Belföld

Svédország nem akar eurót

admin

2003. 09. 15. 08:21

A svéd választópolgárok 56,1 százaléka szavazott a vasárnapi referendumon a közös európai valuta bevezetése ellen és 41,8 százalékuk támogatta azt, míg 0,5 százaléknyi szavazat érvénytelen volt.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szerint Svédország kétségkívül veszít befolyásából az Európai Unión belül. Göran Persson miniszterelnök

Göran Persson

már a szavazatok 81,2 százalékának feldolgozása után – 56,2 százalékos nem szavazatnál – beismerte vereségét a népszavazáson. “Megállapíthatom, hogy az eredmény világos, nagyon világos” – jelentette ki a kormányfő a szociáldemokrata párt székhelyén tartott sajtótájékoztatóján,  ugyanakkor kizárta, hogy lemondana a vereség miatt. Az eredmény a gazdasági és monetáris unió iránti mély szkepticizmusról tanúskodik – jegyezte meg.

 Minőségi romlást hozna

A szakértők szerint számítani lehetett rá, hogy Svédország sem most, sem később nem kívánja mélyíteni az euró bevezetésével európai integrációját. A skandináv országok ellenállása az euróval és az európai integrációval szemben immár hagyományosnak mondható. Dániában háromból két népszavazáson utasították el az euró bevezetését, Norvégia kétszer is ellene szavazott az Európai Unióba való belépésnek, és Svédország európai tagsága is mindössze egy hajszálon múlott 1994-ben. Az elemzők véleménye szerint az északi országok távolságtartása földrajzi, politikai és kulturális tényezőkre vezethetők vissza. A skandináv államok lakossága meg van győződve arról, hogy államaik sokkal demokratikusabbak, szociálisabbak és környezetbarátabbak, mint az európai átlag. Az integráció mélyítése szerintük minőségi romlást hozna országaikban ezeken a területeken. Bár ellenállásukat alapvetően nem közgazdasági szempontok szerint mérlegelik, az Európai Unió kedvezőtlen gazdasági folyamatai nem képesek ellensúlyozni az általános szkepszist. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász nemrég megjelent írásában hangoztatta, hogy a svédek illetve a britek joggal hárítják el az euró bevezetését, hiszen a közös európai pénz lassabb növekedéshez és magasabb munkanélküliséghez vezet. A Európai Központi Bank rövidlátó monetáris politikája, továbbá a stabilitási és növekedési paktum elhibázott konstrukciója felelős ezekért a negatívumokért. Svédország számára – amíg ezek a sarokkövek nem változnak – az euró bevezetése nagyobb kockázattal jár, mint saját valutájának megtartása – véli Stiglitz.

Svédország veszít európai befolyásából

Svédország továbbra is az Európai Unió aktív tagja marad – hangsúlyozta Bosse Ringholm svéd pénzügyminiszter. A miniszter szerint széleskörű és szorosabb együttműködésre van szükség több területen, így az EU gazdaságát 2010-ig a legversenyképesebbé tenni kívánó lisszaboni stratégia keretébe illeszkedő növekedési kérdésekben. “A referendum kimenetele azt jelenti, hogy gazdaságpolitikánk alapvető elemei változatlanok maradnak. A korona továbbra is lebegni fog. A Riksbank (jegybank) irányítja a monetáris politikát, fő célként az árak stabilitását tűzve ki” – mondta. Robert Bergqvist, a SEB svéd bank vezető közgazdásza szerint a korona rövid távú gyengülése várható, ez azonban átmeneti lesz.

Megfigyelők szerint a nem győzelme azt mutatja, hogy nem következett be az európárti külügyminiszter asszony, Anna Lindh e heti meggyilkolása kapcsán vár szimpátiaszavazás: az igen és nem szavazatok aránya között különbség még a kampány végén előre jelzettnél is nagyobb volt.

Az Európai Bizottság röviddel Persson kormányfő nyilatkozata után kiadott közleményben meggyőződését fejezte ki, hogy a nem ellenére Svédország nem adja fel a közös európai valuta bevezetésének tervét. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, akit a svéd televízió egyenes adásban kérdezett meg arról, hogy Svédország veszít-e befolyásából az Európai Unión belül, azt válaszolta: “Kétségkívül igen.” Emlékeztetett, hogy az euróövezet pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán, ahol az európai gazdaság jövőjéről volt szó, Svédország nem volt jelen. Mint mondta, a miniszterek remélték, hogy Svédország is csatlakozik. Nem zárta ki azonban a szoros együttműködést. “Megvan a lehetősége, hogy együtt dolgozzunk és jobban megismerjük egymást” – mondta Romano Prodi.

A svéd nem miatt csúszhat a brit népszavazás

A brit kormány első nyilatkozata szerint semmilyen hatással nem lesz a brit euróreferendum időzítésére az eurót elutasítók jelentős győzelme a közös valuta meghonosításáról rendezett vasárnapi svédországi népszavazáson. Nem hivatalos londoni vélemények szerint azonban most már szinte kizárt, hogy a közeljövőben Nagy-Britanniában megrendezzék az ugyanebben a kérdésben megígért népszavazást.

Gerhard Schröder német kancellár közleményében sajnálkozását fejezte ki a svéd nép döntése miatt, mivel “az euróhoz való svéd csatlakozás hosszú távon mind gazdaságilag, mint politikailag hasznos lett volt úgy Európa mint Svédország számára”. A svéd állampolgárok döntését tiszteletben tartva a kancellár úgy vélte, hogy az ajtó nincsen zárva és Svédország jövőbeli csatlakozása az euróövezethez továbbra is lehetséges. “A legnagyobb vesztesek a vállalatok lesznek” – mondta a svéd Ericsson távközlésiberendezés-gyártó elnöke, Michael Treschow.

Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő vasárnap este hangsúlyozta: a svéd elutasítás Dániában nem lesz befolyással. Koppenhága a 2000. szeptember 28-án tartott népszavazáson vetette el a közös európai valuta bevezetését.

Finnország szerint a svéd elutasítás komoly figyelmeztetést jelent az euróövezet tizenkét országa – főként a magas költségvetési hiánnyal küzdők – számára, hogy rendet tegyenek pénzügyeik háza táján. Matti Vanhanen kormányfő kijelentette: a svédek felmérték, mennyire sikeres a pénzügyi unió a gyakorlatban. Az euróövezet új tagjainak most együtt kell fellépniük és meg kell teremteniük a stabilitásukat.

Az észtek igene

Észtország nagy arányban támogatta az ország 2004. május 1-én esedékes európai uniós csatlakozását: a vasárnapi népszavazáson a szavazópolgárok 67 százaléka voksolt igennel, 33 százalékuk pedig nemmel – ismertette a nem hivatalos végeredményt a Központi Választási Bizottság.

Az 1,4 milliós ország 865 ezer választópolgára 652 szavazóhelyiségben adhatta le voksát. A szavazati joggal rendelkező észtek húsz százaléka már korábban élt állampolgári jogával. A szavazólapokon az a kérdés szerepel: “Támogatja-e Ön a csatlakozást az Európai Unióhoz és az alkotmány módosítását?”

Tizenhárom évvel a volt szovjetköztársaság függetlenné válása után Észtország a nyolcadik a tíz tagjelölt állam közül, amely támogatta az EU-csatlakozást. Lettországban szeptember 20-án járulnak az urnákhoz, míg Ciprus nem tart népszavazást a csatlakozásról.

“Meggyőződésem, hogy az észtek ma igent mondanak” – jelentette ki vasárnap reggel szavazatának leadása után Arnord Rüütel köztársasági elnök. Juhan Parts kormányfő is bizonyos volt az igen győzelmében. Meglepetését fejezte ki az újságíróknak az esetleges nemre vonatkozó kérdésére. “Miután tíz éve erre tartunk, furcsa lenne, ha hirtelen irányt változtatnánk” – idézte a kormányfő szavait az AFP francia hírügynökség.

A választási bizottság adatai szerint a népszavazáson a szavazásra jogosultak 63 százaléka vett részt, míg a tavalyi parlamenti választásokon 58,2 százalékuk járult az urnákhoz.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. október 19.
Áder János köztársasági elnök (j) október 17-i hatállyal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré nevezi ki Rogán Antalt a Sándor-palota Tükörtermében 2015. október 19-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója, Altorjai Anita, a KEH Sajtóigazgatóságának igazgatója, Gróh Gáspár, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője és Szadai Károly, a KEH főtanácsosa (j-b).
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.