Belföld

Kitüntetést kapott Kertész Imre

Mádl Ferenc köztársasági elnök - Medgyessy Péter miniszterelnök előterjesztésére - a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas írónak – írja a Népszava. Az író ma mutatja be új könyvét, a Felszámolást.

Az államfő által adható legmagasabb kitüntetést – amelyet magyar író még soha nem kapott – a Budai Várban levő Sándor-palotában vehette át Kertész Imre, aki eredetileg március 15-e alkalmából vehette volna át a díjat, de akkor külföldi tartózkodása miatt elhalasztották az eseményt. A Sorstalanság című könyv szerzőjének munkásságát kollégája, az író, esszéista Sándor Iván méltatta; beleszőve mondandójába, hogy Kertész írásai – Bibó Istvánhoz hasonlatosan eretnek módon – mást mondanak az elmúlt századról és a máról is. Botrányt keltően beszélnek arról, hogy ne fogadjuk el a hazugságot, az árulást; nézzünk az álarcok mögé, mert csak így pillanthatjuk meg a történelmet. Sándor Iván kitért a Sorstalanságból készülő filmre is, utalva arra is, hogy a Pilisnél nem is lehetett volna históriai tekintetben alkalmasabb helyszínt találni annak, hiszen történelmi tájban épülhet a díszlet: a pilisi dombok között hajszolták 1944 novemberében a magyar történelem talán legborzasztóbb, az óbudai téglagyárból indított halálmeneteit.

A kitüntetést átvevő Kertész Imrét számos meghívott vendég, több politikus is köszöntötte, így Szili Katalin, a Parlament elnöke, Hiller István kulturális miniszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, aki Schmidt Mária – a Terror Háza múzeum igazgatója – társaságában érkezett.

A Sorstalanság, a Kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért történetét próbálja végleg lezárni Kertész Imre a tetralógia befejező részével a Felszámolással. Hogy a törekvés visszavonhatatlan legyen az egyik kulcsszereplő nem is él már. Mind a négy műnek az élményalapja Kertész tragikus gyermekkora: a náci haláltábor, a holokauszt.

Erről írja Esterházy Péter Az Örömről című esszéjében, hogy: ” Kertész Imre minden sora a holokausztból nőtt ki, tehát, ezért, ennélfogva, következésképp, ergo minden sora halálosan magyar. Azt hiszem ez az a mondat, amit okvetlenül komolyan kell vennünk”. Elsősorban nem azért fontosak Esterházy szavai, mert meglepő módon sok hazafinak nem járta át öröm a szívét, amikor megtudta, hogy Kertész Imre munkájának köszönhetően lett egy magyar Nobel-díjas író, hanem azért is, hogy megértsük az eddigi művek s a most megjelent vegyes műfajú kötet a Felszámolás is halálosan – olykor szó szerint halálosan – rólunk szólnak, Kertész a mi narrátorunk.

Szerkezetileg azt hiszem a Felszámolás a leginkább kísérletező, ha tetszik, a legbátrabb munkája Kertésznek. A szerző eddig is keverte olykor a regényformát az esszével, sőt a napló műfajával is, de a Felszámolásban a XIX. századi értelemben leírt regényműfajba ékelődnek be drámaelemek és szabadversek.

Kertész Imre új könyve nem csupán az eddigi gondolatsor letehetetlenül megírt folytatása, de bizonyítéka annak is, hogy a szerző integráns, önnönmagára figyelő maradt a Nobel-díj csinnadratta ellenére is, s életében először lágyabban, olykor érzékien mutatja be a fájdalmat. Ami nemcsak a Kertész-recepciót írja újjá, de az olvasás örömét is tovább növeli.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.