Hozzátette, hogy a támogatandó projektek listáját ez év tavaszán eljuttatták Brüsszelbe, a végső egyeztetés pedig szeptember végén lesz az unió illetékeseivel.
A helyettes államtitkár szavai szerint az uniós forrásokból jövőre mintegy 50-80 millió euró (13-20 milliárd forint) állhat rendelkezésre, melyhez a szükséges 35-40 százalékos társfinanszírozást a 2004. évi költségvetés biztosítani fogja.
Az Európai Unió közlekedési munkacsoportja kidolgozta az EU 2007-2014 közötti időszakra szóló európai közlekedési fejlesztési koncepcióját, amelynek finanszírozási igénye 600 milliárd euró (150 ezer milliárd forint). Ezen belül a munkacsoport mintegy 270 milliárd euró beruházásról készített javaslatot az EU bizottsága számára, amelyet hamarosan benyújtanak az EU parlamentje elé, jóváhagyása után nagyobb lendületet vehet az európai közlekedési fejlesztés ügye – mondta a helyettes államtitkár.
Tájékoztatása szerint Magyarország három projektcsomagot nyújtott be, melyből kettőt elfogadott az EU munkacsoportja. Ebből az egyik a 5-ös helsinki korridor, amely az M7-es, illetve az M3-as autópályát foglalja magában. A másik projekt, amelyet befogadott az EU közlekedési munkacsoportja a Duna fejlesztését foglalja magában. A harmadik magyar igény a Ferihegyi repülőtér 3-as termináljának fejlesztése lett volna, ám ezt nem sikerült elfogadtatni, mivel a EU munkacsoportja a repülőtéri projekteket nem támogatja.
Kazatsay Zoltán elmondta: a Duna-projekt költsége mintegy 250 millió euró (65 milliárd forint), amely elsősorban a meder rendezését foglalja magában, ezzel segítve a legfontosabb európai vízi közlekedési folyosó hajózhatóságát. A projekt kikötőfejlesztéseket nem tartalmaz. A 5-ös folyosó vasúti fejlesztésére 2007 és 2014-ig 485 millió eurót szán az EU. Emellett a 4-es helsinki korridor fejlesztésére 500 millió eurót különítenek el, amely magában foglalj a Bécs-Budapest vasútvonal fejlesztését.
Kazatsay Zoltán elmondta azt is, hogy az EU munkacsoportja által fontosnak ítélt közlekedési fejlesztések összhangban vannak a magyar kormány által ez év tavaszán elfogadott középtávú magyar közlekedési koncepcióval.
Így a várhatóan középtávon sem EU-tagállammá váló országokat összekötő közlekedési projektek támogatásai sorában helyet kapott az 5/C korridor Budapest-Szarajevó közötti fejlesztése, amely a 6-os, illetve az 56-os közút felújítását jelenti.
Emellett az EU munkacsoportja támogatandónak tartja a Budapestet Ukrajnával összekötő vasútvonalat is. A helyettes államtitkár szerint az EU munkacsoportja megfogalmazta azt is, hogy az elmúlt években azért nem tudott dinamikusabban fejlődni az összeurópai közlekedési hálózat, mert a beruházási költségeknek mindössze 10 százalékát fedezték központilag. Ezért elhangzott az a javaslat, hogy e 10 százalékos limitet emeljék fel legalább 20 százalékra, sőt a harmadik országok felé való kapcsolatot megteremtő közlekedési fejlesztések élvezzék az EU költségvetésének 30-35 százalékos támogatását is.
“Ez Magyarország számára kedvező, mivel így a Budapest-Ukrajna, Budapest-Románia, Budapest-Szerbia közötti összeköttetésre fordítandó beruházás kevésbé terheli majd a magyar központi költségvetést, valamint az EU kohéziós és strukturális alapját” – mondta Kazatsay Zoltán.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
