A jogharmonizáció első, immár lezárult szakasza nem járt különösebb változással, a módosítások jórészt technikaiak voltak. A második szakasz azonban már jelentősebb változásokat hoz: az új biztosítási törvény a csatlakozás időpontjában, 2004. május elsején lép életbe.
Az új szabályozással válik hatályossá a szolgáltatások szabad áramlásának elve, s ezzel az egységes EU-piacon szabadon értékesíthetik majd termékeiket a magyarországi biztosítók, de a határon átnyúló szolgáltatások jegyében a külföldi biztosítók is értékesíthetik biztosításaikat Magyarországon anélkül, hogy céget alapítanának itt.
A magyarországi biztosítási piacion az EU-országok többsége, illetve a legnagyobb európai biztosító társaságok döntő része képviselteti magát. A külföldi-magyar tulajdon aránya 80-20 százalék, a külföldi tulajdonon belül a legnagyobb – 23,5 százalék – az osztrák tulajdon aránya. Őket követik a hollandok 17,3, a németek 16,7 százalékkal, s az Európai Unió országai közül említésre méltó tulajdoni aránnyal jelen vannak még – 7,3 százalékkal – a belga, illetve 4,1 százalékkal francia tulajdonok.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szakemberei nem látnak komoly esélyt arra, hogy tömeges szervezet-átalakítások következnének be a magyar biztosítási piacon. Várhatóan a cégek többsége továbbra is részvénytársasági formában működik majd, nem indul be a “fiókosodás”. A fiókteleppé alakulás esetleg néhány kisebb biztosító társaságnál következhet be, a biztosító egyesületeknél pedig a magasabb tőkekövetelmények miatt fúziók fordulhatnak elő.
Új fióktelepek, leányvállalatok megjelenése azonban várható, úgy, mint ahogy a magyarországi biztosító társaságok határon túli terjeszkedése is felgyorsulhat. A határokon túli terjeszkedés nemcsak a határon átnyúló szolgáltatások megjelenésével valósul meg, hanem várhatóan magyarországi bejegyzésű társaságok fióktelepeket-cégeket hoznak majd létre külföldön. Az OTP-csoport szlovákiai terjeszkedése példa erre már ma is: a csoport két biztosító társaságot, élet- és nem életbiztosítót egyaránt létrehozott. Ezen túl Bulgáriában is megjelenik majd a biztosítási piacon miután a DSK Bank megvásárlásával biztosítóban is szerez részesedést a legnagyobb magyar hitelintézet.
Az EU-csatlakozást követően hasonló tendenciákkal lehet számolni, mint ami a szomszédos Ausztriában tapasztalható volt. Az 1995-ös csatlakozást követő öt évben 145-ről 396-ra növekedett a határon átnyúló szolgáltatók és 6-ról 17-re a fiókok száma. Ugyanebben az időszakban viszont a társaságok és egyesületek száma 62-ről 56-ra csökkent. Míg a fiókok tevékenysége a nem életbiztosítási üzletágakhoz kapcsolódott, addig a határon átnyúló szolgáltatásoké elsősorban az életbiztosítási üzletághoz.
Az uniós csatlakozással a felügyeleti rendszer szabályai is módosulnak. Az egységes, európai uniós belső piacon az egységes engedély elve érvényesül, azaz, a tagállamok bármelyikében kiadott biztosítási tevékenységi engedély a többi uniós tagország területén is érvényes lesz. A csatlakozással tovább nő majd a pénzügyi csoportok jelentősége, a csoportok tagjai közötti összefonódások mélyülnek. A magyarországi biztosító társaságok – mérlegfőösszeg és díjbevételük alapján – a szektor 90 százalékát fedik le, így konszolidált ellenőrzésük különösen fontos.
