Belföld

Szezonális hatások miatt alacsonyabb az infláció a vártnál

Főleg szezonális hatásokkal magyarázták a vártnál lényegesen alacsonyabb, 4,7 százalékos 12 havi augusztusi magyarországi inflációs adatot a térséggel foglalkozó londoni befektetési elemzők, abban azonban már nem volt egyöntetű a vélemény, hogy várható-e a közeljövőben jegybanki kamatcsökkentés.

Dwyfor Evans, a Bank of America londoni irodájának vezető térségi stratégája – aki előző nap 5 százalék feletti éves és nulla százalékos havi áremelkedést jósolt – csütörtökön azt mondta: a tényleges augusztusi adatból úgy tűnik, hogy az infláció “legalábbis a jelenlegi ciklusra” már júliusban tetőzött. Evans azt mondta: innentől stagnálást vár az év hátralévő részére, 4,6 százalékos év végi inflációval.

A BoA szakértője kiemelte, hogy a teljes kosárra vetített, havi összevetésű 0,3 százalékos árcsökkenés mellett a havi maginflációs ütem 0,3 százalékos volt, vagyis a maginflációs körön kívüli tényezők okozták a lassulást. Evans szerint valószínű, hogy a szezonális élelmiszerár-defláció volt a fő ok.

Arra a kérdésre, hogy a legutóbbi lanyha GDP-adat és a vártnál alacsonyabb infláció együtt nem bírhatja-e rá a nemzeti bankot az idei kamatcsökkentésre, az elemző azt mondta: a piac egy hónapja még abban sem volt teljesen bizonyos, hogy a következő kamatmódosítás emelés vagy csökkentés lesz-e. Mára annyi változott, hogy a piac csaknem teljes bizonyossággal lefelé irányulónak veszi a következő módosítást, de az MNB egyelőre valószínűleg tartja magát a kivárás politikájához – mondta a Bank of America elemzője.

Evans szerint az átfogó és a maginflációs havi adat közötti különbség arra utalhat, hogy az alacsony augusztusi éves ütem jóval inkább szezonális, semmint strukturális okokra vezethető vissza, és ez nem oszlatja el a jegybank aggodalmait a bérkiáramlással és a költségvetéssel kapcsolatban. Az MNB minden bizonnyal megvár még néhány havi inflációs adatot a következő kamatmódosítási döntés előtt – tette hozzá.

Reinhard Cluse, a UBS csoport londoni befektetési irodájának vezető feltörekvő piaci elemzője is azt mondta, hogy a piaci konszenzustól fél százalékponttal elmaradó augusztusi inflációt “a jegybanki pénzügypolitika befolyási körén kívül eső” élelmiszerárak okozták. Ezzel együtt is a UBS az augusztusi adat után azzal számol, hogy az év végi 12 havi infláció nem haladja meg az 5,0 százalékot, vagyis a 4,5 százalékos eredeti jegybanki célt nem fogja “olyan drámai mértékben túllépni”, amilyentől a piac korábban tartott – mondta Cluse.

Az elemző azt mondta: a ház eddig gyakorlatilag kizárta az idei jegybanki kamatcsökkentés lehetőségét. A forint új keletű, “meglepő” erősödése és a nagyon jó augusztusi infláció után azonban – feltételezve, hogy a forint tovább erősödik – az év legvégén bekövetkezhet az első, mérsékelt pénzügypolitikai lazítás – mondta. Cluse szerint ennek mértéke valószínűleg nem fogja meghaladni a fél százalékpontot.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik