Többé-kevésbé összhangban állnak a már korábban megszellőztetett keretszámokkal a szerdán véglegesített adószabályok, amelyek tárgyalását pénteken kezdi meg az Országgyűlés. A Gál J. Zoltán kormányszóvivő és László Csaba pénzügyminiszter által ismertetett koncepció a befektetőknek kíván kedvezni a fogyasztók ellenében, valamint a nyugdíjasokat és a gyermekes családokat igyekszik kedvezőbb helyzetbe hozni. Az ellenzék természetesen gyökeresen ellentétesen látja a mögöttes célokat.
Az új szja-tábla
A személyi jövedelemadót 2004-ben alacsonyabb kulcsokkal és magasabb sávhatárokkal számolhatjuk. Az új tábla szerint az adó:
800 000 forintig 18 százalék;
800 000 – 1 500 000 forintig 26 százalék;
1 500 000 forinttól 38 százalék.
Az adójóváírás összege 18 százalék, havi 9000 forint lesz, ami 1,35 millió forintig teljes egészében, 1,35-1,95 millió forint között pedig fokozatosan csökkenő mértékben vehető igénybe. Megszűnik a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj adókedvezménye.
Adócsökkentés egyfelől
Mi lesz a nyugdíjasokkal? Az ellenzéki képviselők egyik fő ellenvetése az áfa-emelésben és a nyugdíjasok helyzetében keresendő. Szerintük ugyanis a fogyasztási cikkek forgalmi adójának emelésével éppen a nyugdíjasok járnak a legrosszabbul, hiszen az ő fogyasztói kosarukban az átlagosnál több olyan termék van, amelynek áfája most felfelé módosult (például gyógyszerek). László Csaba szerint épp ezért a kormány vizsgálni fogja az áfa-emelés hatását a “rendes” fogyasztói kosárra és a “nyugdíjas” fogyasztói kosárra is, és kompenzálja a nyugdíjasokat, amennyiben ez valóban indokolttá válik – hangsúlyozta a pénzügyminiszter -, annak érdekében, hogy a nyugdíjak reálértéken is növekedni tudjanak. 2004-ben egyébként már az 53. mellett az 54. heti nyugdíjat is elbírja a költségvetés, emellett januárban a svájci indexálás szerint 6 százalékos emelésre is számíthatnak a nyugdíjasok.
A sokat hangoztatott adócsökkentés a személyi jövedelemadó és a társasági nyereségadó kulcsaiban ölt testet. Az utóbbi adókulcs 18-ról 16 százalékra csökkentése a vállalkozások versenyképessége szempontjából különösen fontos, ezután ugyanis a magyar cégeknek a régióban messze legalacsonyabb adókulccsal kell majd adózniuk – hangsúlyozta László Csaba.
A beruházások, fejlesztések ösztönzésére bővül a fejlesztési adókedvezmények köre. Az értékhatár 10 milliárd forintról 5 milliárd forintra csökken, a hátrányos térségekben 3 milliárdról 1,5 milliárdra csökken. 2004-től adómentes fejlesztési tartalékként már az adózás előtti nyereség 25 százaléka tartalékolható. 2004-től a veszteség korlátlan ideig leírható.
A létszámfejlesztési adókedvezmény az eddigi 500 fő helyett már 200 fő után is jár majd, míg a hátrányos helyzetű régiókban már 100 dolgozó is jogalapot jelent. Új elemként jelent meg, hogy a helyi iparűzési adónál a befektetett pénzügyi eszközök és kamatbevételek 50 százaléka levonható lesz az adóalapból. A kisvállalkozások beruházási hiteleihez kapcsolódó adókedvezmény felső határa ötről hatmillióra emelkedik. Növeli a kormány az adókedvezményeket tanulók, illetve megváltozott munkaképességűek alkalmazása esetén is.
Szélesedhet az egyszerűsített vállalkozási adót (evát) igénybevevők köre is, tizenötről ugyanis huszonöt millióra emelkedik az árbevétel felső határa és pénzügyi vállalkozások is választhatják majd ezt az adózási formát. Nem lesz kizáró alap a 10 százalékot meghaladó részesedés más evás vállalkozásban.
Növekednek viszont a fogyasztók terhei: megszűnik a nullaszázalékos áfakulcs, helyébe az ötszázalékos kulcs lép (ide tartoznak a gyógyszerek, a tankönyvek és új kedvezményként a könyvek), a korábbi 12 százalékos kedvezményes kulcs 15 százalékra emelkedik, a normál 25 százalékos kulcs nem változik (viszont ide kerül a villamos energia és az ásványi tüzelőanyagok csoportja is). A jövedéki adó az alkoholnál 15 százalékkal, a cigaretta után 35 százalékkal, a vágott dohány után 121 százalékkal lesz magasabb. A forrásadó 20-ról 25 százalékra emelkedik.
Növekednek a járulékterhek is: jövőre 3-ról 4 százalékra emelkedik az egészségügyi járulék mértéke. Egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint béréből 35,9 forintot fizet a költségvetésnek adó és járulék címén.
Megszűnik vagy legalábbis átalakul néhány adókedvezmény is. A lakáshitelek adókedvezménye új lakás és maximum 10 millió forintos hitel esetén 40 százalék lesz, de legfeljebb 120 ezer forint (az eddigi 240 ezer forint helyett). Használt lakásra 30 százalékos kedvezményt lehet igénybe venni, az évente visszaigényelhető összeg pedig szintén 120 ezer forint. A kedvezmény igénybevételének felső határa ebben az esetben nyolcmillió forint lesz, ennél nagyobb összegű hitel után semmilyen kedvezmény nem jár. A rendszerbe további plafonok is beépülnek: a kedvezményt 3,4 millió forintos éves jövedelemig teljes összegben, 4 millióig csökkenő mértékben lehet figyelembe venni, 4 millió forint felett viszont egyáltalán nem jár kedvezmény.
Takarékossági tervek
A bevételi oldal véglegesítése mellett a kormánytagok döntöttek a kiadások csökkentéséről is. Az egyik legfontosabb sarokszám az államháztartás 2004-es hiánya, ez a GDP 3,8 százalékát nem haladhatja meg. A költségvetési intézmények összességében mintegy 300 milliárd forinttal kevesebb pénzt költhetnek el, mint idén, a megtakarítás a GDP 1,5 százaléka.
Emellett a miniszterelnök a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó intézményekben 10 százalékos létszámleépítést rendelt el, ami hozzávetőleg 8 ezer ember elbocsátását jelenti. Ezzel párhuzamosan a kormányzat jelentős számú gépkocsitól válik meg, a vezetői szintek száma csökken, a mobiltelefonok használatát szigorítják.
Infrastrukturális beruházásokra, út-, illetve autópályaépítésre ugyanakkor az idei összegnél 150-200 milliárd forinttal több jut.
