy 70 százalékuk mellőzötté válna a jövőben – kommentálja az eseményeket az amerikai szaksajtó.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.